KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
KÓNYA IMRÉNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház!
A jelenlegi alkotmánymódosítás, amelyet az alkotmányjogi bizottság, hadd ne mondjam el a teljes hosszú nevét, terjeszt a tisztelt Ház elé, mint azt önök mindannyian tudják, része egy alkotmánymódosítási csomagtervnek. Mégpedig ez a módosítás a csomagterv kisebbik része.
Az alkotmánymódosítás egészének az a célja, hogy megteremtődjenek egy parlamentáris demokrácia működésének jogi alapfeltételei. A változások az alkotmány számos szabályára kiterjednek, ezekkel képviselőtársaimnak lesz módjuk és idejük alaposan megismerkedni.
A mai módosítás a csomagtervnek a Kormány megalakulására vonatkozó részét érinti, és azért szükséges ilyen gyorsan tárgyalnunk és elfogadnunk, hogy a Kormány már a parlamentáris demokrácia játékszabályainak megfelelő alkotmányhoz igazítva tudjon megalakulni. Ennek a módosításnak az a lényege, hogy meg kell teremtenünk a Kormány döntéseiért való felelősség feltételeit.
A jelenlegi jogi szabályozás, amikor a Parlament választási joga a Kormány minden tagjára kiterjed, elmossa a felelősséget, mert lehetetlenné teszi vagy legalábbis megnehezítheti azt, hogy a Kormány munkájáért felelős miniszterelnök döntse el azt, hogy kivel tud együtt dolgozni, másik oldalról pedig a Parlament azzal, hogy beleszól az egyes miniszterek megválasztásába, tulajdonképpen egy részfelelősséget vállal magára, és ez a helyzet semmiképpen nem jó.
A parlamentáris demokrácia szabályainak jobban megfelel az a konstrukció, amelyet a javaslat tartalmaz, amely szerint a Parlament választási joga a miniszterelnökre terjed ki, és a miniszterelnökre tartozik az, hogy megválassza, hogy kivel tud és kivel akar együtt dolgozni, hogy kiért tud és kiért akar felelősséget vállalni.
Ez a konstrukció természetesen maga után vonja azt is, hogy meg kell változtatni majd a bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályokat, ezt a csomagterv másik, nagyobbik része tartalmazza. Hangsúlyozom, hogy most csak és kizárólag azokat a szabályokat szeretnénk megváltoztatni, amelyek a Kormány megalakulásához szükségesek.
A javaslat - a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan, - tartalmazza azt, hogy a miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. A kormányprogram itt természetszerűleg nem jelent, nem is jelenthet részletes programot. Azt jelenti csupán, hogy a miniszterelnöknek rendelkeznie kell a teendőkre vonatkozóan egy általános elképzeléssel, tudnia kell, hogy mit akar csinálni; kormányának tagjait is elképzelésének megfelelően kell kiválasztania.
A másik oldalról pedig, erre a rövid programra vagy elképzelés-ismertetésre azért is szükség van, mert a Parlamentnek is tudnia kell még döntésének meghozatala előtt, hogy mégis milyen elképzelései vannak a leendő miniszterelnöknek. Ez lenne a módosítás legérdemibb része.
Ezenkívül a módosítás érinti még a minisztereket. A jelenlegi konstrukció szerint kétféle miniszter létezik: miniszter és államminiszter, - ahol az államminiszter valahol egy kicsit a miniszterek felett áll. A javaslat ezt a különbségtételt megváltoztatná, tehát a miniszterek egyformák, egymás között egyenlőek lennének. De mégis tekintettel arra, hogy adott esetben szükség lehet meghatározott feladatok ellátására, olyan személyt kijelölni, akinek miniszteri jogállása van, bevezetné a tárca nélküli miniszterek intézményét.
A harmadik érdemi módosítási javaslat az alkotmányban, arra vonatkozik, hogy a minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza, külön törvény. Ez érdemben annyit jelent, hogy az eddigi konstrukcióhoz képest nem kétharmados többséggel kell elfogadni a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, - hangsúlyozom, nem ma, hanem majd ha hatályba lép. A mai napon még kétharmados többség szükséges ehhez is, tehát a minisztériumok felsorolását, tekintettel arra, hogy ez kormányzati tevékenység, a Parlamentnek ne kétharmados többséggel kelljen majd a jövendőben elfogadnia, hanem pusztán a szavazás rendes szabályai szerint. Ami még az alkotmánymódosításban szerepel, az pusztán technikai kérdés, azoknak a konzekvenciáknak a levonása, amelyek a változtatásból adódnak. A javaslat mindenki előtt ott áll.
Az alkotmányügyi bizottság ezt a javaslatot megtárgyalta és elfogadta, kötelességem azonban elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottsághoz érkezett egy módosító indítvány erre vonatkozóan, mely módosító indítványt az MSZP képviselője terjesztette elő, és amely módosító indítvány két részből áll. Előre hadd jegyezzem meg, hogy a módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság elvetette, tehát mind a két részét elvetette, és az eredeti javaslat elfogadása mellett foglalt állást.
A módosító javaslat szerint az Országgyűlés nem csak a miniszterelnök választásáról és a Kormánynak az előttem előbb vázolt rövid programja elfogadásáról szavazna együttesen, hanem a Magyar Köztársaság minisztériumairól is. Tehát egyszerre három dologról. A miniszterelnök-választásról, a kormányprogram elfogadásáról - hangsúlyozom, ez a rövid program -, és a Magyar Köztársaság minisztériumainak elfogadásáról. Ezt egészen egyszerűen képtelenségnek tartjuk, lehetetlenné tenné a Kormány megalakulását. Nem tudom, hogy hogy lehetne egyszerre a minisztériumok felsorolásáról is szavazni. Nem tudom, hogy milyen mechanizmusba illeszkedhetne bele akkor, amikor ugyanakkor ugyanezen alkotmánymódosítás másik része, amellyel szemben kifogás nem érkezett, azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. Tehát ezt a javaslatot a jogi bizottság nem fogadta el, arra tekintettel, hogy nem dönthető el egyszerre ez a három kérdés.
A módosító javaslat másik része arra vonatkozott volna, hogy a törvényjavaslat első szakaszának (4) bekezdése a következőkkel egészüljön ki: "a miniszterek személyére szóló kinevezési javaslat előterjesztése előtt a miniszterjelöltet az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága meghallgatja és véleményezi." Előrebocsátom, hogy ezt a javaslatot is elvetette az alkotmányjogi bizottság, tekintettel arra, hogy ez - ha ilyen szükséges is - nem Alkotmányba tartozó szabály. Jelenleg tartalmaz ilyet a házszabály, és az egy külön eldöntendő kérdés, de nem ide, és nem most az alkotmány módosítása körébe tartozik -, hogy a házszabálynak ez a szabálya maradjon, vagy ne maradjon, vagy egyáltalán az új jogi helyzetben hogyan értelmezendő. Ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a jogi bizottság javaslatát fogadják el, és a módosító indítványt pedig nem. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
