MORVAY ISTVÁN, DR. belügy-minisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, DR. belügy-minisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, DR. belügy-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindig zavaros órák köszöntöttek a tisztelt Házra, valahányszor e falak között a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszere, sőt egyáltalán az önkormányzatok pénzügyi szabályozása szóba került.
A címzett és céltámogatási rendszer eddigi vitái egyértelműen megmutatták a központi támogatási rendszer elavultságát, súlyosbítva az átmeneti korszak megannyi gyermekbetegségével. Remélhetőleg azonban minden átmenetnek vége szakad egyszer. E törvény beterjesztésével is a jogbiztonság, a stabilizáció, e pragmatikus célok elérését kívánjuk szolgálni. Abban ugyanis minden korábbi hozzászóló egyetértett, hogy átfogó, hosszabb távra szóló szabályozásra van szükség a helyi önkormányzatok beruházásainak központi támogatási rendszerét illetően.
Tisztelt Ház! Tavaly és idén a támogatási rendszer egyik fő feladata volt a folytonosság biztosítása. Számos beruházáshoz kezdtek hozzá még a tanácsrendszerben az akkor szokásos támogatásokkal. Ezeket a beruházásokat az új rendszerbe kellett illeszteni. Az átmenet e téren is megtörtént, a beruházások többsége befejező szakaszába jutott.
Eljött tehát az ideje, hogy nagyobb távlatokban gondolkodjunk, összegezzük a címzett és céltámogatási rendszer működése során eddig szerzett tapasztalatainkat, és hozzáfogjunk az általános elemeket átfogó, hosszú távra szóló szabályozás megalkotásához.
Több olyan általános eleme van ennek a támogatási rendszernek, amelyet egyértelműen és minél szélesebb körű parlamenti egyetértéssel kellene meghatározni. Ezek a központi támogatási igénybevétel feltételei, a döntés-előkészítés, maga a döntés, a finanszírozás és végül az elszámolás és ellenőrzés alapelvei.
Véleményem szerint törvény keretében szükséges meghatározni a központi támogatással megvalósítható beruházások körét, a támogatás mértékét és feltételeit. Elegendő azonban kormányrendelettel szabályozni a központi támogatás igénybejelentésének rendjét, a benyújtandó dokumentumok tartalmát.
Tisztelt Országgyűlés! A Kormány által benyújtott 6393-as számú törvényjavaslat elfogadása ezen alapelvek megvalósulását és a támogatás jól áttekinthető rendjének megvalósítását szolgálná. Jelesül az önkormányzatok az igénybejelentést egy célhoz csak egy alkalommal teszik meg, a döntés a beruházás teljes időszakára vonatozik, valamint végre valóban érvényesülhetnek az állami pénzeszközök felhasználásának az ellenőrzési követelményei.
E célok mielőbbi elérése érdekében engedjék meg, hogy felsoroljam a most vitára bocsátandó törvényjavaslat főbb sarkalatos pontjait. Mindenekelőtt azokat a javaslatainkat, amelyek a címzett és céltámogatásokra egyaránt vonatkoznak.
Döntés az új igényekről csak egy alkalommal, az éves támogatási ütemeknek megfelelően történik, így a beruházás összköltsége és a támogatás összege is kötött. Mindez azt is jelenti, hogy a kivitelezés során fölmerülő többletköltségekhez további központi támogatás nem igényelhető.
Az önkormányzatok a címzett és céltámogatási igényeiket folyamatosan nyújthatják be. Nincs többé ok, se mód azt vitatni, hogy sok vagy kevés az önkormányzatok ideje az igénybejelentésre. Az önkormányzatok akkor nyújtják be a támogatási igényüket, amikor azt a feltételeknek megfelelően műszaki és gazdasági szempontból egyaránt megalapozottan előkészítették.
A folyamatos benyújtás azonban nem jelenthet folyamatos döntést. A döntés évente egy alkalommal történik, olyan időpontban, amely köztudomású lesz, és amely figyelembe veszi az államháztartási törvény által megszabott határidőket.
Hölgyeim és Uraim! A tervezet másik lényeges eleme a finanszírozás rendjének megváltoztatása. Jelenleg a címzett és céltámogatás éves keretösszegéből a beruházó önkormányzatok előleg formájában hívhatják le a támogatási összeget. A költségvetési törvény szerint a támogatási összeg lehívása teljesítményarányosan és céltámogatások esetében a saját forrás arányában lehetséges.
Az Állami Számvevőszék vizsgálatai azonban azt bizonyították, hogy ez a szabályozás nem szolgálja megfelelően az állami pénzeszközök védelmét, és nem garantálja a törvény szerinti felhasználást. A Kormány most az állami költségvetésből származó támogatások folyamatos ellenőrzésére egyszerű, ám mégis korrekt és hatékony megoldást javasol. Eszerint a beruházó önkormányzat finanszírozási szerződést köt, címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel, céltámogatás esetén a számlavezető bankjával. Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank a központi támogatást a cél teljesítését igazoló számla alapján hívja le.
(12.50)
Céltámogatással megvalósuló beruházás esetén a bank a támogatási arányok betartásával finanszíroz. Ugyanő emeli le az önkormányzattól kapott felhatalmazás alapján a szükséges mértékű saját forrást is.
A folyamatos, teljesítménynek megfelelő finanszírozás ellenőrzése ily módon biztosítható. Az utólagos ellenőrzést a törvényjavaslat szerint az biztosítaná, hogy az önkormányzat a beruházás befejezését követő évben, a finanszírozó pénzintézet bevonásával elszámol az állami támogatás felhasználásáról.
Tisztelt Ház! A központi pénzforrás védelme érdekében a törvényjavaslat szankciót tartalmaz arra az esetre, ha a központi támogatással keletkezett tulajdont az önkormányzat önkormányzati körön kívül idegeníti el, vagy más célra hasznosítja, mint amire a támogatást kapta.
A beruházó önkormányzatnak az igénybe vett központi támogatás összegét végső soron vagy végső esetben vissza kell fizetnie.
Tisztelt Országgyűlés! Az alábbiakban ismertetendő néhány főbb szabály már csupán a céltámogatásokra vonatkozik. Legfontosabb, hogy az Országgyűlés három évre határozza meg a támogatandó célok körét, a hozzájárulás feltételeit. Ez a megoldás mind az önkormányzatok, mind a központi költségvetés számára az eddigieknél nagyobb biztonságot nyújt, és megalapozottabbá teszi a beruházások előkészítését.
Természetesen az új rendszer csak a támogatás szempontjából új beruházásokat érinti. Fontos szabály, hogy több önkormányzat közös beruházása esetén a céltámogatás a meghatározott támogatási mérték 10 százalékponttal emelt összege. E javaslatunkkal továbbra is ösztönözni kívánjuk az ésszerűséget és a takarékosságot, amely sok esetben egyet jelenthet a közös önkormányzati beruházásokkal.
1995-től kezdődően a beruházások költségtakarékosabb megvalósítása érdekében a céltámogatások arányának meghatározására a tervezet létesítményfajtáira jellemző fajlagos beruházási költségek figyelembevételével kerül majd sor.
A hátrányos helyzetű települések számára a céltámogatáshoz jutás feltételeit jelentősen meg kell könnyítenünk. Ennek érdekében 1994-től céltámogatási kiegészítő keret létrehozását javasoljuk. E keretből a saját forrásaik szükség szerinti kiegészítésére pályázhatnak majd az önkormányzatok. A keretet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezelné.
Tisztelt Ház! Két alapkérdést tartok még szükségesnek kiemelni a javaslatunkból. Az egyik a támogatásokkal kapcsolatos döntést érinti, a másik a céltámogatási igények és a támogatási fedezet közötti összhang megteremtésére vonatkozik.
A törvényjavaslat szerint a címzett támogatásokról tételesen az Országgyűlés dönt. A céltámogatások esetében – a javaslat szerint három évre – az Országgyűlés döntése a támogatandó célok körére és a hozzájárulás feltételeire vonatkozik. Ezt követően a céltámogatások jegyzékét a Kormány teszi közzé.
Emlékeztetem önöket arra, hogy az önkormányzati törvény szerint a feltételeknek megfelelő önkormányzatok a céltámogatásra jogosultak. Ebben a fázisban tehát már nincs mérlegelési lehetőség, önök döntenek a célokról és a feltételekről, döntenek az éves támogatási keretről, és a Kormány végrehajtja az önök döntését.
A céltámogatási igények és a támogatási fedezet közötti összhang megteremtése mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném kiemelni:
Az Országgyűlés évente, az éves költségvetési törvényben gondoskodik arról, hogy a feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítéséhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre álljon.
Törvényjavaslatunkkal garanciát kívánunk nyújtani arra is, hogy a céltámogatással megkezdett és a folyamatban lévő beruházásokhoz a támogatás az éves költségvetésben biztosítva legyen.
Az új igények kielégítésének viszont mindig, minden esetben határt szab, határt kell hogy szabjon a központi költségvetésből a támogatásra előirányzott keret.
Az összhang megteremtése és egyszersmind a központi költségvetés védelme érdekében, javaslatunk szerint az Országgyűlés a költségvetési törvényben – az új céltámogatási igényekre vonatkozóan – szűkítheti a már három évre elfogadott célok körét, módosíthatja a céltámogatások arányait.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kérem önöket, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
