DR. FUTAKI GÉZA (SZDSZ)
DR. FUTAKI GÉZA (SZDSZ)
DR. FUTAKI GÉZA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt tapasztaltuk, a beterjesztett adótörvény-tervezetek között nem szerepel a földadóról szóló törvény módosítása. Szükségesnek látszik pedig kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek az 1993-as törvényalkalmazás során zavart kelthetnek, valamint szükségesnek látszik módosítani a törvény olyan szakaszait, amelyek ellentmondanak a gazdálkodás logikus szabályainak. Melyek is ezek?
Mint tudják, az eredeti törvény szerint az egy évre járó földadót annak kell megfizetni, akinek használatában a föld január l-jén van. Ez a szabály egy olyan országban, ahol kialakult tulajdonviszonyok vannak, már nem jelent sok nehézséget. Mit jelent azonban nálunk, Magyarországon?
A földterület nagyobbik része ezekben a hónapokban és a jövő év első felében cserél gazdát. Logikus-e január l-jén azzal a használóval befizettetni a földadót, aki a tulajdonviszonyok átrendeződése miatt február–márciusban már nem rendelkezik a földje felett? Egyáltalán nem ésszerű dolog ez!
Ugyanez vonatkozik a haszonbérletre is, hiszen a szerződések nagy többségében nem várható a január l-jei átadási időpont. Május végén a földterület már megművelt, bevetett állapotban van, ezért valószínű, hogy használója fogja a termést betakarítani. A január l-jéhez kötött dátum esetén erre nincs biztosíték. Ezt a bizonytalanságot el kell oszlatni.
Indokolt ezért, hogy olyan szabályt hozzunk, mely szerint a földadót az fizesse meg, akinek a használatában május 3l-én a földterület van.
Tisztelt Ház! Pelcsinszki Boleszlávval közös törvényjavaslatunk szerint a 3. § kiegészülne egy új bekezdéssel. Mint tudjuk, az agrárpiaci rendtartás törvénytervezete rendelkezhet bizonyos esetekben a termelés korlátozásáról, azaz termelésszabályozási célból történő területkivonásról. Ezen területek adóztatása méltánytalan. Szeretném hinni, hogy ilyen terület nem lesz sok, de kiindulva a fejlett nyugat-európai országok, valamint Kanada és az Egyesült Államok tapasztalatából, a törvény akkor lesz korszerű, ha az említett esetre is előrelátóan rendelkezik.
Harmadik, s egyben utolsó törvénymódosításunkról szeretnék szólni.
A szántóművelésű ágban csak a 18 aranykorona feletti földminőségű területeket indokolt adóztatni. Az ország szántóterületének átlagos aranykorona-értéke 23. A 18 aranykorona/hektár értéket el nem érő minőségű szántóterületek túlnyomó hányadán már igen nehéz nyereségesen gazdálkodni. Bizonyíték erre a 97/1992-es számú kormányrendelet is, amely az elmaradott területek fejlesztési támogatásáról szól. Eszerint ahol a szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 17 aranykorona/hektár értéket, ott támogatás adható.
Felszólalásom elején a logikával példálóztam. Szintén azt kell mondanom, nem logikus a 17 aranykorona/hektár alatti földterület földadóval való sújtása, amikor ugyanerre a területre támogatást lehet igényelni. Javaslatunk szerint földadót csak a 18 aranykorona feletti minőségű területek után kell fizetni.
Tisztelt Ház! Bízom abban, hogy törvénymódosító javaslatunk napirendre tűzésével és elfogadásával kiküszöböljük a földadótörvény hibáit, ami egyben a szakmai közvélemény egyetértésével is találkozik. Kérjük ezért az önök támogatását is. (Taps.)
Határozathozatal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
