KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 51/1991. X. hó 3-i határozatának 2. pontjában felkérte a Kormányt, hogy az Állami Számvevőszék 1990. évi zárszámadása ellenőrzésével kapcsolatos javaslatai és a zárszámadás országgyűlési vitájában született ajánlások figyelembevételével dolgozza ki a megfelelő, az Állami Számvevőszékkel egyeztetett intézkedéseket.
Az intézkedések kidolgozása az Országgyűlés határozatának kihirdetése nyomán azonnal megkezdődött. Egy részüket nem kellett újonnan kialakítani, mivel korábban elindított államháztartási munkákhoz kapcsolódóan már formálódóban voltak.
Az intézkedéseket tartalmazó jelentés tervezete az 1992. évi állami költségvetési előirányzatok kialakítási munkálataival párhuzamosan december végére készült el, s azt az Állami Számvevőszék több menetben is észrevételezte. Ennek nyomán az átdolgozást követően a Kormány a jelentést március hónapban fogadta el és terjesztette be a tisztelt Háznak.
Az intézkedések kialakítása, egyeztetése, s a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságban történt megtárgyalása során három olyan kérdés merült fel, amely említést érdemel.
Az első: az önkormányzatok 1990. évi állami hozzájárulásának elszámolásával összefüggésben a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő, az önkormányzatok által is elismert 1851 millió forinton felül az Állami Számvevőszék további nettó 399 millió forint befizetési kötelezettséget állapított meg. Ezt az Országgyűlés a vitában felhozott érveim elfogadásával nem fogadta el, hanem az eredeti összeget hagyta jóvá. Emlékeztetni kívánok rá, hogy indokként akkor rámutattam: az önkormányzatok azon normatív állami hozzájárulásokkal számoltak el, amelyeket még a régi tanácsok vettek igénybe, továbbá, mivel az új rendszer első évéről volt szó, a tervezés teljesen pontos módszerei még nem alakulhattak ki.
A befizetési kötelezettségből 1841 millió forint realizálódott, azaz 10 millió forint nem folyt be. Ez az eltérés - kerekítések mellett - a külterületi népesség létszámának különbözetéből adódott. Rendezése oly módon történt meg, hogy az 1991. évi központosított előirányzatból ezt az összeget az önkormányzatok nem kapták meg.
Másodszor: az intézkedések között nem szerepel a belföldi államadósság menedzselésére vonatkozó stratégia, amelyet az Állami Számvevőszék külön is szükségesnek tartott. A Kormány, elismerve a belföldi államadóssággal összefüggő terhek növekvő súlyát, s így e kérdés fontosságát, úgy véli, a belföldi adósságmenedzselés nem választható el a gazdaság- és a költségvetés-politika egészétől. így a kérdést nem külön stratégia alapján, hanem a vagyon- és a privatizációs politika, az éves költségvetési pozíció és előirányzatok kialakítása keretében indokolt kezelni, s az adósságszolgálati terheket a privatizációból származó és a költségvetésbe centralizált források megfelelő kombinációjával indokolt fedezni.
Végül a harmadik: az állami feladatok körének és ellátásuk feltételeinek kialakítását - amiről tegnap is szó volt az államháztartási törvény vitája kapcsán - illetően az Állami Számvevőszék szükségesnek tartja, hogy a kérdéskört komplexen, nem pusztán az ágazati szakmai törvényekben, hanem az összesített pénzügyi hatásokat is bemutató, időben ütemezett, átfogó koncepció kialakításával kell rendezni.
A Kormány úgy véli, hogy a feladatok körét és tartalmát a szakmai törvényeknek kell rögzíteniük. Az ellátási feltételeket, a pénzügyi forrásokat, rendelkezésre bocsátásuk formáit az éves költségvetési törvénynek kell meghatároznia.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Kormány beterjesztett jelentését vitassa meg, s legyen szíves, fogadja el a mellékelt határozattervezetet.
Köszönöm, Elnök úr. (Szórványos taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
