HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

Full text search

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A szabad demokraták képviselőcsoportjának a nevében szeretném mindenekelőtt hangsúlyozni, hogy mi is úgy gondoljuk, hogy a Magyar Köztársaságnak alapvetően új Alkotmányra lesz szüksége, illetve már most is szüksége van rá, de úgy gondoljuk, hogy azt ilyen rövid időn belül nem lehet elkészíteni. Úgy tűnik, hogy ezzel egyetért valamennyi, a Parlamentben lévő politikai párt, és ezzel kialakul egy új paktumnak, egy olyan paktumnak a körvonala, amelyet nem két párt fog megkötni, és amelyet zárt ajtók között fog megkötni itt benn a Parlamentben, ebben a patkóban.
Szeretném azoknak a figyelmét felhívni, akik ezen a mai ülésen végig paktumról beszéltek, hogy a mai tárgyalásnak a témája nem egy paktum, hanem egy alkotmánymódosítás, és ezzel az alkotmánymódosítással kapcsolatban örömmel és élvezettel hallgattunk különböző észrevételeket, de ha ezeket az észrevételeket számba vesszük, azt látjuk, hogy a mai vitában viszonylag kevés érv hangzott el az alkotmánymódosítás érdemével szemben, inkább ennek az úgynevezett paktumnak a létrejöttéről, körülményeiről folyt az eszmecsere, és arról a tényről, hogy van egy ilyen megállapodás a két párt között, és több hozzászóló azt a látszatot keltette, hogy ez valami olyan titkos megállapodás, amely végzetszerűen eldöntötte az ország sorsát, és ehhez utána senki semmit nem tud hozzászólni.
Azt is szeretném a tisztelt Képviselőtársak figyelmébe ajánlani, hogy ez a paktum azt tartalmazta, amiről ma vitatkozunk, és azt a törvényjavaslatot, amelyet a paktum elkészített, amelyet a megállapodás előkészített, a plénum megvitatja, és ezzel kapcsolatban mindenki elmondhatja érveit.
Ezek az érvek – én most személyes véleményemet mondom – nagyon megfontolandók. Rövid idő állt ugyan rendelkezésemre, hiszen csak az ülés szünetében kaptuk meg a FIDESZ módosító indítványait, de én személyesen úgy látom, hogy ezek között nincs olyan, amelyet én ne tudnék elfogadni. (Gyér taps.) Ezt én megfontolásra ajánlom. Ezzel azt is szeretném jelezni, hogy a FIDESZ módosító indítványai, bár a beszédek elejében egy koncepciós ellenállást vagy ellenkezést éreztettek, tartalmilag beleilleszkednek, és szakmailag is beleilleszkednek abba a koncepcióba, amelyet az előterjesztés is tartalmaz.
A vitának még egy központi kérdése volt, hogy kell-e most módosítani az Alkotmányt, kell-e egyáltalán hozzányúlni. Tehát nem lenne-e kívánatos az, amiben tulajdonképpen azt hiszem, valamennyien egyetértettünk, hogy egy hosszabb alkotmányozási processzust kell elkezdeni. Én magam meg vagyok győződve, hogy ezt záros határidőn belül be is kell fejezni. Én is kívánatosnak tartanám, ha egy éven belül új Alkotmánya lenne a Magyar Köztársaságnak.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az az Alkotmány, amit most módosítunk, nem a tavaly szeptemberi politikai tárgyalások eredményeként elfogadott Alkotmány, hanem az idén márciusban módosított Alkotmány is. Szeretném itt újra visszaidézni – már elég régen volt, a reggeli órákban – Tölgyessy Péter beszédét, aki hivatkozott arra, hogy ennek a változtatásnak a gerince azoknak a módosításoknak a kiiktatása az Alkotmányból, amit márciusban puccsszerűen – miközben semmilyen politikai konszenzus ebben nem volt – keresztülvitt az a Parlament, amelynek tulajdonképpen erre már nem is volt felhatalmazása! (Taps.)
Így a vita – amiről vitatkozunk – három kérdés körül forog.
Az első kérdés maga az elnökválasztás intézménye, amiben úgy tűnik, hogy a parlamenti pártok közül egyedül a Szocialista Párt az, amely más álláspontot képvisel, mint a parlamenti pártok többsége. Ők azt állítják – hozzájuk csatlakozott ismét Király Zoltán, némi kerülővel… (Derültség, taps. Király Zoltán független képviselő közbeszólása: Nem csatlakoztam hozzájuk!) … Az álláspontjukhoz! . Tehát azt állítják, hogy egyedül a közvetlen elnökválasztás a demokratikus választási mód. Azt hiszem, hogy ez nem így van! Ez alkotmányjogilag annyira közhely, hogy szinte felesleges is lenne róla beszélni, ha az előző felszólalási körben nem jött volna újra elő egy szocialista párti képviselő részéről, aki ezt megerősítette, hogy úgy gondolják, csak ez a demokratikus.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez nem igaz, hogy csak a közvetlen elnökválasztás a demokratikus; nincs összefüggés a demokrácia és a közvetlen elnökválasztás között! Európai példák már elhangzottak, ezeket nem akarom ismételgetni, de néhány nem európai példa a közvetlen elnökválasztásra: így például Paraguay elnökét hatszor vagy hétszer választották közvetlenül, ezzel együtt nem hinném, hogy Strössner a demokrácia mintaképe lenne. Mint ahogy Pinochetet is közvetlenül választották, ezzel együtt én nem szeretném, ha a demokráciánk mintája Pinochet Chiléje lenne! Ahogyan Ferdinand Marcos közvetlen megválasztása sem egy vonzó példa az én számomra, vagy Cson Tuk-van dél-koreai diktátor közvetlen megválasztását sem tartom követendő példának.
Tehát szeretném még egyszer hangsúlyozni, nem igaz az, hogy a demokrácia mérőköve a közvetlen elnökválasztás; s aki magát a demokrácia védőbajnokaként tünteti fel ebben az ügyben, az megtéveszti a hallgatóit, megtéveszti az embereket!
A második téma, amiben vita van, a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye. Ebben a későbbi vitában majd fog hozzászólni szabad demokrata képviselő, én csak a mai vita lezárásaként szeretnék Orbán Viktor érveire reflektálni. Amit ő szociológiai érvként a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal szemben elmondott, az alapjaiban igaz a rendes bizalmatlansági indítványra, hiszen csak úgy lehet megbuktatni a parlamenti többséget, ha onnan átállnak emberek. Enélkül ez elég nehezen megoldható. Természetesen egy normálisan működő Parlamentben.
Amiről még vita folyik, és ami véleményem szerint feltétlenül szükségessé teszi az alkotmánymódosítást és újabb érv amellett, hogy sürgősen kell ezzel az alkotmánymódosítással foglalkozni, az a nemzetiségi jogok helyzete. Szeretném azt hangsúlyozni, hogy a szabad demokraták nem vesztették el ellenzéki elkötelezettségüket. A Parlamentben a jövőben is bizonyítani kívánjuk, hogy ellenzéki párt vagyunk, és a Kormány ellenzéke kívánunk lenni. És szeretném azt is hangsúlyozni, hogy szintén megtévesztő az a látszat, amit a szocialista párt néhány felszólalója keltett, hogy itt egyedül ők és a FIDESZ az ellenzéki párt, hiszen lám, a szabad demokraták egyetértenek a kormánypárt előterjesztésével! Ha ez így lenne, akkor szeretném felhívni a tisztelt képviselők figyelmét, hogy ebben a Parlamentben egyetlenegy ellenzéki képviselő van; az az ellenzéki képviselő, aki az előbb a Kormány előterjesztésére "nem"-mel szavazott – mindenki más "igen"-nel szavazott a Varsói Szerződés ügyében. (Derültség.)
Nem igaz az, hogy az ellenzéki képviselők nem érthetnek egyet bizonyos kérdésekben a kormánypárti előterjesztéssel, ha tartalmilag nincs ellenükre az az előterjesztés!
Ugyanakkor azonban el kell mondanom, hogy a szabad demokraták – mint látható – tartalmilag egyetértenek az előterjesztéssel, de az előző felszólalások között volt egy olyan kormánypárti felszólalás, amivel tartalmilag nem értünk egyet, ez pedig az ombudsman intézménye. Mi is úgy gondoljuk – ahogyan több felszólaló az ellenzéki oldalon hangsúlyozta –, hogy a nemzetiségi ombudsman intézménye alapvető garanciális kellék a nemzetiségek jogai szempontjából. És úgy gondoljuk, hogy ez az ombudsman a nemzetiségek köréből célszerű hogy kikerüljön! Tehát nem igaz az az állítás, hogy egyedüli kizárólagos szempont lehet a szakmai hozzáértés. Nem tartanánk szerencsésnek azt, ha mondjuk bármelyik szomszédos országban a magyar ombudsman nem magyar származású lenne. Azt hiszem, ebben vitatkozunk Baka Andrással, s ebben nézetkülönbség van. S ez a nézetkülönbség nyilván annál a törvénynél, ami erről fog szólni, ki is fog alakulni.
Én köszönöm az Önök figyelmét, és szeretném azt kérni minden képviselőtől – és egyben Nagy Attila intelmét is –, hogy hallgassuk meg egymás előterjesztéseit és fontoljuk meg. Ez folyik; azt hiszem, felesleges volt az intelem annyiban, hogy erről folyik egy napja a vita, és erről fog folyni, azt hiszem, még napokig.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me