BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Rendkívül érzékeny témát érint a képviselő úr, és nagyon remélem, hogy az 50 másodperc nem vonatkozik a válaszadásra. (Derültség. Felkiáltás: Nagyon helyes!)
Előljáróban szeretném a témához csak közvetetten kapcsolódó gondolataimat nagyon röviden kifejteni. Reggel, délelőtti ülésünkön egyik képviselőtársunk olyan megjegyzést fűzött egy bizonyos témával kapcsolatban a mondandójához, hogy "a Kormány – leírtam szó szerint – halogatja a tulajdonkérdés rendezését".
Szeretném az Önök figyelmét arra felhívni, hogy bonyolult kérdések csak bonyolult módon oldhatók meg. Nem lehet a gordiusi csomót egy kardvágással kettévágni! Nem tévesztendő össze – kedves képviselőtársak – a halogatás és a folyamatos munka.
Ezt azért mondtam el, mert ez ügyben is a Pénzügyminisztérium és a Kormány – hogy így mondjam – a témán munkálkodik, és ennek a munkának az eredményéről, a jelenlegi fázis eredményéről tájékoztatom Önöket.
Borz Miklós képviselőtársam interpellációja tehát – mint említettem – igen érzékeny területet érint. Ha másért nem, hát azért, mert valóban több százezer üdülni vágyó dolgozóról és családjáról van szó, kedvezményesen 300 ezer fő, üzleti alapon 90 ezer fő üdül.
Képviselőtársam interpellációjával általában egyetértek, annak a kivételével, pontosabban azt szeretném pontosbítani, hogy a Pénzügyminisztérium tudomásom szerint soha nem volt, és jelenleg sem felügyeleti szerve az Üdülési Főigazgatóságnak. Ezzel tulajdonképpen istenigazából el is háríthattam volna azt a kérdést, hogy tulajdonképpen milyen intézkedéseket kívánunk ez ügyben konkrétan tenni a probléma bonyolultságára való tekintettel, de nem tettem ezt, hanem megpróbáltuk tőlünk telhetően a kormányzat elé tárni a teendőket, illetve Önöket pedig tájékoztatni, hogy esetleg a Parlamentnek ebben milyen teendői lesznek.
Felügyeleti jog hiányában tehát a képviselőtársam által igényelt súlyú intézkedésekre a minisztériumnak nincs jogköre. Az illetékes szakemberekkel azonban konzultáltam, és megállapítottam, hogy a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézkedéseket már korábban megtette, itt vannak előttem az ezt bizonyító dokumentumok. Ez pedig a következőket jelentette:
Az Üdülési Főigazgatósággal kapcsolatos gondokat még gyakorlatilag a kormányzat felállása előtt a megbízott miniszterelnök felé, valamint a Nemzeti Bank felé és az Állami Vagyonügynökség és az Állami Számvevőszék felé jeleztük. Tehát azt a problémát, amire képviselőtársam éppen most, illetve már korábbi beadványában utalt.
A jövőre nézve a következő tájékoztatást tudom adni.
Először is szeretném Önöket és a magyar lakosságot megnyugtatni arról, hogy az üdülési főszezon kezdetén a költségvetésben jóváhagyott pénzből az időarányosan járó összegnél jelentősen nagyobb öszszeget, 400 millió forintot bocsátottunk rendelkezésre. Ez az összeg a második és harmadik negyedévre arányosan megállapított összegnél mintegy 120 millió forinttal magasabb.
Tényszerűen megállapítható továbbá, hogy az Üdülési Főigazgatóság jogi státusának, felügyeleti rendjének tisztázatlansága járulhatott hozzá a képviselő úr által is megalapozottan kifogásolt, zavaros helyzethez. Ez kérem megdöbbentő, hogy mennyire tisztázatlan ez a helyzet. Szinte hetekig tartó nyomozásokat folytattunk a jogi részletek, a tulajdonosi jogok pontos tisztázása érdekében. Ezért tartjuk indokoltnak, hogy a Parlament és a kormányzat, hangsúlyozottan az Alkotmányban rögzített jogok tiszteletben tartásával, megvizsgálja és rendezze az Üdülési Főigazgatóság jogi és vagyoni viszonyait, összefüggésben az említett másik indítvánnyal is. Ennek szellemében javaslatot fogunk tenni a Minisztertanács részére, hogy e feladattal bízza meg az igazságügyi minisztert.
Figyelemmel arra, hogy az Üdülési Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők döntő része állami tulajdonú, itt hadd álljak meg egy pillanatig, és ez az állami tulajdon tulajdonképpen kinek a tulajdona volt előtte. Ez még további bányászatot – irattári bányászatot – igényel, de szinte természetszerűleg adódik, hogy ezek közül számos korábbi önkormányzati tulajdonban, biztosító társaságok, sőt adott esetben magánszemélyek tulajdonában is volt. Ebben az időszakban, amikor a tulajdonkérdés generális rendezése áll előttünk, erről se szabad elfeledkezni. De ha csak egy lépést lépünk hátra, és azt állapítjuk meg, hogy állami tulajdonban van, akkor ismét elérkeztünk ennek a témának a kapcsán is a legfontosabb problémájához ennek a rendszerváltásnak, nevezetesen a tulajdonkérdés tisztázásához. Tehát ezek állami tulajdonú intézmények döntő többségükben.
Azt is érdemes hozzá tudni, hogy a költségvetés – egy képviselő úr helyesen utalt rá – egyharmadát biztosítja a szükséges működtetési költségeknek. Kiegészítésül elmondanám, hogy egyharmadát fizetik az állampolgárok, és egyharmadát kényszerül kigazdálkodni maga az üdültetést intéző, fenntartó intézmény, mert máskülönben képtelen lenne feladatait ellátni. Tehát egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban.
Hölgyeim és Uraim! Csak itt teszem fel azt az elgondolkodtató kérdést, hogy a tulajdon, mint erre már máskor is utaltam, a tulajdonosi jog az nemcsak a tulajdon kellemes hasznát, hanem az azzal járó költségeket is jelenti, az gondot is jelent: íme, ezt a gondot mindenki más vállalja, csak nem a tulajdonosként önként, pillanatnyilag jelentkező.
Úgy gondolom, hogy ez a tény is alátámasztja tehát, hogy tulajdonképpen mindenki más finanszírozza az Üdültetési Főigazgatóságot, mint a szakszervezetek, tudomásom szerint talán két alkalommal járultak hozzá egyáltalán az idők folyamán az Üdülési Főigazgatóság költségeihez, szakszervezeti pénzből.
Indokoltnak tűnik tehát, hogy a jogi státusát mindenképpen rendezzük, és ezért javasolni fogjuk a Kormány felé a kormánybiztos kinevezését. A kormánybiztos feladata kettős lenne véleményünk szerint. Egyrészt tegyen javaslatot a kincstári vagyonkezelő szervezet létrehozásával összhangban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét emlékeztetem Önöket arra, hogy nincs kidolgozott kincstári ingatlanvagyon, se koncepció, se maga a tény nincs rögzítve: tehát nekünk ez az egyik igen sürgős munkánk a pénzügyi kormányzat részéről, hogy ezt megtegyük. Ezzel kapcsolatos gondolkodás, elméleti gondolkodás éppen napjainkban folyik, e témában tart konferenciát a Pénzügyminisztérium részvételével a Közgazdasági Egyetem. Tehát a kincstári ingatlanvagyon koncepciójának és a kincstári vagyonkezelő szervezet létrehozásával összehangoltan tegyen javaslatot az üdültetés vagyonának rendezésére, másfelől egy üzleti alapon működő, de a szociális jelleget a jelenleginél jobban kifejező üdültetési rendszer kidolgozására.
Messzemenően egyetértek a képviselő úr azon javaslatával is, amely a parlamenti kontroll megteremtésére irányul, hiszen itt jogi státus tisztázásáról van szó. Hátunk mögött van egy már sokszor elmondott illegitim múlt, ebből mi jogszerűen akarjuk az új jogállamot létrehozni. Tehát ez parlamenti kérdés vitathatatlanul.
Hölgyeim és Uraim, és tisztelt nézők esetleg a képernyő előtt! Szeretném a figyelmüket arra felhívni, hogy értük haragszunk és nem ellenük. Szó sincs arról, hogy mi a dolgozók jogait csorbítani szeretnénk. Ezeket a jogokat a jogállam jogi alapjaira szeretnénk helyezni. Ezért egy parlamenti bizottság létrehozását javasoljuk, olyan ad hoc bizottság létrehozását, amelynek tagjait az alkotmányjogi, szociális és a költségvetési, pénzügyi ügyekkel foglalkozó bizottságokból delegálnánk.
Kérem tehát Képviselő Urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpellációra adott válaszomat ennyiben elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
