KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A koncesszióról szóló törvényjavaslat preambuluma szerint a kizárólagos állami tulajdon vagy tevékenység hatékony működtetésének, illetve gyakorlásának egyik lehetséges útja ezek koncessziós szerződés alapján való átengedése. Ennek a jogintézménynek a megteremtése érdekében terjesztette be a Kormány ezt a javaslatot. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, vajon eleget tesz-e a törvényjavaslat a fenti kívánalomnak, meg kell vizsgálnunk, melyek azok a körülmények, amelyek a koncesszió intézményét kialakították és szerte működtetik a világon.
Először vizsgáljuk meg azt, hogy közgazdasági értelemben mi teszi szükségessé a koncessziót, és melyek az előnyei.
A koncesszió intézménye két területen indokolt. Az egyik azon tevékenységek, szolgáltatások köre, amelyet a piac versenykörülmények között biztosítani tud ugyan, de állami monopóliumban van, és az állam valamilyen oknál fogva erről a monopóliumáról nem hajlandó lemondani – ilyenek például a szerencsejátékok. A másik azon tevékenységek, szolgáltatások köre, amelyek vagy természetes monopóliumok, vagy egyéb közgazdasági okok miatt – például magas tőkeigény vagy hosszú megtérülési idő – a piaci verseny körülményei között nem üzemeltethetők –, ilyenek például a közszolgáltatások.
Fontos megemlíteni, hogy országonként ezek a feltételek nagyon eltérhetnek – így például Angliában a gázművek vagy a vízművek, az Egyesült Államokban a bányák magántulajdonban vannak. Ezekből a példákból az a tanulság, hogy a jelenlegi állami monopóliumban lévő tevékenységek üzemeltetése, a különböző körülményektől függően, akár magántulajdonban is elképzelhető, bármilyen meglepő is lehet ez az első pillanatban ma, Magyarországon.
Melyek az előbb felsorolt tevékenységek koncessziós működtetésének előnyei? Az állam számára előny az, hogy olyan szolgáltatásokat tud biztosítani, amelyeket, tőke hiányában, egyébként képtelen lenne. A másik nagyon fontos előny számára, hogy a koncesszióba adásból komoly költségvetési bevétele lehet.
Melyek a fogyasztók előnyei? Amennyiben a koncesszióba adás oldja az adott területen a monopolhelyzetet, nőhet a szolgáltatások színvonala, elérhetősége, vagy csökkenhet ezek ára.
Ezek után vegyük sorra azokat a körülményeket, amelyek a koncessziót esetleg hátrányos üggyé teszik! Mielőtt ezeket megvizsgáljuk, fontos megállapítani, hogy az alább következő hátrányok a koncesszió szükséges velejárói, kiküszöbölésükre alig van mód – szemben a koncesszió veszélyeivel és kockázataival, amelyek egy jó koncessziós törvénnyel jelentősen csökkenthetők.
Mik ezek a hátrányok? A legfőbb hátrány, hogy a koncesszióba adás mindenképpen valamilyen előnyt, piaci kizárólagosságot biztosít a szerződőnek – hiszen ellenkező esetben aligha lenne értelme a koncessziónak. Ez a hátrány azonban relatív lehet, mert a szolgáltatások biztosításával, elérhetőségével, összességében a koncesszió kínálatbővülést vagy árcsökkenést eredményezhet.
Ezek után joggal kérdezheti bárki, hogy mik azok a kockázatok és veszélyek, amelyekről az előbb beszéltem. Az első ilyen veszély akkor jelentkezik, ha a koncesszióba adással a szükségesnél nagyobb mértékű lesz az adott területen a monopolizáció. Ennek a fogyasztók látják egyértelműen hátrányát. Hasonló eredményre vezet az is, ha az adott piac nem támadható meg, bár ennek közgazdasági oka különösebben nincsen. Az állam számára jelent az veszélyt, ha nem szabályozzák pontosan a koncesszió elnyerésének feltételeit, hisz az adott előnyök – például: bevétel – elmaradásával járhat, arról nem is beszélve, hogy a szabályozatlanság korrupciós helyzetet teremt. Ez egyben nagyon komoly politikai veszély is, hiszen a szabályozatlanság miatt olyan kliensrendszer alakulhat ki, amely inkább a dél-amerikai országok sajátja. Még fokozottabbak ezek a veszélyek, ha a koncesszió esetleg hatósági jogokat érintő területeket is érint.
Lássuk ezek után, hogy milyen is ez a koncessziós törvényjavaslat. A törvényjavaslat felsorolja azokat a területeket, amelyeket az állam koncessziós szerződés keretében hajlandó átengedni. Itt azonban összekeverednek nagyon különböző sajátságokkal bíró területek, amelyeket a koncesszió szempontjából el kellene választani. Ilyen például a "szerencsejátékok" megnevezés.
A "szerencsejátékok" megnevezés nem tesz különbséget a totalizatőr és a bukméker-szerencsejátékok között. A totalizatőr szerencsejátékok – ilyen például a lottó vagy a totó – kereslete meglehetősen kínálat-rugalmatlan, ami azt jelenti, hogy az esetleges új formák bevezetése nem jár jelentősebb haszonnövekedéssel. Ugyanakkor ez az a terület, amely, pontosan totalizatőr volta miatt, állami működés esetén is elég magas különbevételhez juttatja a költségvetést. Ezért a totalizatőr szerencsejátékokat nem kell koncesszióba adni, véleményünk szerint.
Más a helyzet a bukméker-szerencsejátékokkal, ahol kockázati alapú a működés, és ez a hatékony működés koncesszióval sokal jobban biztosítható.
Hasonló problémákat vet fel a közúti személyszállítás esete is a piaci megtámadhatóság oldaláról – erről az előbb már Pál László is megemlékezett.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ágazati törvények eltérjenek a pályázati kiírási kötelezettségtől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az ágazati miniszterek jogosultak a pályázat kiírására, akkor nehezen megítélhető, hogy vajon hogyan teljesülnek a verseny biztosításának a kritériumai. Ez a túlzó megengedés semmiképpen sem kívánatos. Sajnos, az ágazati törvények ismeretének hiányában – ezek egy része még nincsen beterjesztve – nehezen ítélhető meg, melyik megoldást kellene választani.
A törvényjavaslat zárt pályázat kiírását teszi lehetővé, ha a koncesszió által érintett területek honvédelmi vagy nemzetbiztonsági vonatkozással bírnak, és ezek a vonatkozások ezt indokolttá teszik. Ugyanakkor nincs meghatározva az, hogy ki, milyen szempontok alapján dönti ezt el – ez így elfogadhatatlan! Gondoljunk csak bele, hogy egy önkormányzati koncessziós pályázat esetén is milyen nehéz helyzetet teremt ez! A törvényjavaslat által érintett területek majd mindegyikének van egyébként honvédelmi vagy nemzetbiztonsági vonatkozása, a közutaktól a vasúti személyszállításig és fuvarozásig. Már csak az a kérdés, hogy ezek vajon mit indokolnak.
A koncessziós szerződés időtartamának alsó korlátozása értelmetlennek tűnik, hisz a piaci körülmények eléggé meghatározzák azt, hogy egy koncessziós szerződés esetén milyen alsó időlimit az, amivel még a pályázók hajlandók koncessziós szerződést kötni. A felső limitről már Szalay Gábor szólt előttem.
Az egyik legsúlyosabb probléma az, hogy a legkedvezőbb ajánlatok minősítése gyakorlatilag nem tartalmaz feltételeket. Az eddigi gazdasági tapasztalatok – példul a telefonügy – azt mutatják, jobb megoldás lenne, ha például a kiíró köteles lenne a pályázat kiírása előtt az elbírálás szempontjait rögzíteni, és eszerint elbírálni az ajánlatokat. Ez elejét vehetné a gyanús koncessziós ügyeknek, és a korrupció veszélyét is csökkentené.
Nagy kérdés, hogyan illeszthető ez a törvényjavaslat a gazdasági alkotmányosság feltételeihez – erről részletesebben Szájer József fog frakciónkból szólni. Én csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a versenytörvény és a koncessziós törvény viszonyában jó megoldás lenne, hogyha a koncessziós ügyek csak annyiban esnének a versenyjog hatálya alá, amennyiben ez nem veszélyezteti különleges feladataik ellátását – ilyenek lehetnek például a közműves koncessziós szerződések. A többi esetben, amelyek nem ilyenek, a versenyjog hatályának a koncessziós szerződésekre is ki kellene terjednie.
Összefoglalóan: a koncessziós törvényjavaslat fontos gazdasági területet érint, azonban szükséges leszögezni, hogy a koncesszió egyáltalán nem csodaszer, gazdasági problémáinknak csak részleges megoldási eszköze lehet, néhány területen, jó kiegészítő lehetőség a gazdaságpolitika eszköztárában. Igazi megoldást azonban gazdasági problémáinkra csak a Kormány piaci szintű intézkedései, liberális, versenybarát politikája hozhat. Ha ilyen nincs, vagy ez késik, a koncessziós törvénytől nem lehet sokat remélni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
