TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság előadója:
TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság előadója:
TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság az 1993. évi gazdasági programról és a költségvetés-politika főbb irányairól szóló kormánytájékoztatót nem a költségvetés ismert problémái miatt, hanem a jövő évi gazdasági program fontosságára tekintettel kívánta a Kormány képviselőivel megvitatni. Ennek folyamán tehát nem a költségvetés tételes megtárgyalása volt a célunk; a fő hangsúly a gazdasági folyamatok értékelésére, a költségvetési hiány mérséklését szolgáló eszközrendszer kialakítására, a gazdasági eredmények növelésének lehetőségeire helyeződött.
A kormányzatot képviselő pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár a bizottság tagjai által felvetett kérdéseknek megfelelően a tájékoztatót szóban kiegészítette, melynek fő elemeit a pénzügyminiszter úr szeptember 7-i expozéja is tartalmazta. Ezért ezt nem kívánom megismételni. A kérdések súlypontját a külgazdasági eredmények, ezen belül is az export növekedésének lehetőségei képezték, különös tekintettel az ipari és mezőgazdasági termelés 1992. évi visszaesésére. Rendkívüli hangsúlyt kaptak továbbá a kétkulcsos áFA-rendszer bevezetésével várható hatások, és ezzel összefüggésben a helyi települések támogatásának gondjai.
A Kormány képviselője részletes tájékoztatást adott a kétkulcsos ÁFA indoklásáról, majd a mértékének meghatározása érdekében történt gazdasági elemzésről. A korábbi 10 és 20%-os ÁFA-javaslat helyett – mint ismeretes – az új javaslatban 8 és 25%-os javaslat szerepel.
A kormányzat tájékoztatása szerint négy különböző változat kiszámítása alapján döntöttek.
Az alsó határra, vagyis a 10 helyett 8-ra vonatkozóan számításokat végeztek a 6 vagy 7%-os alsó kulcsra vonatkozóan is, de ezek a bevételek tekintetében nem hoztak kedvező megoldást. A 10% pedig túlzottnak tűnt, és túlzott terhet rakott volna a lakosság egy jelentős rétegére. Az eredeti 25% megtartása tekintetében elsősorban ennek kompenzálására maradt meg, azonkívül természetesen felmerült az a szubjektív hatás is, amely nem volt várható egyértelműen, hogy az árak a 25%-ról a 20%-os ÁFA-ra való csökkentésnek megfelelően csökkennének. Az ÁFA inflációs hatását a kormányzat 3–6% között prognosztizálja.
Rendkívül tartalmas vita alakult ki a költségvetés bevételi oldalának megalapozása tekintetében, amely szorosan összefügg a gazdaság 1993. évi teljesítményének prognosztizálásával. Egységes volt a bizottság abban, hogy a költségvetés stabilitása ezen nyugszik. A tekintetben azonban eltérőek voltak a vélemények, hogy a gazdasági növekedés milyen mértékben lehetséges, és lehetséges-e egyáltalán, vagy pedig stagnálás várható. A kormányzati válasz, amely szerint 0-3% a termelés és a bruttó hazai termék várható volumenindexe, végül is a többség számára megalapozott, illetve elfogadható volt.
Ezzel összefüggésben hangzott el az a kritika, hogy ha 1993 második felére, de elsősorban 1994-re és '95-re gazdasági növekedés lenne kívánatos, akkor elfogadhatatlan, hogy az 1993. évi gazdasági program nem tartalmazza az innováció, a műszaki és technológiai fejlesztés, a modernizáció kérdéskörét. A tárca képviselője ígéretet tett a végleges javaslatban történő kiegészítésre. A feltett kérdésekre adott kormányzati válaszokból kiderült, hogy a költségvetés kiadási oldala rendkívül takarékos és szigorú gazdálkodást ír elő. A megszorítások elsősorban a költségvetési intézménynél jelentkeznek, de az önkormányzatokat is takarékosabb gazdálkodásra kívánják ösztönözni. Ez elsősorban a személyi jövedelemadóban való korábbi 50-50%-os osztozkodás megváltoztatásában jelenik meg. A válasz szerint a cél, hogy az önkormányzatok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a helyi adók részarányát növeljék és gazdálkodásuk hatékonyabb legyen, amire most már a kétéves gazdálkodási gyakorlatuk jó esélyt ad.
Tellér Gyula képviselőtársam igen érdekes elméleti kérdést vetett fel, melynek lényege, hogy a lakosság egy részét – és az vitatható, milyen hánya- dát – halmozottan érhetik a költségvetés takarékossági intézkedései. Ezért készített-e a minisztérium olyan alternatív megoldási javaslatot, amely a terheket más szereplőkre, például a vállalkozókra vagy a magasabb jövedelműekre hárítaná? Ilyen javaslat esetleg az 50%-os személyijövedelem-adókulcs bevezetése.
(10.30)
A kormányzati válasz lényege az volt, hogy – éppen a gazdaság jövedelemtermelő képességének javítása érdekében – a vállalkozók terheit nem kívánják növelni.
Természetesen szó volt az államháztartás reformja és a nagy elosztási rendszerek kérdéseiről is, amelyben az álláspontok ismertek, így nem kívánom ezeket részletezni. A válasz lényege az volt, hogy a kormányzat egy hároméves programot dolgoz ki e rendkívül nehéz és sokakat érintő feladat végrehajtására.
A regionális ágazati és vállalati válságkezelés kérdését – a Kormány tájékoztatása szerint – igen alapos munkával készítették és készítik elő. A mezőgazdaságot mintegy 35 milliárd forinttal és az ipari válságágazatokat – ilyen a MÁV, a személyközlekedés, a bányászat – fokozatos racionalizálással, és ehhez kapcsolódóan mintegy 15-20 milliárd forintos támogatással kívánják segíteni.
A bizottság véleménye szerint a gazdasági teljesítmény csökkenésének megállítását, illetve a növekedést csak aktív piacvédelemmel lehet biztosítani. Tudjuk, ez rendkívül kényes kérdés – elsősorban a nemzetközi kötelezettségek miatt. Ezzel összefüggésben több kritika érte az importliberalizáció kérdését, elsősorban Pál László képviselőtársam részéről: megítélése szerint elsősorban nem ez a kormányzat az, amely felelős ennek a kérdésnek az ilyen alakulásában, ugyanakkor azonban világos helyzetet kell teremteni a tekintetben, hogy a hihetetlen mértékű visszaesés a gazdaságban részben ennek is köszönhető. A bizottság ezért úgy határozott, hogy ezt a rendkívül kényes és igen fontos kérdést és a növekedés megalapozásának alapvető szempontjából fontos feladatot meg kívánja tárgyalni a kormányzattal, és meg fogja kérni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, hogy a Pénzügyminisztériummal és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal együtt készítsen írásbeli tájékoztatót erről a bizottság részére, és a bizottság ezzel egy külön ülésen kíván foglalkozni.
Ugyancsak a bizottság részéről született egy olyan döntés, amely szerint október közepén a regionális válságkezelést kívánja megvitatni egy kihelyezett borsodi ülésen, ahol az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és miniszter fog beszámolni a bizottságnak.
Szeretném elmondani, hogy a gazdasági bizottság ülése e nagyon fontos kérdés megtárgyalása során rendkívül színvonalas volt. Ezt azért is merem mondani, mert az ülést az egyik ellenzéki alelnök vezette, tehát nem saját dicséretemről van itt szó. Úgy éreztem magam ezen az ülésen, mintha egy nagyon fontos gazdasági-tudományos tanácsülésen lennék. Ennek bizonyítékaképpen csak annyit szeretnék még elmondani, hogy az ellenzéki alelnök úgy fejezte be az ülést: "Köszönöm az érdekes kérdéseket és a tartalmas válaszokat." A magam részéről azt tudom kívánni, hogy mind a többi bizottság, mind pedig a Parlament is hasonló módon vitatkozzon a kérdések felől.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
