HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvény tárgyalásának befejezése előtt nagyon szeretnék hozzászólni még az általános vitához. Egy olyan nagyjelentőségű törvény általános vitájának a befejezése következik, amelyről úgy érzem, nem lehet elégszer véleményt alkotni. Nem azt akarom elmondani, mennyire rossz, szakmailag és politikailag mennyire elfogadhatatlan ez a törvény – ezt előttem elmondták képviselőtársaim, írásba foglalták a szakértők. Tudom azt is, hogy rövid felszólalásommal képviselőtársaim álláspontján változtatni nem tudok, esetleges módosító javaslataim sem fogják a törvénytervezet koncepcióját módosítani; nem változtathatnak rajta, mert ez a törvény a kormányzó pártok – elsősorban az MDF – államfelépítésről, az államgépezet működéséről alkotott ideológiáját fejezi ki. Az ideológiák különbségére szeretném röviden, nem is elsősorban képviselőtársaim, inkább a választópolgárok figyelmét felhívni.
A választópolgárok mindannyiunktól gyakran kérdezik, illetve már most kijelentik, hogy a majd elkövetkező választásokon nehezen tudnak eligazodni a pártok ígéretei között, nehezen tudnak különbséget tenni a választási propaganda zegzugos, áttekinthetetlen ígéreteiben. Arra szeretném a polgárok figyelmét itt, most felhívni, hogy ezekre a pillanatokra figyeljenek, a törvényhozás ezen pillanataira, amikor a pártok önfeledten mutatják meg valódi lényegüket, törekvéseiket.
Itt van ez az előttünk fekvő államháztartási törvény. Tulajdonképpen ez is egy olyan sarkalatos törvénytervezet, amelyikben a Kormány és az ellenzék nézete, államfelépítésről alkotott véleménye ütközik. A két modellt tulajdonképpen két háromszöggel tudnám érzékeltetni. A törvénytervezet egy egyenlő szárú háromszöggel ábrázolható, amelynek csúcsán a Kormány, alapján pedig az önkormányzatok helyezkednek el. Ahogy haladunk előre a törvényhozásban, ez a háromszög egyre hegyesebb, egyre hosszabb egyenlő szárú háromszög képét veszi fel: karcsúsítjuk a törvényekkel, az önkormányzatok rovására. Ilyen volt a költségvetési törvény, az azt követő céltámogatási törvények, ilyen volt az önkormányzatok vagyoni helyzetét rendező törvény, ilyen volt az önkormányzati hatásköri törvény. Ezzel szemben, a másik oldalon, az a bizonyos másik, laposabb háromszög, amely – a Kormány egyik tisztelt képviselőjének, a tisztelt miniszter úrnak a szavaival élve – a háromezer kis önálló köztársaság képét vetíti elénk. Nem akarom én ezzel azt mondani, képviselőtársaim, hogy az egyik megoldás valami ördögien rossz és visszavezet a szocialista modellbe, a másik pedig valami nagyon jó és a totális demokrácia irányába hat – ezt döntsék el önök, döntsék el az állampolgárok. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet; ha majd eljön az a pillanat, amikor választanunk kell, emlékezzünk a lényeges különbségekre.
Végezetül, hogy mondanivalómat a törvénytervezet két-három vonásával még alátámasszam – bár azokat nagyon jól érzékeltette az önkormányzatok vonatkozásában például Kóródi Mária képviselőtársam részletes felvázolása – hármat említenék meg csupán.
Az egyik egy külső jegy, amely azonban tulajdonképpen ebben a vonatkozásban majdnem mindent elárul erről a törvénytervezetről. Ez a külső jegy pedig az, hogy – vessünk egy pillantást a tervezetre – a 31. § önmagában egyedül ez az egy paragrafus foglalkozik azzal, hogy az önkormányzatok milyen szabályok szerint jutnak a központi költségvetési hozzájáruláshoz. Illetve itt sem mondja meg, hanem azt említi meg, hogy majd a költségvetési törvény tisztázza. Ezzel szemben 21, azaz huszonegy § a 62-től a 83. §-ig terjedő rész, szabályozza az önkormányzatok költségvetési tennivalóit. Szabályozza, hogyan kapják meg a pénzt, hogyan kell a pénzeket nyilvántartani, milyen jelentési kötelezettségekkel tartoznak a központi szerveknek. Ez a külső jegy.
Tartalmi vonás például, hogy az államháztartás, az államirányítási rész és az önkormányzatok feladatai nincsenek elhatárolva, nincsenek egyáltalán tisztázva – képviselőtársaim már erről is bővebben beszéltek.
Végül, de nem utolsósorban megemlíteném: ez a tervezet említést sem tesz arról a nagyon fontos, nagyon örvendetes jelenségről, hogy sorban, egymás után alakulnak meg önkormányzati szövetségek, településszövetségek, amelyeknek nagyon fontos információs szerepük és – mint érdekképviseleteknek – esetleg beleszólási szerepük kellene hogy legyen. Pillanatnyilag nagyon egyirányú az információáramlás: megkapják tájékoztatásul a költségvetési törvénytervezetet és ezzel befejeződött… Megírhatják ugyan a véleményüket, de azt meg merem reszkírozni, hogy senki nem veszi figyelembe.
Befejezésül tulajdonképpen az egyik "pártmentes" szakértői intézmény – lehet, hogy nem szerencsés így nevezni, mert a Magyar Gazdasági Kamarára gondoltam, ugyanis több szakértői intézmény is leírta a törvénytervezettel kapcsolatos véleményét –, én most a Magyar Gazdasági Kamara véleményét ismertetem.
Annak ellenére, hogy szükségesnek tartja a Gazdasági Kamara az államháztartási törvény mielőbbi megalkotását, nem javasolja, hogy a jelenlegi törvénytervezetet a Parlament vitára bocsássa. De ehhez hasonló több megkérdezett szakértői intézet véleménye is és az enyém is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
