KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR.:
KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR.:
KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR.: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Legyen szabad először Vastagh Pál képviselőtársam indítványára reagálni és hozzáfűzésére reagálni. Az indítványa - mint mindannyian tudjuk- két, egymástól elkülöníthető részből áll, és ehhez a két részhez külön szeretnék megjegyzéseket fűzni.
Indítványának első része azt jelentené ugye, hogy a miniszterelnök megválasztásáról, a Kormány programjának elfogadásáról és a Magyar Köztársaság minisztériumairól az Országgyűlés egyszerre határozna indítványának elfogadása esetén. Ez egyúttal, ennek a javaslatnak az elfogadása azt is jelentené, hogy nem dönthetnénk most a következő törvényjavaslatról: a minisztériumok felsorolásáról, mert hiszen ezen javaslat szerint a minisztériumok, a Magyar Köztársaság minisztériumainak elfogadása az egy időben történne a miniszterelnök megválasztásával. Tehát ez egy technikai dolog.
Azonban komoly problémát jelentene, hogy nem tudom, hogy a megbízott miniszterelnök hogyan tárgyalna, hogyan tárgyalna akkor koalíciós partnerekkel és egyáltalán olyan személyekkel, akik miniszterként számba jöhetnek, hogyha nem tudja, hogy milyen minisztériumai vannak? Tehát ha nem tudná, hogy milyen minisztériumok élére kell különböző személyeket kijelölni. Nem tudom, hogy hogyan tudná kialakítani a programját, és hogyan tudná ezt az Országgyűlés elé terjeszteni?
Másrészt: ennek a javaslatnak az elfogadása azzal a következménnyel is járna, hogy az Alkotmányba belekerülne az, hogy a miniszterelnök megválasztásáról, a program elfogadásról és a minisztériumokról tulajdonképpen a minisztériumok felsorolásáról, ha úgy tetszik, az Országgyűlés egyszerre dönt. És nem látom igazán, hogy hogyan lehetne akkor - bár ezt nem kívánom, hogy egy kormány működése alatt óránként változzon a minisztériumok felsorolása -, de hogyan lenne lehetséges alkotmánymódosítás nélkül a minisztériumok felállását esetleg megváltoztatni.
Hangsúlyozni szeretném, hogy nem kívánom és azt hiszem, hogy egyikünk sem kívánja - naponta minisztériumok megváltoztatását, de azt azért talán nem kellene kizárni azt a lehetőséget, hogy ha szükség van rá, akkor ezt megtehesse a Kormány, annál is inkább, mert a javaslatunk egy másik része, amellyel szemben viszont nem érkezett ellentétes indítvány, azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását egy külön törvény tartalmazza, tehát nem az Alkotmány.
Ezért kérem, hogy a tisztelt Ház Vastagh Pál képviselőtársunknak ezt az indítványát vesse el.
Ami Vastagh Pál indítványának másik részét illeti, ami arra vonatkozna, hogy a minisztereket az Országgyűlésnek egy arra illetékes bizottsága hallgassa meg kinevezés előtt és véleményezze, erről változatlanul az a véleményem - és ez a jogi bizottság véleménye is -, hogy nem az Alkotmányba illő szabály. A jogi bizottságnak Szigethy István képviselőtársunk módosító javaslatával kapcsolatban hozott állásfoglalása ezt a kérdést is érinti, úgyhogy engedtessék meg nekem, hogy erre ott térjek ki.
Szigethy István képviselőtársunk módosító indítványa úgy tudom, hogy minden képviselőtársam előtt ott van. Ennek a módosító indítványnak a lényege az lenne, hogy a tárca nélküli miniszterek legnagyobb számát külön törvény tartalmazza.
A jogi bizottság képviselőtársunknak ezt a javaslatát végül is elvetette. A javaslat elvetésének alapvető indoka az, hogy a tárca nélküli miniszterek számát a feladatokhoz, a felmerülő feladatokhoz kell hozzáigazítani, és nem a feladatokat kell a tárca nélküli miniszterek számához igazítani. Szigethy képviselőtársunknak az indítványában az az aggodalom mutatkozik meg, ami nem egy elvetendő - tehát nem arról van szó, hogy ezen a kérdésen nem lehet elgondolkodni - hogy mi történik akkor, hogyha a tárca nélküli miniszterek számát a Kormány teljesen felduzzasztja és esetleg nem valós feladatokra, hanem álfeladatokra is tárca nélküli minisztereket nevez ki.
Én úgy gondolom - és ez a jogi bizottságnak a véleménye is -, hogy az valóban nagyon szerencsétlen dolog, hogyha egy Kormány nem feladatokra határoz meg tárca nélküli minisztereket, hanem az ilyen posztot osztogatja. De úgy gondoljuk, hogy ennek a megakadályozására, és ellenőrzésére főleg elegendőek az egyéb, egyébként is rendelkezésre álló intézmények. Minden parlamenti képviselőnek interpellációs joga van. Tehát ha úgy érzi, hogy feladat nélkül jelöltek ki feladatra tárca nélküli minisztert, akkor interpellálni minden további nélkül lehet. Hála Istennek adott a nyilvánosság. Tehát ha egy tárca nélküli minisztert rendes feladat nélkül bíznak meg, akkor a nyilvánosság erre nyilvánvalóan megfelelő kontrollt biztosíthat.
Azonkívül - és itt kapcsolnék vissza Vastagh Pál képviselőtársunk indítványára -, hogy de ennek biztosításaként és annak lehetővé tételeként, hogy a Parlamentnek mégiscsak legyen valamiféle beleszólási és ellenőrzési joga, a jogi bizottság egyetértett Gál képviselőtársunknak azzal a közbevető indítványával, hogy vegyük figyelembe Vastagh Pál indítványát oly módon, hogy ne az alkotmányban kerüljön szabályozásra az, hogy a minisztereket az illetékes bizottság meghallgatja és véleményezi, de foglaljunk állást abban a kérdésben, hogy igenis szükségesnek tartjuk hogy ilyesfajta meghallgatás legyen, tehát adott esetben a miniszter vagy a tárca nélküli miniszter mondja el kinevezése előtt az illetékes bizottságnak, hogy milyen feladattal van megbízva. Úgy érezzük, hogy ez elegendő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy valóban csak meghatározott feladatok elvégzésére lehessen tárca nélküli minisztert kijelölni. Köszönöm. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
