VINCZE KÁLMÁN, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
VINCZE KÁLMÁN, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
VINCZE KÁLMÁN, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Az elmúlt héten történt vezérszónoki halasztás a kisgazda frakció részéről azért látszott célszerűnek, hiszen nem akartunk elébe menni egy olyan találkozónak, amely a pénzügyminiszter úr és szakértői csapata és frakciónk között történt hétfőn este. Nem kívántunk nyilvánosan olyan kérdésekről véleményt mondani elsődlegesen, amiben nem tudtunk tárgyszerűen egyeztetni, és az egyeztetés minket igazolt, mert hiszen azokat a fenntartásainkat, amelyek a '93. évi költségvetés irányelveivel kapcsolatosan megfogalmazódtak, csak részben sikerült a pénzügyminiszter úrnak eloszlatnia.
(16.40)
Így az azóta történt – frakcióban történt – megbeszélés alapján azt az álláspontot kívánom ismertetni, ami a frakció töbségének a véleményét tükrözi. Előre szeretném bocsátani azt, hogy sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a '91-es költségvetés zárszámadásának és a '92. évi költségvetés módosításának, valamint e törvényjavaslatok összefüggésében és a számok tükrében a gazdasági folyamatok alakulásának, illetve várható irányultságának megtárgyalása helyett a '93. évi költségvetési irányelvekről kell először szólni.
Véleményünk szerint a Kormány egy kicsit rózsaszínben tálalta, hozta a Ház elé ezeket a '93-as irányelveket, és így úgy érezzük, túllőtt a célon, amikor olyan optimistán prognosztizálja a '93. évi gazdasági folyamatokat. Véleményünk szerint a belső kereslet továbbra is lanyhának várható a '93-as évben. A külső piacokon viszont szembe fogjuk találni magunkat a volt szocialista országok mindenáron való kínálatával, ami természetesen rontani fogja pozícióinkat.
Az exportprognosztizáció 7-8%-os növekedésének megvalósulása a konvertibilis piacon reálisnak tűnik, úgy véljük. Ennek viszont feltétele a preferencia-rendszernek a működtetése, és úgy gondoljuk, a forint árfolyamának a fokozatos karbantartása. Természetesen itt nem kívánok kitérni arra részletesen, hogy milyen hatásai vannak egy ilyen árfolyam-korrigálásnak, leértékelésnek. Ösztönző ugye egyrészt az export, és visszafogó hatása van az import vonatkozásában.
Itt rögtön szeretnék az importra utalni. Az import vonatkozásában tételes felülvizsgálatot kellene végezni, természetesen teljes körűen, és széles, minden területet átfogó értékelést. Nem elég – úgy érezzük – a monetáris bevatkozás, tehát a leértékelés, itt a kvótákat is szigorítani kellene, már ahol vannak természetesen, ahol nincsenek, ott szigorú kvóták bevezetését tartjuk szükségesnek.
Ezzel kapcsolatosan egyes, főleg mezőgazdasági termékeknél radikálisan meg kell szüntetni véleményünk szerint, vagy pedig felül kell vizsgálni igen keményen azt a liberalizált álláspontot, ami jelenleg azokat a mezőgazdasági termékeinket és azt a mezőgazdaságot sújtja, ami köztudottan nagyon nehéz helyzetben van.
Külgazdasági forgalomban véleményünk szerint egyedüli befolyásoló a forintleértékelés kell hogy legyen. E körülménynek szinkronban kellene lenni, és szinkronban van az adósságszolgálati rátának a csökkenésével.
Az import szerkezetét át kell rendezni az élőmunkaigényt követő mezőgazdasági és feldolgozóipari termelőeszközök felé. A belső értékrend nincs szinkronban az árral véleményünk szerint. Tehát nem indokolt a fogyasztói árak növekedését 20-22% alá tervezni. Ez nem is lehet alacsonyabb, mert a bankrendszer ma komoly nemzetgazdasági terhet jelenthet.
A költségvetés hitelfelvétele – úgy gondoljuk – növekedni fog, és a preferenciális kényszer várhatóan sújtani fogja a költségvetést.
A beruházásokról: el kell érni a 4-6%-os növekedést, és a külkereskedelemben véleményünk szerint annál jóval nagyobb összeget kellene realizálni, 600-800 millió dolláros exporttöbbletet, a külső fizetési mérleg 200-300 millió dolláros többlete kellene hogy realizálódjon.
Természetesen itt mi is, amikor a termelés növekedését 2, mintegy 3,5%-osra prognosztizáljuk, egy olyan folyamatot kívánunk felvázolni, ami a növekedésre épül, tehát véleményünk szerint ezt jó lenne elérni.
A GDP-növekedés a termelésnövekedés fölé kellene hogy kerüljön legalább fél százalékkal. Elfogadhatatlan a termékek jelenlegi feldolgozottsági szintje, továbbá drágul az élőmunka és járadéka.
Mindig visszatérő kérdés az exporttevékenységnél, és itt újból szintén a mezőgazdaság vonatkozására szeretnék utalni, hogy a feldolgozottsági szintje az exportra kerülő termékeinknek alacsony, tehát így a hozzáadott értéket nem tudjuk érvényesíteni. A folyóáras GDP-nek növekednie kellene 21-23% között, és a bruttó munkajövedelmek inflációs mértéke körül kellene hogy alakuljon, tehát 20-22% körül.
Az államháztartás egyensúlyi kilengéseit a minimálisra kellene csökkenteni. Hitelt külföldről az államháztartás csak rendkívüli esetben és az Országgyűlés előzetes engedélyével eszközölhessen. Ezt azt hiszem, külön nem kellene hangsúlyozni, hogy ez mit jelentene. Erőforrás-átcsoportosítást ösztönző pozitív diszkriminációt kell a leendő és magas foglalkoztatottságot vállaló vállalkozások számára biztosítani. Ez bizonyos mértékig ma is megvan, de ezt szeretnénk hangsúlyozottan ágazati súlyozással, főképpen a vidéki mezőgazdasági foglalkoztatottság egyéni kezdeményezéseit kellene hosszú távon és garanciával támogatni.
A forint értékalakulását meghatározó tényezők sorrendjét a következők szerint szeretnénk, ha alakulna:
Elsődlegesen az áruforgalmi mérleg alakulása legyen a döntő. Másodikként a tőkemozgást, harmadikként a konvertibilitását tennénk. Úgy gondoljuk, hogy 1992-ben, mégpedig október végéig létre kellene hozni annak a jelzáloghitelnek az intézményét, ami tulajdonképpen és hozzákapcsolódóan egy olyan hitelgarancia-intézmény is, amely a vállalkozások pénzügyi stabilitását lenne hivatott megteremteni, illetve azokat a feltételeket, amelyek ma egy hitelfelvételnél szinte lehetetlen helyzet elé állítják a vállalkozók egy jelentős részét.
Itt egy nagyon lényeges kérdéshez jutottam el, az általános forgalmi adó jelenlegi rendszerének az átalakításához. Tehát a tervezés a jövő esztendőre a kétkulcsos ÁFA-nak a bevezetését javasolja. Itt voltak legnagyobbrészt aggályaink a tekintetben, ha a jelenlegi nullakulcsos ÁFA, amely az élelmiszerek körére, a szolgáltatásoknak egy jelentős részére terjed ki, megszűnik, megfelelő kompenzáció híján újból azoknak a rétegeknek a nyakába teszünk óriási terheket, amelyek ma szintén jelentős nehézségek árán tudnak létezni, és a létminimum, megélhetési szint alatt vannak jelenleg. Ez igen jelentős szám, hiszen több mint két és fél millió ember sorolódik ebbe a számba, és ha figyelembe vesszük ennek a hatását, ez akár a duplájára is növekedhetne.
Itt csak egynéhány dologra szeretnék utalni, és szeretném felhívni a figyelmet. Ugye, a mezőgazdasági termékeknél, az élelmiszernél ez a szám, ha a 8%-os, tehát az alacsonyabb ÁFA kerül meghatározásra, nem annyit jelent, hanem halmozottan fog jelentkezni, hiszen néhány olyan dolog is befolyásoló tényező a mezőgazdaságnál, amelyiknek 25%-os lesz az ÁFA-ja, és így mindjárt nagyobb és jelentősebb áremelkedést fog jelenteni.
Egy másik dolog, ami igen jelentősen fogja érinteni az érdekelteket, a 25%-os ÁFA-nál a lakásra vonatkozó megszorítás.
(16.50)
Bár a pénzügyminiszter úr jelezte, hogy bizonyos szociális szempontok figyelembevételével lehetőség lesz arra, hogy visszaigényelhető lesz az ÁFA-tartalom, itt viszont úgy érezzük, hogy szubjektív megítélés alapján nem valószínű, hogy ez jó megoldás lesz; és ha még azt is hozzászámolom, hogy jelenleg a költségvetés részéről igen vékony összeg áll rendelkezésre a jelenlegi lakásépítések támogatásához, szinte azt lehet előre jósolni, hogy a lakásépítés valószínűleg majdnem teljesen meg fog szűnni, illetve a magánkezdeményezés teljesen lehetetlen helyzetbe fog kerülni.
Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az erre épülő iparág egyszerűen ellehetetlenedik, és a munkanélküliségnek az újbóli nagyarányú növekedését fogja maga után vonni.
Tehát összességében úgy érezzük, hogy a kétkulcsos ÁFA-val újból a háztartások további megsarcolására készül a Kormány. Itt természetesen egyfajta alternatívaként – ami már azóta a rádió és a sajtó nyilvánosságában is elég jelentős publikációt kapott – a vagyonadó bevezetését tartjuk szükségesnek, és itt talán részben utána lehet járni azoknak az állami vagyonoknak a különböző módon történt, értéken aluli kijátszásának is, amik az elmúlt időszakban és a plénumon is nagyon sokszor hangot kaptak. Egyfajta megoldási módszernek érezzük ezt is.
Egy javaslatot is szeretnék tenni. Mi úgy gondoljuk, hogy éppen az említett lakásgondok és -problémák megoldásaként, a lakáskiadások költségvetési terheinek a hosszú távú csökkentése érdekében újból meg kellene preferálni rendkívüli törlesztésekkel, még azon az áron is, ha az átmenetileg nagy terheket róna természetesen a költségvetésre.
Mindenáron meg kellene – véleményünk szerint – akadályozni a munkanélkülicsúcs 750 ezer fő fölé történő emelkedését, ami – ismerve az előrejelzéseket – a jövő év végére valószínűleg az 1 milliót eléri. De úgy gondoljuk, hogy ezt meg lehetne valósítani komplex erőforrás-allokáció ösztönzőkkel, amely a szigorú önköltség-minimalizálás feltételrendszerén nyugszik, továbbá hozzá kellene kapcsolni a rendszerhez egy szigorú ellenőrzést is.
A bér alakulása véleményünk szerint vállalkozási kategória. 1992-ben sem volt jelentősége olyan mértékben, mint amilyent a mögöttes elméleti feltételezések kapcsán elképzeltek.
Pozitív tendencia egy tőkeerős, fejlett piacgazdaságban, hogy a központi centralizáció és decentralizációcsökkentés úgy valósul meg, hogy az adók és támogatások egyidejűleg kerülnek alacsonyabb mértékbe. Itt csak egy zárójeles megjegyzést szeretnék tenni azzal az elképzeléssel, hogy a személyi jövedelemadónál egy plusz kulcs bevezetésére kerülne sor – 50%-kal az 1 millió forint feletti jövedelmeknél. A politikai jelentősége – nem vitatom – jelentős, nagy, viszont a hasznát nem igazán látom előre, mert véleményünk szerint 1 millió forintnál meg fognak állni a jövedelmek, és újból csak a feketegazdaság nyert megint egy menetet.
Tudomásul kell venni véleményünk szerint, hogy Magyarországon csak évek múlva jönnek és jöhetnek létre azok az állapotok, amelyek a fejlett piacgazdaságokban a költségvetés számára a bevételt biztosítják. Fejlődési szakaszokat le lehet rövidíteni, de átugrani nem lehet. Ágazati strukturális beidegződéseket nem lehet egy gazdaságból kiiktatni, főképpen, ha az a legracionálisabb költségviszonyokra épül, hiszen a családi gazdálkodás az alap. Jaj annak az építménynek, amelynek először a tetejét építik meg és nem az alapját, ezért nem a költségvetés lehetséges hiányát kellene vélelmezni – véleményünk szerint –, hanem a változások egyenlegét, irányát és annak dinamizmusát kellene megvizsgálni.
Sem a személyi jellegű jövedelem, sem a vállalkozási jövedelem nem bír el több terhet a szolidaritási alap javára, véleményünk szerint. Nem is indokolt a terhek ilyen alapon való növelése. Más csatornákon keresztül kell olyan feltételeket teremteni, hogy az egyensúlytalanság mérséklődjön.
A bevételek tervezésénél – mint az előzőekben utaltam rá – az SZJA helyett a családi jövedelemadót kellene – mint új bevételi elemet – kalkulálni. Még lenne idő véleményünk szerint a családi jövedelemadó bevezetésének, feltételeinek a kidolgozására, és ezt 1993-tól meg kellene valósítani. A gazdasági polarizáció és a munkanélküliség egyértelműen a családi vállakozásoknak biztosít teret, ezt kellene véleményünk szerint preferálni.
A központi költségvetési tételek vonatkozásában erőteljes intézmény-korszerűsítést, létszámleépítést, intézmények, minisztériumok megszüntetését indokolja a jelen gazdasági helyzet.
Tisztelt Ház! Itt szeretnék hivatkozni egy Országgyűlési Almanachra, amely 1940 körüli időszakot ölel fel, és ebben – csak utalni szeretnék rá – 10, azaz tíz minisztériuma volt Magyarországnak, amelynek az akkori területe lényegesen nagyobb volt, mint jelenleg.
Úgy véljük, hogy nem lehet a reálszférát tovább sarcolni. Nincs létjogosultsága a monetáris restrikciónak ilyen mértékben akkor, amikor a központi költségvetési szerveknél milliós – és összességében milliárdos – nagyságrendekkel lehet csökkenteni az előirányzatokat számtalan helyen és rovatonként is. Ebben most nem kívánok részletekbe csúszni, hiszen az 1993-as költségvetés részletes tárgyalásakor, előterjesztésekor mód és lehetőség lesz arra, hogy ezt számszerűsítve és módosító javaslatokkal meg is tegyük. Köszönöm szépen a figyelmet. (Kis taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
