ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a szövetkezeti átalakulási törvény olyan – elnézést, hogyha nem jól fogom mondani, ez olyan –, mint a matrjoska-baba (Hangok a teremben: Milyen?) … matrjoska-baba, lehet, hogy nem jól mondom, mert én nem tanultam meg oroszul, úgyhogy… de így hallottam; tudniillik ez kívülről úgy néz ki, mintha egy matyó baba lenne, de ahogy kibogozzuk és levesszük az elsőt, annál inkább úgy néz ki, mint egy valódi matrjoska-baba.
A törvényjavaslat számtalan kritika alá vonható része közül az egyik legsúlyosabbnak azt tartom, hogy a szövetkezetek tartozásait rá akarják osztani a mezőgazdasági földre is, a szövetkezetek földjére is. Ez egy jogi nonszensz, tudniillik a mezőgazdasági földek értékben nem szerepeltek a szövetkezetek vagyonában. Tessenek megnézni: a szövetkezeti mérlegekben a földnek egyszerűen nem volt értéke.
Most egy értéktelen vagyonra miképpen lehet adósságot adni, egy értéktelen vagyontárgyat miképp lehet adósságok értékfedezeteként tekinteni? Nem volt Magyarországon jelzálogtörvény; ami volt, azt nem alkalmazták. Következésképp a szövetkezetek egy olyan tehertétellel, és a szövetkezetből kilépő szövetkezeti dolgozók egy olyan tehertétellel a vállukon kellene, hogy tovább funkcionáljanak, hogy tovább éljenek, amihez semmi közül nem volt. Az a szerencsétlen szövetkezeti tag, akit soha nem kérdeztek meg, hogy hozzájárul-e ahhoz, vagy legalábbis legfeljebb formálisan kérdeztek meg, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a szövetkezet adósságokba verje magát, az most ezeknek az adósságoknak milyen alapon vállalja el a következményét. És azok a bankok, amelyek csődbe ment beruházásokra, csődbe menő szövetkezeteknek felelőtlenül nyújtottak hiteleket, most miért az ebben teljesen ártatlan tagokon próbálják a szövetkezetek átalakulása után, vagy a szövetkezetekből való kiválás után behajtani azokat a kétes követeléseket, amelyeknek a kétes voltához a hitelfelvevővel egyenlő mértékben voltak a bankok is felelősek?
Ami az átalakulásnak egy másik nagyon fontos szempontja: az átalakulási törvény kifejezetten preferálja a részvénytársasággá vagy kft-vé való átalakulást. Ezekhez sokkal kedvezőbb feltételeket, belső átalakulási-jogi feltételeket fűz, mint egyébként. Ezekbe a részvénytársaságokba a jelenlegi törvény szerint be lehet vinni a mezőgazdasági szövetkezetek földvagyonát is. Ez így semmi egyéb, mint a magyar földnek, a mezőgazdasági szövetkezetek földjének "banán" részvénytársaságokba vagy kft-kbe való átvitele, és teljesen összeegyeztethetetlen egyébként az egész nyugat-európai gazdasági struktúrával.
Ha önök végignézik akár a Német Szövetségi Köztársaságot, akár Dániát, nincsenek mezőgazdasági földdel foglalkozó, mezőgazdasági földtulajdonnal működő részvénytársaságok vagy kft-k. Viszont bőven vannak ilyenek Dél-Amerikában és Közép-Amerikában, a "banán" országokban. Ha önök ezt a törvényt változtatás nélkül, jelenlegi formájában fogadnák el, akkor arra tennének felkiáltójelet vagy arra szavaznának, hogy a magyar mezőgazdaságnak jelentős hányadából – legjobb tudomásom szerint a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs listájában benne vannak az állami gazdaságok is – "banán" részvénytársaságok alakuljanak.
Figyelmeztetem önöket, hogy Magyarországon próbáltak már körülbelül 40 évvel ezelőtt gumipitypangot is termeszteni, nem nagyon sikerült. Próbáltak narancsot is: ha mennek Herceghalom mellett, láthatják a vasúti töltésről is a "citrom- és narancsültetvényeket". Nagyon kérem önöket, most ne vigyék abba az országot, hogy banánt próbáljanak termeszteni. Köszönöm. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
