SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár a kárpótlási törvényt és a szövetkezetek átalakulását szabáyozó törvényt, ami szervesen kapcsolódik a kárpótlási törvényhez, hosszú ideig tartó ádáz politikai vita előzte meg, mégis sajnálatos módon bekerültek a törvénybe olyan részek, ami már a törvény meghozatalakor biztosan mutatta, hogy ehhez a törvényhez a végrehajtás közben vagy a végrehajtást megelőzően feltétlenül hozzá kell nyúlni.
Pásztor Gyula, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője, képviselőtársam Békés megyében, jómagam pedig Csongrád megyében kiterjedt vizsgálatokat folytattunk, adatokat gyűjtöttünk és szakemberek segítségét kértük, vontunk be szakembereket a nyilvánvaló joghézagok és azoknak a problémáknak a feltárására, amelyek a mezőgazdaság célszerű kialakulását és az okszerű gazdálkodást akadályozzák, illetve lehetetlenné teszik.
(16.20)
Az adatgyűjtés során, amire nagyon jó lehetőséget adott az érdekegyeztető fórumoknak a munkája, nagyon érdekes adatok jöttek elő. Békés és Csongrád megyében például, ahol összegyűjtöttük hektár, aranykorona és a kárpótlásra kijelölt táblák száma szerint, hogy 400 000 hektárt jelöltek ki kárpótlásra; amennyiben ezeket a számokat az ország többi megyéiből gyűjtött adatok szerint kivetítjük az ország egész területére, 2300 kvalifikált gyakorlati földmérő-szakemberre és mintegy 1000 közjegyzőre lenne szükség, hogyha a törvényt a jelenlegi formájában kívánnánk határidőre végrehajtani. Ezt azonban csak akkor lehetne megtenni, ha a kárrendezési hivatalok 1992. október 1-jére kiadnák az összes kárpótlási jegyet.
Három ponton kívánjuk a törvényt módosítani.
Az első az átmeneti törvény 13. §-ára vonatkozik. Ugyanis az átmeneti törvény nem tartalmaz rendelkezést arról, mi történik akkor, ha a 13. § (1) bekezdésében biztosított vételi és a (2) bekezdés a) d) pontjaiban meghatározott földkijelöléssel érintett jog ütközik egymással, ilyen esetben melyik jog az erősebb, mi a különböző jogok között a prioritás.
Ezek a kérdések a törvény szövege alapján nem válaszolhatók meg, ezért erről a jogviták elkerülése érdekében indokolt rendelkezni.
Megítélésünk szerint a vételi joggal szemben elsőbbséget kell biztosítani a tulajdonosi jognak, akár részarány-földtulajdonról, akár kárpótlásra jogosultságról van szó.
Az átmeneti törvény 13. §-a (3) bekezdésében foglaltak szerint a szövetkezet csak a tagjával állapodhat meg a részarány-tulajdon visszaállítására. Véleményünk szerint nem indokolt, hogy e megállapodásra vonatkozó lehetőségből azok a kárpótlásra jogosultak, akik a szövetkezetnek nem tagjai, ki vannak zárva. A megállapodás lehetőségét és egyben kockázatát valamennyi kárpótlásra jogosult részére egyformán indokolt biztosítani.
Véleményünket arra alapozzuk, hogy az Alkotmánybíróság a 28/1991. VI. hó 3. AB számú határozatában kimondta, hogy önmagában nem alkotmányellenes a kárpótlási törvényen alapuló, a termelőszövetkezeteket terhelő vételi jog, és ennek folyamataként jelentkező érdekeltek, jogosultak megállapodása sem.
S az átmeneti törvény 14. §-ához javasolt módosításunkat különösen fontosnak tartjuk a most kialakuló mezőgazdaság racionális, okszerű lehetőségeinek a kialakítására, és nagyon fontosnak tartjuk azért is, mert a most kialakuló földhasználati viszonyok hosszú időre meghatározzák ezt a lehetőséget. Csupán arról van szó, hogy biztosítani kívánjuk a törvényben, hogy a különböző jogcímen kapott földeket egy tagban lehessen az érdekeltek részére kimérni.
Kérem az Országyűlés támogatását. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
