KAPITÁNY FERENC (Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportja)
KAPITÁNY FERENC (Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportja)
KAPITÁNY FERENC (Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportja) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az 1992. évi korrekciós nyugdíjemelési javaslatról kívánom elmondani mind a magam, mind a társaim véleményét. Minden nyugdíjjal kapcsolatos kérdés – akár csak egy meghatározott személyi körre kiterjedő, vagy általánosan mindenkire vonatkozó – az érintettek és a közvélemény nagy érdeklődését, várakozását váltja ki.
Különös érzékenységgel viseltetünk ezekre az elérhető változásokra frakciónk részéről, mert mint történelmi pártnak, a tradíciót is ébren tartó képviselők támogatói között magas a nyugdíjasok aránya.
Sajnálattal látom, hogy az előzetesen megismert elképzelések, a sajtó által értelmezett és közzétett vélemények – mint a legtöbb esetben – most is félretájékoztatták a lakosságot.
Miről is van szó? Úgy gondolom, hogy a tisztelt Ház képviselőinek egy jelentős része lehet velünk együtt azon a véleményen, hogy minden intézkedés a legrászorultabb, a szociálisan nehéz helyzetben levő kisnyugdíjasok helyzetének javítását kell szolgálja még azon az áron is, hogy a szűkös keretből már kevesebb jut arányaiban a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek.
Az ilyen irányú döntések meghozatala az elmúlt két évben a közvélemény kedvező fogadtatását váltotta ki. A jelen kormány-előterjesztés most, összhangban a társadalombiztosítás hosszú távú koncepciójában is megfogalmazott biztosítási elvek, szempontok erősítésének lehetőségeivel, vállalta az értékválasztásnak egy más formáját és tartalmát. Figyelembe vette azt a nyugdíjas társadalom által követelt igényt is, hogy a korábbi rendszer ideje alatt a nyugdíjak értékvesztésében bekövetkezett hátrányt külön intézkedésekkel is mérsékelje.
A nyugdíjak értékvesztése, a járulékfizetés mértéke és ideje szerinti differenciálódásnak eltorzulása a nyolcvanas években következett be. Ennek részbeni helyrehozatala szintén kedvező fogadtatásra kell találjon a mintegy másfél millió saját jogú nyugdíjas, valamint az egyesített, a saját jogú plusz özvegyi ellátással, nyugdíjjal rendelkező 250 ezer fő idős ember részéről is.
Ez egyben erősítheti a bizalmat a leendő nyugdíjasok körében is, hiszen azt is mutatja, hogy a Kormány a biztosítási elvek erősítését kívánja a nyugdíjrendszeren belül érvényesíteni. Tényként kell kimondani azt is, hogy az alacsony összegű saját jogú özvegyi és más ellátások korábbi rendszeres emelésével – bár ezek még ma is alacsonyak – kevésbé következett be értékvesztés. Számukra a szociális ellátás más formáját is keresni kell, ebben további kedvezmények juttatását, amelyek anyagi biztonság- és közérzetjavító módon hatnának.
A Kormány részéről tett előterjesztésben kiemelésre érdemes, hogy a nyugdíjba vonulás évének 1989. január 1-jétől kezdődően és a letöltött szolgálati idő figyelembevételével elismeri az egyén hozzájárulását az alapok megteremtéséhez, de figyelembe veszi azt a tényt is, hogy a nyugdíjba vonulást követő öt év után egyre kevesebb lehetősége van a nyugdíjasnak arra, hogy nyugdíját munkával szerzett jövedelemmel kiegészítse. Vagyis megélhetési forrása egyedül a nyugdíj lesz. Annyiban szociális szempontokat is figyelembe vesz az előterjesztés, hogy a hosszú szolgálati idő preferálása mellett a nyugdíjba vonulás távolságát, tulajdonképpen a nyugdíjas életkorát is figyelembe veszi.
Az első és második kategóriájú rokkantak részére biztosított maximális emelés, az a bizonyos legalább 13%, úgy gondolom, a közvélemény egyetértését váltja ki, hiszen ezek az emberek életkoruktól függetlenül képtelenek más jövedelemre szert tenni, sőt, mások, legtöbbször az egyébként általuk támogatandó család gondozására szorulnak, ami olyan megterhelést jelenthet, amit indokolt ilyen formában is elismerni.
Az özvegyi nyugdíjasok köréből, akik most nem részesülnek korrekciós emelésben, indokolt kiemelni az egyesített ellátásban részesülő özvegyeket, hiszen ők saját jogon is rendelkeznének ellátással. Így a fix összegű 300 forintos emelés ezt kívánja honorálni. Meg kell azonban jegyezni, hogy sürgősen átdolgozásra szorul az özvegyi nyugdíjrendszer, hiszen joggal éri kritika azt a jelenlegi helyzetet, hogy a saját plusz özvegyi ellátás csak egy alacsonyan megállapított fix összegben kerül folyósításra, amelynek felső határa a 8610 forint, plusz a 300 forint korrekciós emelés.
Úgy gondolom, a nyugdíjas társadalom elismerésére joggal számíthat az a körülmény, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a két normál – 1992. januári és '92. szeptemberi – emelés és a korrekciós emeléssel együtt a nyugdíjak éves szinten 19 és 36% között emelkednek.
(16.40)
Viszont nem értünk egyet az előterjesztésben csatolt mellékletek adataiból világosan következő, egy igen figyelemreméltó ténnyel, mely a jövőbeli gondjainkat előrevetíti. Ugyanis a jelenlegi jövedelmi viszonyok között, azonos szolgálati idő megszerzése esetén, alacsonyabb a megállapított nyugdíjak átlaga, mint a korábbi években. Ez az alacsony nyugdíjasok újratermelődését jelentené egyben.
Bizonyíthatóan ez is megalapozza azt a sokak által megállapított és elfogadott véleményt, hogy nem a nyugdíjak, hanem az alapjául szolgáló bérek az alacsonyak. Itt kell megjegyeznem, hogy a degresszív jövedelembeszámítás és a szolgálati idő degresszív figyelembevétele tovább fogja lefelé szorítani a nyugdíjakat.
Nyomatékosan szeretném erre ez alkalommal is felhívni a figyelmet, mert ha ez így folytatódik, állandón nyugdíjkorrekciós intézkedésekre leszünk kárhoztatva, amely nyugtalanságot szül a nyugdíjasokban és a jövő nyugdíjasaiban. Részletes észrevételeinkre később visszatérek.
De már most szükségesnek tartom megállapítani, figyelembe véve a társadalombiztosítás ez évi kifizetési kötelezettségeit és a gazdaság általános helyzetét, nemkülönben a költségvetési hiányt, egy minimális programot tartok reálisan kivitelezhetőnek.
Ezen belül is már most jelzem, hogy a kezdő mezőgazdasági vállalkozóknak egy alacsonyabban megállapított, fix összegű járulékfizetés összegére javasolnánk leszorítani már a mostani elképzeléseket is. Ennek egy részét a valóban mezőgazdasággal foglalkozók számára a Kormány az önkormányzaton keresztül átvállalhatná. Ezt az első egy-két évre elkerülhetetlennek tartom.
A társadalmi és politikai célok, a többszektorú mezőgazdaság létrehozása, vagyis ennek elérése ezt indokolttá teszi. Hasonló módon az egyéb vállalkozások területén is elfogadhatóvá kell tenni a kezdő vállalkozók járulékfizetési kötelezettségének összegét.
A törvény szövegének pontosabb kidolgozása mindenképpen indokolt. Remélem, képviselőtársaimmal együtt, a módosító javaslatainkkal ezt a célt szolgálni tudjuk.
A jövőbe tekintve azt is kijelentem, hogy a nyugdíjak újbóli megállapítása – egy körültekintő előkészítés után – mindenképpen szükséges lesz. Nehezen tudom elképzelni más út követését a kérdés megnyugtató megoldására.
Befejezésül, bár ez csak közvetve érinti a nyugdíjügyet, nem vészharangot kívánok kongatni, de a figyelmet igenis felhívni. A felszámolási és csődeljárás alatt álló állami vállalatok társadalombiztosítási járuléktartozása csak milliárdokban fejezhető ki. Véleményem szerint reálisan ebből maximum 30–40%-a térül meg, a többit egyszerűen le kell írni. Vagy esetleg reménykedhetünk abban, hogy a költségvetés átvállalja?
A felszámolandó cégek vagyona nem fedezet a követelésekre. Az egyén és társas vállalkozások körében is igen nagymértékű tartozások halmozódtak fel a korábbi években, aminek a megfizettetése – és most a társadalombiztosítás szempontjából nézem – elég reménytelennek látszik.
Fel kell vetni számukra egy amnesztia vagy egy rehabilitáció lehetőségét olyan formában, hogyha egy meghatározott időpont előtt a fennálló hátralék 30–40%-át befizetik, akkor a további tartozás elengedésére vagy legalábbis kedvezményezésre kerülhet sor. Ez a veszett fejsze elméletének felel meg, eléggé merésznek tűnő javaslat, de egyszeri és kivételes alkalmazása reményt keltő helyzetbe hozná a gazdaság ezen szereplőit. Annál is inkább így látom, mert az állami cégeknél fennálló be nem hajtható követelések sorsa is minden bizonnyal ez lesz.
Mindezek mellett várva a módosító javaslatok ésszerűségét, a javaslatot elfogadásra alkalmasnak tartjuk, és egyben köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
