KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy hiszem, ezúttal sem felesleges hangsúlyozni, hogy a Magyar Köztársaság területének 88,6%-a mezőgazdasági terület, ha az erdőket, nádasokat és halastavakat is idevesszük. Ha tehát van ország, melynek létérdeke, hogy megfelelő agrárpiaci rendtartása legyen, úgy a mi országunk kiváltképp is az.
De vajon ilyen-e az, amit a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatból ismerhetünk meg? A legkevésbé sem!
A vita során eddig már több oldalról és többféle szempontból bírálták a törvénytervezetet. Ami a mi számunkra a leginkább elfogadhatatlan, az a túltengő etatizmus, melynek szelleme a tervezet egészét átlengi, és mély, sőt kitörölhetetlen nyomokat hagy rajta.
Vegyük például a törvény érvényesítése szempontjából kulcsfontosságú kvótát. Meghatározását a törvény egyedül a földművelésügyi miniszterre bízza, és szó sincs a termelők, a gazdák képviseletéről, érdekeik figyelembevételéről. Így, ha a miniszter számára az ellenszenves lények kategóriájába tartoznak mondjuk a tehenek, akár a fél vagy háromnegyed állomány kivágását is elrendelheti. Ebből természetesen mi nem kérünk! Mert az ilyen és hasonló bölcs rendelkezések vezethetnek oda, mint aminek napjainkban is tanúi vagyunk, hogy az ország disznóhúsból is behozatalra szorul. Megáll az ész!
(19.20)
A 2. fejezetben szintén a miniszterek, tudniillik a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és a pénzügyminiszter kiemelt szerepéről értesülünk, és eléggé nyilvánvaló, hogy a döntéshozatalban az eddig tapasztalt restriktív monetáris pénzügyi politika további érvényesülésére számíthatunk.
A tárcaközi bizottság tagjait szintén az említett miniszterek jelölik ki, az elnököt a földművelésügyi miniszter. Jóllehet a törvényjavaslatban érintett érdekeltségi kör a termelőktől a fogyasztókig meglehetősen kiterjedt, az 5. § (3) bekezdése szerint mind a fogyasztók érdek-képviseleti szervének képviselője, továbbá a (4) bekezdés szerint a témában érintett érdek-képviseleti szerv és a Terméktanács képviselője csak tanácskozási joggal vehet részt a bizottság ülésein, és más érdekképviseletek is tanácskozási joggal jelenhetnek meg a bizottsági elnök hívására.
Habár a 6. § (2) bekezdése szabályozza a gazdálkodók és a fogyasztók érdek-képviseleti szerveinek részvételi lehetőségét, a Terméktanács munkájában és a döntéseknél a termékpálya résztvevőinek arányos szavazati jogát, akaratuk csak igen csekély mértékben érvényesülhet a bizottság döntés-előkészítő egyeztető fórumán, mivel szintén csak tanácskozási joggal rendelkeznek.
A törvényjavaslat 3. fejezetét olvasva világosan tűnik ki, hogy a Terméktanács csak látszólag független, valójában a hatalom kezében van, amelyet a földművelésügyi miniszter képvisel. Nem csekély hiányossága a törvénytervezetnek, hogy a lényeget illetően általánosságokban mozog, holott régóta ismert, hogy a dolgok általánosságban való felvetése fabatkát sem ér.
Már Németh Béla képviselő úr is érintette, hogy szó sincs a táji kultúrák védelméről, pedig a szatmári alma és szilva, a milotai dió, az ugyancsak szatmári szarvasmarhatartás, a szabolcsi dohány és krumpli, a tokaji bor, a karcagi disznótartás és a többi, mind védelmezendő tárgyai a magyar mezőgazdaságnak. Nem elég a garantált árakról általánosságban beszélni. Tételesen kell a törvényben felsorolni, melyek azok a termékek, amelyek számára a Kormány fix, egyben a termelést ösztönző árat garantál.
Itt kell megjegyezni: a szarvasmarha-tenyésztés, de főleg a tejtermelés preferált, illetve szubvencionált ágazat kell, hogy legyen a fogyasztók és a tenyésztés színvonalának fenntartása érdekében.
A generációs intervallum ugyanis 6 és fél év a tenyésztésben, ami azt jelenti, hogy az egy utódot ellő állatnál ennyi idő kell a jó tejtermelés átörökítésének kiderítésére, illetve ennyi idő alatt pótlódik az állomány. Nem lehet tehát a tejtúltermelést tehénkivágásokkal megoldani, mert az ilyen akcióknak nem lebecsülendő tömegben esnek óhatatlanul áldozatul a nagy értékű állatok is.
Mindezek és az itt ki nem fejtett észrevételek alapján számunkra – tudniillik a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt számára – elfogadhatatlan a törvényjavaslat, mivel a paragrafusok között elsikkadnak a termelők és a fogyasztók érdekei, és csak a hatalom termelést szabályozó diktatúrája érvényesül. Koncepciója elhibázott. Nem az agrártermelés fenntartását, sőt növelését, főleg nem a minőségi termelést serkenti. Pedig az ország gazdasági felemelkedésének a mezőgazdaság fejlesztése a legolcsóbb és legjárhatóbb útja. Az agrárpiaci rendtartásról előterjesztett törvényjavaslat tehát – ismétlem – ebben a formájában elfogadhatatlan számunkra. Köszönöm.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
