SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
SZABÓ GYÖRGY (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevallom, vegyes érzelmekkel fogadtam a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot, mivel az ország olyan területén élek – Borsod-Abaúj-Zemplénben –, ahol a bűnözési arányszámok igen magasak, és sajnos nyilvánvaló összefüggésben a térség egyre súlyosbodó gazdasági-társadalmi válságával, mindenekelőtt a munkanélküliség ugrásszerű növekedésével a bűnözés rohamléptekkel terjed.
Ezért nem pusztán feltételezés, amikor azt állítom, hogy nálunk a közvélemény nem annyira a – mostani helyzetben szinte illendőnek tűnő – közkegyelem esetleges elutasítása miatt aggódik, hanem inkább amiatt, hogy az amnesztia csak tovább rontja az amúgy sem magas fokú biztonságérzetet.
Mindebből egyértelműen következik, hogy az emberek nálunk nem kifejezetten amnesztiapártiak, hanem éppen ellenkezőleg: a törvény szigorának hatásosabb érvényesítéséért lépnek föl. Muszáj ezt tudnunk és tudatosítanunk, mert ha az indokolt törvényjavaslat-kezdeményezés társadalmi elfogadtatását akarjuk, rá kell mutatnunk arra is, hogy a bűnözés okai rendkívül összetettek. Sem a rendőri szervek ütőképességének javításával, sem a büntetőjog szigorának fokozásával – mint azt sokan vélik – önmagukban nem orvosolhatók. Ha egyértelművé tudjuk tenni, hogy a társadalomra veszélyes cselekmények nem egyszerűen az elkövetők veleszületett hajlamaiból származnak – és a bűnesetek számának növekedése azt kétségtelenné teszi –, hanem egy korábbi, hamis tantételekre épülő társadalom eltorzult viszonyainak erkölcsi válsága ezt éppúgy táplálja, mint a gazdasági helyzet romlásából származó kilátástalanság érzése és tényének gyarapodása, akkor talán hihetővé válik, hogy az állampolgároknak nem annyira a megbocsátás emberi gesztusát, hanem inkább a kiváltó okok csökkentésének igényét kell támasztania.
Miután a közvéleményben sok hiedelem, előítélet él ezzel kapcsolatban, fontosnak tartom – mivel ez is nyilvánosságra kerül – és indítványozom is, hogy a törvényjavaslat indoklásában ezek az összefüggések is megvilágításra kerüljenek.
Tisztelt Országgyűlés! Van azonban olyan bűntett is, amellyel kapcsolatban megítélésem és a szocialista frakció egyöntetű véleménye szerint is sem magyarázkodásnak, sem pedig a megbocsátás emberi gesztusának helye nincs. Ez pedig az itt már többször említett eset – nevezetesen a közmegbízatással való visszaélés – kölcsönöz testet a hivatali hatalommal való visszaéléshez, a rábízott eszközök hűtlen kezeléséhez, vagy a vesztegetés különböző korrupciós formákban megnyilvánult bűntettéhez.
Ennek mérhetetlen veszélyeit, súlyos romboló hatását nemcsak az elkövetők áldozatai és nemcsak a társadalom egésze, hanem a mindenkori tisztességes közmegbízatást teljesítők is bőrükön tapasztalhatják, akik a közelmúlt vagy akár a jelen köztisztségét töltötték vagy töltik be, és méltatlan társaik vagy a velük szembeni elnéző magatartás miatt, pusztán munkakörükből adódóan a megbélyegzettség hátrányait szenvedik.
Félreértés ne essék! Itt nem egyes emberek esetleges méltánytalan megítélését tartom igazán veszélyesnek, hanem a mindenkori jogintézményekbe vetett hit megroppanását, amellyel az új rendszert alkotóknak is szembesülniük kell.
Éppen ezért a frakció nevében teljes támogatásunkról biztosítom Szokolay Zoltán képviselőtársunk módosító indítványát, amelyet a törvényjavaslat 6.§-a (1) bekezdésének b) pontjához fűzött, s mely szerint a köztisztséggel visszaélőkre az eljárási kegyelmet nem indokolt kiterjeszteni.
Tisztelt Ház! Szóvá kell tenni ugyanakkor, hogy a módosító indítvány indoklása igen szerencsétlen, vagy nyersebben fogalmazva akár rosszhiszeműnek is vélhető. Címkéző megállapításával mintegy megelőlegezi, hogy az említett bűnök később feltárt elkövetői túlnyomórészt a tanácsi, szövetkezeti, egyesületi vezetők, tisztségviselők köréből kerülnek ki. Ez a mintegy prejudikáló, újabb előítéleteket tápláló kategorizálást méltatlannak és a leghatározottabban visszautasítandónak tartom nemcsak a szocialista frakció, hanem mindazon tanácsi és más területen dolgozók nevében is – vallom, hogy ők vannak többségben –, akik tetteikkel eddig is bizonyították, hogy helyesen értelmezik a közszolgálat fogalmát. Azt pedig csak remélni merem, hogy most, az önkormányzati választások előestéjén ezen rosszízű megállapítások mögött nem húzódik meg politikai célzatosság. Igazán időszerű és örvendetes volna, ha a nemes szándéktól vezérelt jogalkotói törekvéseket egyszer és mindenkorra meg tudnánk tisztítani a politikai sandaságtól, az igazt az igaztalannal egybemosó megállapításoktól.
Mindezeket fenntartva és hangsúlyozva, a közkegyelmi törvényjavaslat Szokolay Zoltán által módosított változata elfogadásának más akadályát nem látjuk.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldal széléről.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
