LAKOS LÁSZLÓ, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
LAKOS LÁSZLÓ, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
LAKOS LÁSZLÓ, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt reméltem, jelzés értékű a tény, hogy a Parlament a nyári" őszi ülésszakát gazdasági törvény tárgyalásával kezdi. Tévedtem. A szocialista képviselők egyetértenek azzal, hogy az agrárpiac rendtartását törvényben szabályozza a Parlament, és fontosnak tartjuk, hogy e törvény mihamarabb hatályba lépjen. Törvényre van szükség, amelynek célja az ország lakosságának biztonságos, választékos és megfizethető élelmiszerrel történő ellátása. Olyan törvényre van szükség, amelynek célja a hazai termelők ösztönzése, a termelők tisztes megélhetésének és vállalkozásuk kiszámítható feltételeinek a biztosítása, és e törvénynek segítenie kell az európai integrációba kapcsolódásunkat, és védenie a hazai termelést az agrárprotekcionizmustól.
E célok megvalósítására a beterjesztett törvényjavaslat nem alkalmas. A célok meghatározása elengedhetetlen az eszközök megválasztásában, és nem is ezeket a célokat tűzi maga elé a beterjesztő. A preambulumban megfogalmazott célok öncélok. A jogi keretek kiépítése, szabályozott agrárpiac megteremtése, az európai gazdasági együttműködéshez csatlakozás elősegítése. A beterjesztő összetévesztette az eszközöket a célokkal, hiszen a biztonságos hazai élelmiszer-ellátás, a termelés ösztönzése és védelme a cél, a jogi keretek és a szabályozott agrárpiac csupán eszközök e fontos célok elérése érdekében.
Érzi ezt a beterjesztő is, indoklásában keretjellegűnek tekinti a tervezetet, amely nem oldhatja meg egy csapásra az agrárpiac problémáit. Gergátz miniszter úr is előre mentegetőzik írásos indoklásában, a törvényt megelőző túlzott, felfokozott várakozást nem tartja reálisnak. A kisgazda Nagy miniszter úr pedig határozottan kijelentette, a földművelésügy nem ért egyet a tervezettel. Minden okuk megvan erre az óvatosságra, mert ez a tervezet üres keret csupán, hiányzik mellőle a tartalom, az agrárpolitika, a széles alapokon nyugvó szakmai egyezség, együttműködés rendszere, az érdek-képviseleti, a kamarai törvény, a parlamenti agrárbizottság, a pénzügyi keret a költségvetésből, és sorolhatnám az összetevőket tovább.
A törvény a tervezet szerint jogokat ad az illetékes minisztereknek arra, hogy a megfogalmazott eszközöket kedvük szerint alkalmazzák, alkalmazhassák a Parlament és az érdekeltek minden további beleszólása és ellenőrzése nélkül.
Milyen agrárpolitikához kéri a Kormány ezt a felhatalmazást? Nem tudhatjuk, mert a Kormánynak minden követelésünk ellenére nincs nyilvánosan meghirdetett, parlamenti vitában kicsiszolt és talán a koalíciós pártok, partnerek által támogatott agrárpolitikája sem.
Az elmúlt több mint két esztendő agrárgyakorlatának a folytatásához a Parlament nem adhat törvényi felhatalmazást, mert az az agrárgazdaságot válságba sodorta. Megdöbbenve hallgattam a miniszter úr expozéját a felvázolt dinamikus fejlődésről. Ő az első ember, akivel a közelmúltban találkoztam, aki elégedett az agrárgazdaság sorsával. Talán az egyetlen is.
A többség, az érdekeltek és a Kormány is, az agrárgazdaság helyzetét válságosnak tartja. A válság súlyos jelei a több százezer hektár vetetlen terület, a háború óta nem tapasztalt mértékű állatállomány csökkenése, veszteséges gazdálkodás vagyonfeléléssel, a növekvő, egyes térségekben már aggasztó és kilátástalan munkanélküliség, az első félévben 28%-kal csökkent mezőgazdasági termékfelvásárlás, a kisvállalkozások számának rohamos csökkenése.
(16.40)
Ezt az agrárpolitikát nem támogathatja a Parlament korlátlan jogosítványokkal. Az eddigi eredménytelenség miatt az agrárpiac szabályozása nem bízható kizárólag kormányzati szervekre.
A szocialisták kétpólusú piaci szabályozó rendszer kialakítását javasolják. Gergátz miniszter úr is két pólusról beszélt expozéjában, de a tervezet szerint az egyik póluson vannak a jogok, a potencia, a másik póluson marad a feszültség. Szocialisták javaslata szerint egyrészt a miniszter, a miniszterek és a Kormány a törvényben szabályozott eszközökkel és korlátozásokkal kormányzati felelősséggel legyenek felruházva. Másrészt a termékpálya szereplői, a fogyasztók, a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és érdekképviseleti szerveik, a kamara, a terméktanácsok a törvényben biztosított döntési, egyetértési, véleménynyilvánítási és önszabályozási jogosítványokat kell kapjanak. E törvényben biztosítani kell a döntést hozónak, ha úgy alakul, a miniszternek a jogait a kvóták, a garantált, az irány-, a küszöb-, a zsilipárak alkalmazásához, a kivitel, a behozatal korlátozásához, a támogatások, a lefölözések szabályozásához. De ne tehessék ezt kedvük szerint. A Parlament e törvényben és a termékpályák képviselőinek e törvényben garantált jogaiban szabja meg a kormányzat e jogosítványainak a határait.
Az eddigi eredmények jól mutatják, hogy az agrártermelés strukturális átalakításában fontos szerepet kell kapjanak a termékpálya szereplői, hiszen nélkülük, a tudásuk nélkül ez az átalakulás nem mehet végbe. Nem halaszható tovább a kamarai törvény elfogadása, a terméktanácsok, az érdekképviseletek jogainak törvénybe iktatása, a Parlament agrárbizottságának a megalakítása, a megyei földművelésügyi hivatalok jog- és hatáskörének törvényi szabályozása.
Mindezek hiánya teszi hiábavalóvá a felfokozott várakozást, és veszélyessé a miniszter korlátlan jogosítványait.
Ez a tervezet egyébiránt – mint már annyiszor – ellentétes A Kormány agrárpolitikája és programja című művel, amely a következőket tartalmazza:
Az agrárprogram olyan szabályozott piaci mechanizmusok kialakítását segíti, amelyek keretei között az agrártermelés méretét és szerkezetét egyre inkább a termelők, feldolgozók, forgalmazók, fogyasztók kölcsönösen felelős döntései határozzák meg. Ez a tervezet ennek éppen az ellenkezőjéről szól.
Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás fő elvei a gazdálkodás szabadsága, a demokrácia a döntésekben, a piaci szabályozás és az önszabályozás kell legyenek. De a mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt néhány nagy volumenű, az ágazat sorsát meghatározó terméknél állami piacszabályozást kell működtetni. Elkerülhetetlen, hogy az export és az import szabályozása piaci egyensúlyt biztosító szerepet játsszon. Elkerülhetetlenek az időszakonkénti piaci beavatkozások a stabilitás és az ország gazdaságának növekedése érdekében. De meg kell akadályozni azt, hogy általánosan el nem fogadott politikai célok, az irányítás hiányosságait leplezendő, exporttilalommal kikényszerített árufelesleggel a termékben a mérvadó hatékonyság alá szorítsák a felvásárlási árakat, ahogy az az elmúlt években ismételten megtörtént, az export-import tevékenység felfüggesztésével felszámolják az oly nehezen alakuló piaci kapcsolatokat, vagy kedvezményes importtal törjék a hazai árakat a mérvadó hatékonysági szint alá, és ezzel veszélybe sodorják vállalkozások ezreit.
A szabályozásban a garantált áraknak, a kiviteli tilalmaknak, a támogatott importnak és a lefölözéseknek határt kell szabjon a hazai termelők által elérhető, a termékben a mérvadó hatékonyság. Ez legyen az irányár képzésének az alapja, a garantált árak nem mehetnek e szint alá. Kiviteli tilalom a nemzetközi megállapodásokon túl ne legyen érvényesíthető, amíg a hazai ár ezt jóval meg nem haladja. Exportlefölözés csak ezen árszínvonal biztosítása után legyen bevezethető, zsilipár és importlefölözés ezen árszínvonalig legyen kötelező, az irányár megállapításában a kamarának, a terméktanácsoknak döntési, de legalább egyetértési jogot kell biztosítani.
A most felvázolt szabályozástól szükség esetén térhessen el a döntésre jogosult, a tervezet szerint a kormányzat, de csak abban az esetben, ha az érdekeltek, a terméktanácsok ezzel egyetértenek. Az árak és a piac stabilizálásához terménytőzsde és ármeghatározó nagypiac is működtetendő.
Szocialisták fontosnak tartjuk, hogy a kialakítandó bizottságoknak teljes jogú tagjai legyenek a fogyasztók, a termelők érdek-képviseleti szervei és a terméktanácsok képviselői. A terméktanácsokat a miniszter a törvényben megfogalmazott feltételek teljesítése esetén legyen köteles elismerni, a feltételes mód, ahogy az a tervezetben szerepel, a miniszter számára ebben az esetben nem engedhető meg.
Tisztelt Országgyűlés! Szocialista képviselők a beterjesztett törvényjavaslattal nem értünk egyet, de reményt látunk számunkra is elfogadható törvény alkotására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
