HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék megfogalmazta véleményét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. Erre az államháztartási törvény kötelez bennünket.
Véleményünk kialakításánál felhasználtuk a közelmúltban lezárult, átfogó társadalombiztosítási ellenőrzésünk tapasztalatait. Megbeszéléseket folytattunk az érintett szervezetek vezetőivel, munkatársaival, a törvénytervezet kidolgozásában részt vevő szakemberekkel.
Az Állami Számvevőszék írásba foglalt véleményét a tisztelt képviselők megkapták, így annak kiegészítéseként csupán néhány kérdésre szeretnék kitérni.
A törvényjavaslat tartalmában bővebb, mint a szűken vett költségvetési terv. Az 1993. évi pénzügyi előirányzatokon kívül első részében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól általában kíván rendelkezni. E megoldással az Állami Számvevőszék egyetért, mivel ezt a korábbi törvényi szabályozás megszűnése indokolja.
Az eddigi országgyűlési, bizottsági viták során elsősorban a nyugdíjbiztosítás helyzetéről, a nyugdíjemelések mértékével kapcsolatos gondokról esett szó.
Az Állami Számvevőszék jelezte, hogy a korábbi reményeknél kisebb mérték alkalmazása törvény módosítását igényli.
Külön is szeretnék szólni az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos feszültségekről.
A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás teljesítményfinanszírozásra való áttérése, ha a javaslatot elfogadják, minden bizonnyal komoly hatással lesz az egészségügy intézményrendszerének működőképességére. A változtatás szándékát természetesen nem vitatjuk. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy az 1993. évi bevezetésre részben pénzügyi kényszerintézkedésként kerülne sor, amely egyben nagy horderejű, az egészségügyi ellátás egészét, a társadalombiztosítást, nem utolsósorban a biztosítottakat érintő reformintézkedés is.
A bevezetés számos kockázattal is járhat, amelyekre külön is felhívjuk a tisztelt képviselők figyelmét. Így az intézkedések megfelelő jogi előkészítésére rendkívül rövid idő áll rendelkezésre. A szakellátás területén ismereteink szerint a javasolt változtatásokat finanszírozási kísérletek eddig nem előzték meg. Így a működésre vonatkozó tapasztalatok sem állnak rendelkezésre. A szakmai előkészítettség hiányosságai elsősorban a járóbeteg-szakellátás területén adhatnak okot aggodalomra.
Itt jegyzem meg, amit a miniszter úr mond, hogy konkrét javaslatokat nem tettünk: nos kérem, hadd mondjam, nekünk nem az a feladatunk, hogy konkrét javaslatokat tegyünk, hanem egy javaslat megalapozottságát ítéljük meg. Ezt viszont megítélésem szerint megtettük.
Az Állami Számvevőszék problematikusnak tartja, hogy az új finanszírozási rendszerben is fennmarad az amortizáció kérdésének rendezetlensége. Erre ugyanis a társadalombiztosítási források nem elégségesek.
Mindez akadályozza az egészségügyi intézmények privatizációját, a vállalkozások bekapcsolódását a kötelező biztosítási szolgáltatások nyújtásába.
Tisztelt Országgyűlés! Az ÁSZ részletesen elemezte a két biztosítási ág bevételi és kiadási előirányzatait, azok megalapozottságát. Összességében az a véleményünk, hogy a létszám- és jövedelmi adatok, a gazdasági folyamatok előrejelzésének nehézségei miatt a társadalombiztosítási bevételek előirányzatai meglehetősen bizonytalanok. Ez különösen a járulékbevételek tervezhető nagyságára vonatkozik. Önök előtt is ismeretes, hogy a társadalombiztosítási járulékbefizetések elmaradása, a tartozások nagysága és növekedése alapvetően szerepet játszik a társadalombiztosítás válságos helyzetének kialakulásában.
A költségvetés számol a társadalombiztosítás ingyenes vagyonjuttatásának hozambevételeivel. Az 1992. évi X. törvényben előírtaknak megfelelő, már az idén is esedékes vagyonátadásra azonban mindeddig nem került sor, sőt, úgy látjuk, hogy ennek részletei még kidolgozatlanok, a szükséges intézkedések jelentősen késnek. A közelmúltban az 1992. évre lényegileg visszamenőleg jóváhagyott vagyonpolitikai irányelvek a társadalombiztosítás részére történő vagyonátadásról csak általánosságban szólnak.
A tervezhető hiány 40 milliárd forintban maximált összege gyakorlatilag meghatározza a kiadások lehetséges összegét is. Lényegében ez a kényszerhelyzet teszi érthetővé az eddigi szabályozáshoz képest szigorító intézkedéseket. Sajnálatos módon ezen intézkedések ellenére sem zárható ki, hogy a hiány a későbbiek során meghaladja a tervezettet.
Az Állami Számvevőszék több kérdésben úgy ítélte meg, hogy a törvényjavaslat egyes részei nincsenek szinkronban más, már érvényben lévő törvények előírásaival. A jogszabályi összhang megteremtéséről véleményünk javaslatai között szólunk.
Így nézetünk szerint a társadalombiztosítás 1993-ra tervezett 40 milliárd forintos hiánya értékpapír-kibocsátással történő finanszírozásának javasolt módja nincs megfelelő összhangban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény betűjével, más értékpapírokról szóló előírásokkal, és pénzügyszakmai, közgazdasági szempontból is vitatható megoldás.
(9.40)
Ezek részben formai kérdések, pontatlan jogszabály-szövegezésre lehet hivatkozni. Az Állami Számvevőszék azonban nem járhat el így. A hiány finanszírozásának javasolt módja azonban nem az előzőek miatt érdemel figyelmet. Már az 1992. évre egyébként nullegyenleggel jóváhagyott társadalombiztosítási költségvetés is deficittel zárult. A hiány összege mai ismereteink szerint meghaladja a 30 milliárd forintot. A társadalombiztosítás 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ehhez tesz betervezetten további 40 milliárd forintot. Így összességében több mint 70 milliárdos halmozott nagyságrendről kell beszélni, és ennek kezeléséről kell gondoskodni, miközben a társadalombiztosítás már korábban csaknem teljes egészében kénytelen volt felélni likviditási tartalékalapjait. Hozzá kell tennem, hogy az idei hiánnyal megegyezik azon állami feladatok sora, amely egyébként a központi költségvetésbe tartozna.
Az Állami Számvevőszék előtt jól ismert a társadalombiztosítás önkormányzata életre hívásának közeli szándéka. A megalakuló biztosítási önkormányzatok közel százmilliárdos hiánnyal veszik át feladatukat, amihez az elképzelések szerint további százmillió dolláros világbanki fejlesztési hitel törlesztési kötelezettsége is kapcsolódhat.
A tervezett finanszírozási megoldás a társadalombiztosításra vonatkozó, az 1975. évi II. törvényben megfogalmazott általános érvényű állami garancia értelmezése szempontjából is elgondolkoztató. Kérdéses ugyanis, hogy a tőketörlesztésre, illetve a kamatköltségek megtérítésére vonatkozóan a központi költségvetésben vállalt garancia kielégíti-e a törvénynek azt az előírását, hogy a társadalombiztosítás bevételeit meghaladó kiadásokat az állam fedezi. Az Állami Számvevőszék megközelítésében ez a két megoldási mód nem egyenértékű. Az általános állami garancia tisztázatlanságát már több alkalommal is felvetettük, és úgy látjuk, hogy annak megítélésében a nézetek eltérőek.
Tisztelt Országgyűlés! Véleményünk megalapozását célzó ellenőrzésünk során láttuk a kényszerítő körülményeket, tapasztaltuk a közreműködők erőfeszítését. Az Állami Számvevőszék tiszte a költségvetési javaslat ellentmondásainak bemutatása és javaslattétel a gondok reális mérséklésére. Tisztünknek megfelelően segíteni szeretnénk.
Kérem, hogy így fogadják az általam, általunk összefoglaltakat, és fontolják meg ajánlásaink hasznosítását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
(A jegyzői székben Horváth Józsefet Tóth Sándor váltotta fel.)
Bernd Wilz, a Német Szövetségi Védelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és kísérete köszöntése
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
