KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy számos módosító indítványunk közül kettőre visszatérjek és próbáljam indokolni a szocialista frakció álláspontját.
Az egyik indítványcsomag, amelyre Vékony Miklós képviselőtársam a többségi vélemény indoklása során már kitért, a korengedményes nyugdíjnak a gazdálkodó szervezetet terhelő fedezetére vonatkozik. Képviselőtársaim bizonyára tudják, hogy a foglalkoztatási okok miatt idő előtt nyugdíjba vonulókról két jogforrás rendelkezik. Az egyiket ez a Parlament fogadta el: ez a foglalkoztatási törvény. A foglalkoztatási törvény alapján az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulók előnyugdíjat kapnak, és ezt az előnyugdíjat a foglalkoztatási alap biztosítja.
Van azonban egy másik hatályos jogforrás is: az 5/1990-es minisztertanácsi rendelet, amely szintén foglalkoztatási célú jogforrás. Ennek alapján 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt elmehet nyugdíjba az a munkavállaló, akinek munkájára a munkáltató nem tart igényt, és – most jön ennek a jogszabálynak különleges sajátossága – ha a gazdálkodó szervezet, a munkáltató a nyugdíj összegét átutalja a társadalombiztosítás számára, és a társadalombiztosítás ebből folyósítja a nyugdíjas számára a nyugdíjat.
Úgy érzem, hogy Vékony Miklós képviselőtársam indoklásában összemosta ezt a problémát az általános társadalombiztosítási tartozások kérdéskörével. Azt ugyanis aligha lehet vitatni, hogy az a gazdálkodó szervezet érdeke, hogy egy munkavállalóját, aki számára mint munkaerő feleslegessé válik, úgy tudja elbocsátani, hogy számára ez kisebb költséget jelentsen, ezt a kisebb költséget a társadalombiztosításnak fizeti be, és a társadalombiztosítás ebből folyósítja a nyugdíjas számára a nyugdíjat.
Az az elutasítás, amellyel javaslatom találkozott, tulajdonképpen egyoldalú kockázatvállalásra, egyoldalú feladatvállalásra kényszeríti a társadalombiztosítást. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a nyugdíjasok nem az általános társadalombiztosítási szabályok alapján mentek nyugdíjba – foglalkoztatási okok miatt választották az inaktív életet – és a foglalkoztatás problémáinak megoldását nem lehet egyoldalú kockázatvállalással a társadalombiztosításra áthárítani.
Két megoldás lehetséges. A gazdálkodó szervezetnek vagy előre,a nyugdíjazás pillanatában át kellene utalnia a nyugdíj teljes összegét, tehát az öregségi korhatár elérésének pillanatáig esedékes nyugdíj összegét – nem hiszem, hogy a munkaadóknál ez túlságosan népszerű javaslat lenne –, vagy valakinek kötelezettséget kell vállalni a Társadalombiztosítási Alap védelme érdekében a nyugdíj kifizetéséért. A kérdés költői, mert ki más vállalhatna kötelezettséget, mint a költségvetés? A javaslatomnak tehát az a lényege – és nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy ez az érdeke –, hogy védjük a Társadalombiztosítási Alapot, és nem kisebb nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy a Társadalombiztosítási Alap védelmére senki másnak nincs lehetősége, csak ennek a Parlamentnek.
Lehet, hogy én nem ugyanazzal a társadalombiztosítással konzultáltam, mint képviselőtársaim. Nem vitás, hogy a társadalombiztosítási szervezet tisztessége szubjektív garancia arra, hogy a nyugdíj folyósítását nem fogják megszüntetni akkor sem, ha a gazdálkodó szervezetet felszámolják, és a gazdálkodó szervezet a hátralévő tartozását nem utalja át a Társadalombiztosítási Alapnak. Én azonban azt gondolom, hogy nem szervezeti vagy személyes tisztesség garanciájára kellene bízni a nyugdíjasok sorsát. Mi azért vagyunk itt, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a jogszabályok erejével adnak garanciát. A Társadalombiztosítási Alapot ugyanis semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy a nyugdíjat átutalja.
Változatlanul kérem a – sajnos – jelen nem lévő egészségügyi tárcát, hogy támogassa javaslatunkat, és szeretnék arra hivatkozni, hogy a szociális bizottság mind a két azonos témakörbe tartozó javaslatomat teljes egyhangúsággal támogatta, és én azt hiszem, ebben az esetben, amikor a téma szerint illetékes bizottság valamiben teljesen egyöntetű és egyhangú, az alkotmányügyi bizottságnak is jó lenne mérlegelnie a szakma szerint illetékes bizottság álláspontját.
A másik téma, amelyhez nagyon röviden szólni szeretnék: az én hibám. Az alkotmányügyi bizottság egyetértett azzal, hogy a felszámolási eljárás során a felszámoló nem gyakorolhatja az azonnali felmondás jogát a kollektív szerződések tekintetében. Ugyanakkor nem tudott mit kezdeni azzal a javaslatommal, amellyel ezt a garanciát a végelszámolás folyamatára is biztosítani kívántam. Nekem a jegyzőkönyvből úgy tűnik, hogy Vékony Miklós képviselőtársam észrevette az én módosító indítványomban a hibát, de nem Vékony Miklós képviselőtársam dolga az, hogy az indítvány hibáját korrigálja. Én ezt szeretném megtenni, éppen ezért csatlakozó módosító indítványt kívánok benyújtani a saját módosító indítványomhoz, hiszen a végelszámolásra vonatkozó szabályozásban, a 68. §-ban szó szerint megismétlődik a felszámolási eljárásra vonatkozó bekezdés, és pontosan ugyanazon a helyen be lehet illeszteni a kollektív szerződésre vonatkozó azonnali felmondási tilalmat, mint amely helyen az alkotmányügyi bizottság a felszámolási eljárásra voantkozóan ezt elfogadta.
Tehát a módosító indítványom lényege, hogy a 68. §-nak ne az (1) bekezdéséhez kapcsolódjék a felmondási tilalom, hanem a (3) bekezdéshez, ott, ahol az azonnali felmondási tilalmat mondja ki a jogszabály.
Végül nem szeretnék szólni a munkavállalói képviseletek bekapcsolására vonatkozó módosítóindítvány csomagunkról. Én úgy gondolom, hogy ezek az indítványok is alkalmasak arra, hogy a deklarációktól elváljanak a valós cselekedetek. A munka világának demokráciájáról nagyon sokan beszélnek. Ugyanakkor a konkrét döntések döntik el azt, hogy valóban lesz-e demokrácia a munkahelyeken. Mi az indítványunkkal ezt próbáltuk szolgálni, és Vastagh Pál képviselőtársam ezeket meg is indokolta.
Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
