PUSZTAI ERZSÉBET, DR. államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. államtitkár:
PUSZTAI ERZSÉBET, DR. államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Szükségesnek tartom, hogy bevezetőben néhány szót szóljak a nyugdíjjogi helyzetről általában. A nyugdíjjogosultság Magyarországon nem állampolgári jog. A nyugdíj igénybejelentésre és csak akkor állapítható meg, ha az érintett személy rendelkezik a nyugdíjazás időpontjában hatályos rendelkezésekben előírt feltételekkel, például kiterjedt rá a társadalombiztosítás, megszerzett ennyi vagy ennyi szolgálati időt, meghatározott években járulékot fizetett és így tovább.
Az 1950-es évek elejétől a jelenlegi nyugdíjrendszer bevezetéséig – amelyet a '75. évi II. törvény szabályoz – három egymást követő nyugdíjrendszer volt érvényben. Az egyes nyugdíjrendszerek a korábbi társadalmi berendezkedés sajátosságaival összefüggésben tartalmaztak politikai indíttatású korlátozásokat is.
A személyes szabadságot korlátozó egykori intézkedések mindnyájunk előtt ismeretesek. Így csak példaszerűen említem meg, hogy az 1956-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos, továbbá törvénysértő elítélésekről: az internálásról, a közbiztonsági őrizetben tartásról van szó.
Az országgyűlési határozatok alapján azonban megszülettek és végrehajtódtak azok a jogszabályok, amelyek a társadalombiztosítási helyzet rendezése útján is mintegy kárpótlást adtak a személyes szabadságban és a nyugdíjrendszerben érvényesült politikai indíttatású korlátozásért. Ezek a rendelkezések bármelyik nyugdíjrendszerben nyugdíjazottaknak kétirányú kedvezményt biztosítanak.
Az egyik, hogy olyan élethelyzeteknek a szolgálati időként történő beszámítását rendelik el, amelyek egyébként az akkori politikai diszkrimináció következtében nem számítottak szolgálati időnek, vagy a volt közszolgálati alkalmazottaknál olyan szolgálati időnek az utólagos figyelembevételét rendeli el, melyekre nézve egykor beszámítási tilalom állt fenn.
A másik kedvezmény, a sérelemmel összefüggésben, a nyugdíj meghatározott összeggel történő emelése a 93/1990-es kormányrendelet alapján.
Az említett kárpótlásról rendelkező jogszabályok valóban nem teszik lehetővé az interpellációban felvetett hátrányok enyhítését. Ennek oka az, hogy utólag szinte lehetetlen bizonyítani, hogy valaki 30-40 évvel azelőtt miért nem dolgozott. Azért-e, mert a családja eltartotta, azért-e, mert ahol lakott, ott nem volt szükség munkaerőre. Azért-e, mert beteg volt, vagy képességeit a munkáltatók nem tartották megfelelőnek, vagy éppen azért, mert politikai fenntartások voltak vele szemben. A gyakorlati példák azt mutatják, hogy az interpellációban említett emberek képzettségüknek megfelelő munkakörben nem tudtak elhelyezkedni, ezért általában betanított vagy segédmunkát végeztek.
(16.00)
Nem vitatható, hogy emiatt az érintettek hátrányt szenvedtek. A nyugdíj vagy nyugdíjkiegészítés megállapításánál azonban az egyértelműen igazolható tényeket lehet alapul venni. Olyan vélelem nem játszhat szerepet, hogy az igénylő szolgálati ideje vagy keresetei más társadalmi, gazdasági, politikai környezetben másként alakulhattak volna.
Összefoglalva tehát azt tudom mondani, hogy a korábbi életpálya kedvezőtlen alakulását, az ön által kért és valóban jogosnak ítélhető egyéni sérelmeket a társadalombiztosítás jogrendszerében orvosolni vagy kárpótolni – a már eddig megtörtént tényszerűen igazolható eseteken túl – sajnos nem lehetséges.
Kérem a tisztelt képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
