TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Teljes mértékben egyetértek Szalay Gábor képviselőtársamnak azzal a véleményével, hogy egy törvény vagy valóban tartalmazza a szükséges kellékeket, vagy pedig, ha ennek hiánya áll fenn, akkor az csak kerettörvény lehet. Azt hiszem, ebben még jogtechnikailag semmi kivetnivaló nincs, mert nem feltétlenül szükséges mindent egy jogszabályba zsúfolni. Abból, hogy az Igazságügyi Minisztérium most egy olyan törvényjavaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé, amely kerettörvény, nem feltétlenül következik, hogy ez a kerettörvény már eleve nem lehet alkalmas arra, hogy a kívánt célt betöltse. Megítélésem szerint is ezt a törvényjavaslatot be kellett terjeszteni, már hónapok óta követelik rajtunk a külföldi partnereink. Önmagában a gazdasági életünk szinten tartása, illetve megmentése igényelte ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztését.
Ugyanakkor azt sem lehet elvitatni, hogy azok az összefüggések valóban fennállnak, amelyeket Szalay Gábor képviselőtársam felvetett, mert egy pillanatig nem kétséges, hogy a Polgári Törvénykönyv 172. §-tól a 175. §-ig terjedő részét módosítani kell. Az valóban a szocialista állami tulajdonról szól. Ez a koncesszióval összeegyeztethetetlen, hiszen a koncesszió egészen más fogalomkörrel rendelkezik. Az egész koncessziós törvénynek az az értelme, hogy az állam rendelkezése alatt álló vagyon és az állam által kiadott keretek pontos határait feltüntesse. A gond valóban ott van, hogy ehhez még néhány jogszabályt meg kell hozni, illetőleg módosítani kell.
Szeretném hangsúlyozni, hogyha az Igazságügyi Minisztérium azzal az elképzeléssel terjesztette be ezt a törvényjavaslatot, hogy elkészíti a szükséges kapcsolódó jogszabályokat is, akkor semmilyen gond nincs. Gondoljunk csak arra, hogy például az, hogy egyes kérdéseket a Köztársaság Alkotmánya szabályoz, még nem jelenti azt, hogy azért, mert a részletes szabályokat nem tartalmazza, az Alkotmány rossz. Az Alkotmány mellett még szükség van egy Polgári Törvénykönyvre, a Polgári Törvénykönyv mellett szükség van egy életbe léptető rendeletre, és így tovább. Ezek egymáshoz kapcsolódó fogalmak.
Legyen szabad arra utalnom, hogyha a kapcsolódó jogszabályok nem készülnek el, akkor adódhatnak olyan gondok, hogy ez a törvény egy kerettörvény, így például hadd hivatkozzam arra, hogy kimondja a törvény 1. §-a, hogy ez a törvény állapítja meg – felsorolja, hogy mit –: a koncessziós szerződés keretében történő átengedés alapvető szabályait, ezektől eltérően az egyes tevékenységek folytatásának módját, feltételeit meghatározó ágazati törvények csak e törvény kifejezett felhatalmazása esetén rendelkezhetnek eltérő módon.
A gond ott van ezzel kapcsolatban, ha megnézzük, hogy mi mindent tartalmaz a felsorolás, akkor látjuk például, hogy rádió- és televízióműsor szórására irányuló szolgáltatást is feltünteti az 1. § j) pontja. Természetesen fölmerül az a kérdés is, hogyha időközben ezeknek a keret-rendelkezéseknek az alapján szerződéskötésre kerül sor, és valóban a rádió- és televízióműsor szórására irányuló szolgáltatásra nézve létrejön egy érvényes szerződés, akkor vajon, amikor majd a médiatörvényről és a frekvenciamoratóriumról fogunk tárgyalni, nem fognak-e ütközni ezek a szabályok egymással. Ahhoz, hogy megnyugtató módon lehessen ezt a kerettörvényt kitölteni, nyilvánvalóan szükséges lenne, hogy a kerettörvény meghatározása is egyidejűleg sorra kerüljön, különben számos kérdés megválaszolatlanul marad.
Hadd utaljak arra, hogy ugyanakkor ennek a törvénynek vannak olyan előírásai is, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy erre a kerettörvényre szükség volt és szükség van. Utalok arra, hogy végre ez a törvény az első olyan törvényjavaslat, amely kimondja, hogy a belföldi és a külföldi vállalkozók teljesen azonos megítélés alá esnek. Gondoljunk csak vissza arra, hogy a külföldiek beruházásainak védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása során Palotás képviselőtársunk milyen kétségbeesetten fakadt ki amiatt, hogy nem azonos a mérce a külföldi és a belföldi befektetések esetében. Ez a törvény végre európai abban az értelemben is, hogy a belföldi és a külföldi koncessziós jogokat egyformán – nemcsak tiszteletben tartja – kezeli. Ebben a tekintetben tehát mindenféleképpen jelentős előrelépés. Ugyanakkor tény az is, hogy a kapcsolódó jogszabályok közül feltétlenül meg kell ejteni a Ptk.-módosításon túlmenően a Munka Törvénykönyvének a módosítását is, mert ennek a koncessziós törvényjavaslatnak az értelmében új munkáltatók jelentkeznek. Ezen túlmenően a munkavállalók körében is új koncepciók jelennek meg. A Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezéseit és koncepcióját ugyanúgy módosítani kell, mint a Polgári Törvénykönyvünket.
Ezen túlmenően nyilván összhangba kell hozni az önkormányzati tulajdonról szóló törvényt a koncesszióról szóló törvénnyel, mert az önkormányzati tulajdonnal való kapcsolatát szabályozza ugyan olyan értelemben ez a törvényjavaslat, hogy utal arra, hogy az állam, illetőleg az önkormányzat a 2. § b) pont szerinti koncessziószerződést a belföldi és külföldi természetes és jogi személyekkel, valamint ezek jogi személyiségek nélküli társaságaival kötheti meg. De ezen belül, ha megkötötték a szerződést, milyen arányban az önkormányzat, milyen arányban fogja tudni a tulajdonjoghoz kapcsolódó ezen jogosítványokat élvezni, arra nézve már semmiféle előírás nincs ebben a törvényben, pedig nyilvánvaló, hogy ez rendkívül fontos kérdés lenne. Hasonlóképpen szólnom kell arról is, hogy a kerettörvény, mint jogtechnikai megoldás – hangsúlyozom, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem egy törvényben terjesztette elő mindezeket a kérdéseket, ez tulajdonképpen az ügy jogtechnikai kezelése, amiben semmi kivetnivaló nem található – elismerést nyerhet a jogászi társadalomban, ha a kapcsolódó jogszabályokat egyidejűleg megalkotjuk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a privatizációs törvényt is egyidejűleg meg kell alkotni majd ennek a törvényjavaslatnak a részletes tárgyalása során, mert enélkül nem fog igazán üzemelni ez a törvény, akkor valóban azok a hiányosságok fognak dominálni, amelyekre Szalay Gábor képviselőtársam hivatkozott. Az sem kétséges, hogy nagyon-nagyon hiányzik az is, hogy tudjuk, vajon a társasági törvénnyel és a földtörvénnyel való kapcsolata milyen lesz ennek a koncessziós törvénynek, mert ezeket a törvényjavaslatokat még nem ismerjük, nem tudjuk pontosan ezeknek a jogszabályoknak az egymáshoz való viszonyulását. Ilyen körülmények között valóban, ha csak a kerettörvényt nézem, felhozhatok különböző kifogásokat, mert a kapcsolódó jogszabályokat még nem ismerem, de szeretném hangsúlyozni, ha elkészülnek a kapcsolódó jogszabályok, akkor nincs gond.
Legyen szabad azonban rámutatnom arra, hogy ez a koncessziós törvényjavaslat mégiscsak – akármennyire keretjogszabály – alapvetően szélesre tár olyan kapukat, amelyek a külföldi tőke beáramlását teszik lehetővé, és ebben a vonatkozásban egy rendkívül jelentős törvényjavaslat ez. Jelentőségében ezt a törvényjavaslatot a külföldiek beruházásainak védelmével kapcsolatos egyéb jogszabályokhoz tudom csak hasonlítani, sőt miután a hatályos jogrendünkben sajnálatos módon évtizedeken keresztül hiányzott ez a törvény, ezért azt kell mondjam, hogy tulajdonképpen ez a törvényjavaslat a rendszerváltás törvénye, azért nekünk óvnunk, dédelgetnünk kell ezt a törvényjavaslatot, és nem a hibáit, hanem az előnyeit kiemelni. Ha ez a javaslat keresztülmegy a Parlamenten, és ehhez kapcsolódó jogszabályok fognak megjelenni a Parlament munkájának eredményeként, akkor éppen azt a hiányosságot, fehér foltot fogjuk tudni eltüntetni, amelyet a leginkább a szemünkre hánynak, hogy a rendszerváltás nem történt meg. Ez a törvényjavaslat tehát a rendszerváltást elősegítő törvényjavaslat, ezért én annak az elfogadását indítványozom. (Jobb oldalról szórványos taps.)
A Mr. J. Sculy úr vezette ausztrál kereskedelmi küldöttség köszöntése
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
