TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az ügy, amiért szót kértem, rendkívüli. Valóban rendkívüli azért, mert nem fordult elő a magyar Parlament történetében, hogy az egyik parlamenti párt képviselője úgy is, mint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke egy másik párt parlamenti képviselőjének az ország tragikus történelmére vonatkozó kijelentéseit olyan módon kommentálja, mint tette azt Kövér László úr, a FIDESZ parlamenti képviselője, aki a Népszabadság szeptember 19-i számának tanúbizonysága szerint Bonnban olyan kijelentést tett – amint ő kifejezte magát – hivatalos beszélgető partnerei előtt.
Hadd ne szóljak arról, hogy ez a fogalom létezik-e vagy sem, de én úgy gondolom, hogy vagy beszélget Kövér úr, vagy tárgyal, és ha tárgyal, akkor lehet hivatalos tárgyaló partnere, de beszélgetés közben ő ne hivatkozzék hivatalos beszélgető partnerre, mert ez nincsen. Nem kívánok foglalkozni azzal sem, hogy vajon Kövér László úr kapott-e felhatalmazást a nemzetbiztonsági bizottságtól arra nézve, hogy ő az én trianoni kijelentéseimmel kapcsolatos értékelő nyilatkozatot tegyen Bonnban, de ez a nemzetbiztonsági bizottságnak és elnökének az ügye. Remélem, hogy ennek a megvitatására sort fognak keríteni, de én a magam részéről a nemzet érdekeivel összeegyeztethetetlennek tartom azokat a kijelentéseket, amelyeket Kövér László úr Bonnban tett.
Nevezetesen azt mondotta az én kijelentéseimmel kapcsolatban, hogy azok rendkívül súlyos kárt okoznak Magyarország nemzetközi hírnevének, és a magyar diplomáciának rendkívül nagy munkájába fog kerülni, hogy Torgyán József egy-egy ilyen megnyilatkozását korrigálja. (Közbeszólás ellenzéki sorokból: "Igaz.")
Nos, milyen kijelentést tett Torgyán József Trianonnal kapcsolatban? Elmondottam, hogy a második világháborút követően megálmodott és létrehozott békerend összeomlott. Ez tény, teljesen független attól, hogy vajon mi mit gondolunk erről a békerendről, és vajon ezt a békerendet mennyire tekintjük a szívünkhöz közelállónak, vagy azt szörnyűséges módon megterhelőnek tekintjük-e, amint azt többek között én is kijelentettem, hiszen mondottam, hogy én a trianoni békeszerződést és a második világháborút követő Párizs környéki békeszerződéseket igazságtalannak, a magyar népre nézve rendkívül méltánytalannak tartom, mellyel kapcsolatban kijelentettem azonban rögtön, hogy természetesen senki nem gondol annak a revíziójára, hanem mi Trianont olyan értelemben tekintjük nemzeti tragédiának, mint ahogy egy gyermek tragédiának tekinti édesanyja elvesztését; és ahogy a gyermeknek joga van édesanyja koporsójára leborulva kisírni a bánatát, éppúgy a magyar népnek joga van a nemzet tragédiáját jelentő trianoni siratófalra ráborulva kizokogni bánatát.
És mondottam, hogy akkor, amikor ez a megálmodott békerend összedőlt, és a déli határaink mentén fegyverek dörögnek, akkor nekünk gondolkodnunk kell azon, hogy vajon az összeomlott békerend helyébe milyen tartósabb új békerendet lehet teremteni, megfelelő két- és többoldalú tárgyalásokkal.
Hogy Kövér úr ebben mit talált kivetnivalónak, én nem tudom, de ha Kövér úr ezt az értékelést a magyar szempontból elfogadhatatlannak tartja, akkor én elfogadhatatlannak tartom azt az értékelést, amelyet ő gondol a mi nemzeti tragédiánk vonatkozásában.
De nemcsak azért kellett szólnom, mert Kövér László ilyen módon elragadtatta magát, hanem azért, mert ehhez a véleményhez csatlakozott néhány olyan további vélemény is, mint például a nagy magyar publicista, Iván Andrassew úrnak a közelmúltban megjelent nyilatkozata. Elnézést, ha nevét nem jól idézném, ugyanis a cirill betűk olvasása tekintetében nem vagyok elég jártas. (Derültség.) Nos, ő a szeptember 18-i megjelent nyilatkozata értelmében azt mondotta ugyanezzel a nyilatkozattal kapcsolatban – elnézést, de kénytelen vagyok szó szerint idézni, éppen azért, hogy felhívjam előre igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy vajon mi, magyarok megengedhetjük-e az ilyen módon való nyilatkozást rólunk –, tehát Iván Andrassew úr ugye azt mondotta, hogy "jobb lett volna, ha én mindezt nem a magyar nép szívéből mondom, hanem a magyar nép seggéből".
Nos, én úgy gondolom, nyilvánvaló az, hogy Iván Andrassew úr nincs eléggé kiművelődve a magyar nyelv szabályait illetően, hogy ő ilyen kijelentéseket tett, de én azt hiszem, lehet, hogy Ivánék között ez megengedett stílus, (derültség a jobb oldalon) de mi, magyarok utasítsuk ezt vissza! (Moraj.)
Ugyanakkor rá kell mutatnom arra is, igen tisztelt Ház, hogy a mai napon megjelent a Kurírban egy további olyan nyilatkozat, amely megint csak hamis színben próbálja feltüntetni mindazt, amit mi Trianonnal, a második világháborút követő békerend összeomlásával kapcsolatban mondottunk, kifejezetten gyalázkodó, valótlan, a magyar nemzet érdekeit lejárató megnyilatkozások ezek.
Én azért kértem szót az igen tisztelt Ház előtt, mert hiszen, ha egyszer mint képviselő szólíttattam meg egy országgyűlési képviselői és bizottsági elnök által, akkor én természetesen nem tudok az újság hasábjain reagálni arra, hanem csak mint országgyűlési képviselő reagálhatok a tisztelt Ház előtt. De én tisztelettel kérem a Házat, utasítsa vissza az ilyen nemzetellenes megnyilatkozásokat, a magyar hazát ilyen rossz színben feltüntető nyilatkozatokat, amelyek különösen összeegyeztethetetlenek a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tevékenységével.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kis taps az FKgP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
