ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjam el, illetve hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy nem is olyan régen általam ehhez a törvényhez egy módosító indítvány került benyújtásra, amelyet a Ház 82%-a támogatott. Ez egyszer tény. Másfelől, hogy az alkotmányügyi bizottság ezt a határozatot a Ház elé terjesztette, annak alapos oka volt, nevezetesen, hogy ez egy gyorsabb megoldásnak tűnt a gyakorlati kivitelezés elősegítéséhez.
Engedjék meg, hogy e határozaton túlmenően néhány érdemleges dologra felhívjam a figyelmet.
Az egyik apró dolognak tűnik. Nevezetesen a múlt héten Békés megyében egy kistelepülésen, Végegyházán voltam falugyűlésen, és ott az egyik állampolgár a következőt mondja: Miért kell nekem illetéket fizetnem egy olyan tulajdon után, amivel még nem is találkoztam?
A következő a története. Szövetkezeti üzletrészt kapott az édesanyja, több mint 600 000 forintot, elhalt, behívták hagyatéki tárgyalásra, és illetéket kellett e vagyonrész után fizetnie. És azt mondja, hogy bementem a termelőszövetkezethez, kértem a vagyonrészem kiadását, és közölték, hogy nem tehetem, miután az örökhagyó ezt nem jelentette be, és lejárt a 60 nap. Mármint a termelőszövetkezet értelmezése szerint járt le.
Miért mondtam ezt el? Azért, hogy döbbenjünk rá, hogy több mint 500 milliárd forint értékű vagyon sorsáról döntött e Ház e szövetkezeti átmeneti törvény kapcsán, ami többek között illetékköteles. És méghozzá úgy illetékköteles, hogy az állampolgár gyakorlatilag, és az örökös nem is dönthet arról, hogy mit tegyen vele. Ez a puszta tény.
Másfelől, miközben érthető okok miatt különböző politikai erők különböző elképzeléseket hoztak a Ház elé, hogy mi és hogyan történjen a szövetkezeti tulajdonnal, ezeknek az elképzeléseknek egy része belekerült a törvénybe, mások nem. Viszont hogyan érinti és éli meg ezt az állampolgár?
Megint engedjék meg, hogy mást idézzek. A Dél-Magyarország című lap szeptember 16-án a következőt irja: a Tisza Halászati Termelőszövetkezet közgyűlés résztvevői kérdezősködni kezdtek, mármint a tagok. Kiderült ugyanis, hogy az áprilisi vagyonnevesítő közgyűlés elvi döntése csak mostanra, tehát szeptember 16-ára ivódott át az emberekbe, nem igazán értik az egész folyamatot. S ez a közgyűlésen derül ki szeptember 16-án. Hiába mondta Bognár Sándor megbízott elnök, hogy a szövetkezethez kiválási szándék április óta nem érkezett, a jelenlévők ekkor kezdték firtatni ezt a lehetőséget. (Zaj, taps.)
Érdekes, bár cseppet sem üdítő párbeszéd alakult ki a tagság és a termelőszövetkezet jogásza között. Az idős emberek nem értették a hirtelen jött változásokat, minek alapján osztották el azt a bizonyos vagyont. Tényleg? Tényleg lehet kiválni a tsz-ből? Mit lehet kezdeni a vagyonrésszel? Egy a lényeg: nem értették a tagok, és ma sem értik, hogy mi történik, és nemcsak ebben az egy termelőszövetkezetben, hanem a többiben sem. És most amikor rádöbbennek, hogy mi a joguk és mi a lehetőségük, akkor meg közlik, hogy lejárt a határidő, és közlik, hogy a saját vagyonukkal nem kezdhetnek semmit, uram bocsá', eszükbe ne jusson, hogy tárgyiasítva kivigyék azt. Ha valaki meg bejelentette a kiválási szándékát, akkor hívják ám raportra a tsz-elnök elvtárs irodájába: nem együtt – külön-külön.
Nagyon szívesen a Ház elé hozom, hogy mely településen tették, és teszik ezt ma is. Hát erről van szó.
De miért is van erről szó?
Azért, mert a kárpótlási I. törvény kapcsán 60 milliárd forint tényleges igény futott be, mint tudjuk, a Ház erre a célra 100 milliárdot biztosított. Hát itt e törvény kapcsán, mármint a szövetkezeti átmeneti törvény kapcsán több mint 10-szereséről van szó, mármint a vagyonérték 10-szereséről, mint a kárpótlási törvénynél. És sajnos, korántsem tudtak a tagok olyan mértékben rá odafigyelni, mint a kárpótlási törvényre az érintettek. És még most sem értik az egészet. Igen.
És mit írt erről – mondjuk – egy szakavatott lap, amely – mondjuk – nem a kormánykoalícióval egyetértő, például a Számadás? "A tetteken semmiképpen nem olyan akciókat értek – mondja az MSZP elnökségi tagja, agrárügyvivő, dr. Orosz Sándor –, mint amilyenek Zsiros Géza kisgazda országgyűlési képviselő legújabb módosító indítványai a szövetkezeti átmeneti törvényhez. A javaslatokat a leplezetlen harácsolási vágy és a bigott szövetkezetellenesség hatja át." Mármint az én javaslatomat. Hát én ezt örömmel vállalom. Nevezetesen olyan vonatkozásban, hogy elképzelésem szerint a vagyon annak a kezéhez jusson tárgyiasítva, aki életre hívta azt, és utána döntsön arról, hogy kivel szövetkezik.
Hát mi, ez a Parlament lehetővé tette a tagoknak, hogy 100%-ban nevesítsék a vagyont, adják oda az érintett állampolgároknak, és utána hozzanak létre egy új szövetkezetet. Hogy miért nem tették? Mert ezt eddig és ilyenformán nem tudták. Hozzá eljutva nem tudtuk az információt úgy csomagolni, hogy meg is értse azt.
És ez kinek a hibája? Az enyém is, így van. Mindannyiunké. És hogy egy ilyen határozatot az alkotmányügyi bizottság beterjesztett a Ház elé, ennek csak örülni lehet. De ez még a problémát nem oldja meg.
Én hiszem és bízom abban, hogy amit akart ez a Ház, hogy az állampolgár szabadon döntsön a vagyonáról, és arról, hogy ki kivel társul, még ez év végéig biztosítani tudjuk. De úgy, hogy a mezőgazdaság működőképessége megmaradjon.
Igen ám, de itt az előterjesztő részéről elhangzott, hogy semmi probléma nincs, mert az árverésen lehet licitálni, amennyiben nincs egyezség. Mert ha egyetlenegy termelőszövetkezeti taggal nem egyeznek meg, akkor nincs más út, mint a licitálás. Vitathatatlan tény, hogy a törvény ezt tartalmazza.
Igen ám, csak azt miért nem mondjuk el, hogy mire lehet licitálni ekkor? Csak abban a vagyontárgyban lehet licitálási kijelölést tenni, amiben az egyezség nem jött létre. Tehát ha egy állampolgár ki akar vinni egy traktort, s a közgyűlés nem engedi hogy kivigyék, akkor csak azt az egyetlenegy traktort lehet licitálásra bocsátani, és erre az egy traktorra – pillanat, erre az egy traktorra – licitáljanak az összes kívülállók? Mert ha az egész termelőszövetkezet vagyona rendelkezésre áll a licitálásra, akkor nincs probléma, akkor egyetlenegy teendő van: fel kell hívni az állampolgárok figyelmét arra, a termelőszövetkezeti tagok figyelmét, hogy minden egyes szövetkezetben legyen egyetlenegy tag, akivel nem egyeznek meg, és licitálásra kell ekkor bocsátani a szövetkezet összes vagyonát, és megoldódott a kiválással kapcsolatos összes probléma, meg a határidővel kapcsolatos összes probléma is. (Zaj.)
És végezetül, hogy mennyire gond van ezzel a törvénnyel a gyakorlati kivitelezés és értelmezés során, még egy apróságnak tűnő dologra hadd hívjam fel a figyelmet. A szövetkezeti átmeneti törvényben meghatároztuk, hogy vagyonnevesítésben kiket kell részesíteni. Így aki 1991. január 1-jén tagja volt, e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek.
(17.10)
Ez az egyik jogcím. A másik, aki a törvény hatálybalépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét, valamint aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, illetőleg a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örökösét.
Nos, ez eddig rendjén való, elfogadtuk. Igen ám, csak ugyane törvény 9. §-ában mit ír a törvény? "Abban a szövetkezetben, ahol e törvény hatálybalépéséig részjegyet nem rendszeresítettek, a vagyonnevesítés során a tagok részére – itt zárójelben be van téve, hogy 6. §, nemcsak az, hogy 6. § a) szakasz vagy c) szakasz, – tehát a teljes 6. § – a közgyűlés által meghatározott értékű részjegyet kell juttatni. A részjegy juttatása ilyenkor az üzletrész, tőke terhére történik." Igen ám, de a termelőszövetkezetek a kívülállókat, akik tagok voltak, és azok örököseit nem részesítették ebben, annak ellenére, hogy a 6. § megfelelő bekezdései őt is, s őket is tárgyalják. S ebből adódóan lettek kirekesztve: kívülálló az üzletrészt nem viheti ki.
Tessék megnézni, mert nem azt tettük bele, hiába csóválja Bogárdi képviselőtársam a fejét, hogy 6. § a) vagy c) szakasz, teljesen zavaros ez. Most ha ez zavaros és gondot jelent a végrehajtásnál, ki tette ezt? Mi együtt. Én nagyon szépen kérem a Házat, tegyük ezt helyére. E témakörben senki más nem illetékes, mint mi. És én azt hiszem, még nem késett el semmi, úgy gondolom, a lehetőség nem másnak, mint e Háznak van a kezében.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
