KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter:
KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Mészáros Péter képviselőtársam interpellációjában két gyárat és egy esetet említett, hozzátéve azonban, hogy ugyan egy esetről van szó, de típusos esetről, és ezáltal egy általános problémára szeretné felhívni a figyelmet.
Hadd kezdjem én is ezzel a gondolattal. A Chinoin gyáregysége és a Metalloglobus Metallokémia gyárának tevékenysége kitűnően reprezentálja az elmúlt 40 év gazdaságpolitikáját és annak eredményeit. Nevezetesen azt, hogy a termelés minden határon túli növelésének követelménye és nem is mindig ténye minden más szempontot háttérbe szorított. A termelőknek nem kellett törődniük tevékenységük egyéb, például káros környezeti eredményeivel, következményeivel.
Valóságos környezetvédelmi beruházásokra senki sem kényszerítette az iparvállalatokat, a központi költségvetésből pedig az elvárhatónál lényegesen kevesebbet költöttek ilyen célokra. Úgy gondolom tehát – teljesen egyetértve Mészáros Péter bevezető gondolataival, és nem alábecsülve a Nagytétényben kialakult helyzetet –, hogy a Parlamentnek sok hasonló típusú, a környezetvédelem ügyét terhelő kérdést kell majd meghallgatnia, és a megoldást együttesen keresnünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a konkrét kérdésre rátérnék, egy rövid áttekintést kell adnom a gyár történetéről. A Metallokémia 1908 óta foglalkozik színesfém- és ólomkohászattal, tehát több mint 80 éve. Az ólomhulladék újraolvasztásából keletkezett aknasalakot a gyár területének feltöltésére használták fel. 1977-ben a környező levegőben a megengedett ólommennyiség tízszeresét mérték. A környéken tartott állatok elhullásának és az emberek megbetegedésének hatására az ólomkohászati tevékenységet 1977-ben azonnali hatállyal leállították, azóta az ólomakkumulátorokat az NDK-ban dolgozzák fel, de a begyűjtés és a salaktalanítás változatlanul itt folyt, illetve folyik.
A gyár egyik problémája az a néhány százezer tonna már említett aknasalak, amely nincs letakarva, és így víz- és légszennyezést egyaránt okoz.
A legnagyobb gond azonban az, hogy a nyolc évtizedes működés során rendkívül nagy mennyiségű ólom és egyéb fém került a gyárat közvetlenül körülvevő családi házas lakóterület talajába, részben a levegőből történő kiülepedéssel, részben pedig azért, mert a környék talajának feltöltésére, az utak javítására, a házak alapozásához ezt az aknasalakot használták fel. Ezért itt több veszélyes következménnyel is kell számolni.
Elsősorban a szél által felkevert por és részben a meglevő technológiák miatt a környék ülepedő porának ólomszennyezettsége 1977-től, tehát a leállítás óta, továbbra is magas, bár az akkori tizedrészére csökkent, és évente néhány hónapon keresztül most is határérték felett van. Továbbá a talaj ólomszennyezettsége mintegy félméteres mélységben olyan mértékű, hogy az itt termelt zöldségfélék fogyasztásra jórészt alkalmatlanok. Hozzá kell tennem, a talajvíz szennyezettsége miatt a még meglevő ásott kutak vize is mérgező.
A XXII. kerületi KÖJÁL a május 25-ei ellenőrzés során a gyár működését – mint hallottuk – azonnali hatállyal felfüggesztette. Az intézkedéssel egyetértünk, ezt már korábban is meg kellett volna hozni.
További gond az, hogy a környező terület beépítése ötszáz méteres körzeten belül 1977 óta sajnos tovább folyt, ahelyett, hogy az akkor javasolt szanálások megkezdődtek volna. Csak 1988-ban volt lehetősége az akkor még KVM-nek arra, hogy egy tervezett lakótelep-építkezést a közelben meghiúsítson. Ennyi tehát az előtörténet.
Az első kérdés, amely úgy szólt, milyen intézkedéseket tesz a tárca az említett üzemek technológiájának feltárásában és a környezetszennyező tevékenység megszüntetésében – erre a következőket tudom válaszolni.
Intézkedtünk, részben a jelzett üzemek teljes körű vizsgálatára, részben a tényleges helyzet feltárására. Konkrétan a Környezetvédelmi Minisztérium saját hatáskörében elrendelte a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál a Chinoin nagytétényi gyára és a Metalloglobus Metallokémia gyára veszélyes hulladék szempontból történő ellenőrzését. Ugyanakkor felkértük a Fővárosi Tanácsot a levegőtisztaság-védelmi ügyekben azonos intézkedés megtételére.
A másik kérdés egyik részére a Népjóléti Minisztérium június 5-ével megadta a választ azzal, hogy elrendelte az érintett lakosság szűrését. Ez azóta is folyik, bár meg kell jegyeznem, hogy információim szerint a vizsgálaton történő önkéntes részvétel a vártnál kisebb.
A kérdés másik része, amely az itt élők kártérítési igényére vonatkozik, egy bonyolult kérdés.
Ezt a kárigényt polgári peres úton lehet érvényesíteni, és ehhez a minisztérium segítséget fog nyújtani feltehetően azzal, hogy közreműködik egy próbaper indításában, amelynek az eredménye esetleg más területeken is hasznosítható lesz. Ha a károkozó ismert – éspedig ismert –, a fennálló törvények értelmében kétségtelen, hogy az okozott kárt annak, tehát a kár okozójának kell megtérítenie.
Összefoglalva: a KM a teljes körű helyzetfeltárás után az összes érdekelt tárca bevonásával és a helyi hatóságokkal együtt olyan intézkedési tervet dolgoz ki, amely fokozatos, folyamatos és következetes végrehajtással biztosítja ennek az akut problémának a megoldását. Az ehhez szükséges forrásokhoz a minisztérium saját kutatás-fejlesztési keretéből is hozzájárul.
Június 6-án, tehát néhány nappal ezelőtt a minisztérium is részt vett a XXII. kerületi tanács elnökének felkérésére a tanács által összehívott szakértői megbeszélésen, amelyen tudomásom szerint Mészáros Péter képviselőtársunk is jelen volt. E tárgyaláson a következő lényeges megállapítások születtek. Egy bizottság alakult a XXII. kerület jelenlegi környezetvédelmi helyzetének tisztázására, és kijelölték az ebben részt vevő intézmények körét is. A vizsgálatok kiterjednek a talajra, egyes növényekre, ásott kutakra, a körzetben háztáji módon tartott állatokra, valamint a lakosság humántoxikológiai szűrésére.
Lesznek levegő- és vízvizsgálatok is. A vizsgálatokat értékelni fogjuk valamennyi szakterület bevonásával, és ennek alapján egy intézkedési tervet készítünk. Ez az érintett hatóságoknak javaslatként szolgál a szükséges lépések meghatározásához és megtételéhez.
Kérem tisztelt képviselőtársamat, Mészáros Pétert, hogy válaszomat azzal fogadja el, hogy valamennyien átérezzük ugyan a kérdés súlyosságát, ennek ellenére látványos, gyors és radikális változást nem tudunk ígérni, csak állhatatos és szívós munkát, amely azonban látható, folyamatos javulást fog eredményezni feltehetően. Természetesen először csak a legkritikusabb részletekben és ennek elemeiről az illetékes bizottságot a minisztérium, illetve személyesen tájékoztatni fogom.
Végezetül: a kérdéskör teljes megismeréséhez szükségesnek tartom, hogy képviselőtársaimat informáljam arról, hogy noha itt egy előrelépést tudunk tenni, ugyanakkor legalább ugyanilyen horderejű súlyos problémával fogunk szembekerülni. Ez pedig az országban évente mintegy 22 ezer tonna ólomakkumulátor-hulladék begyűjtése és feldolgozása. Pillanatnyilag semmilyen garancia sincs arra, hogy az ólomakkumulátorokat begyűjtsék és környezetkímélő módon feldolgozzák, illetve feldolgozásra előkészítsék. Jelenleg tehát az a veszélyhelyzet áll fenn, hogy a keletkező ólomakkumulátor-hulladékok begyűjtésének elmaradása miatt, ez szétszóródik az országban, amely súlyos potenciális környezetszennyezés lehetőségét jelentheti. Ugyanakkor, ha az kiesik a körfolyamatból, súlyos dollármilliókért kell majd primer ólmot vásárolni a hazai ipar számára.
E veszélyhelyzet elkerülésére a minisztérium az illetékes tárcák és vállalatok bevonásával intézkedéseket kezdeményezett, amelyeknek eredményéről ugyancsak tájékoztatni fogjuk az illetékes parlamenti bizottságot, illetőleg kívánságra a tisztelt Házat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
