ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megkérdezem ebédszünet előtt, hogy vállalják-e a néhány percet, ameddig tájékoztatom a magyar, lengyel, csehszlovák szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tájékoztatóról… (Közbeszólások: Halljuk!)
(13.20)
Miután mostanra állt össze.
1991. októberében Krakkóban a Visegrádi Országok háromoldalú csúcstalálkozóján született megállapodás a kereskedelem kölcsönös mielőbbi liberalizálásáról. Szakértői tárgyalások még '91 decemberében megkezdődtek, és '92 áprilisáig a közösen egyeztetett ütemterv szerint folytak. Ekkor lelassultak az elhúzódó lengyel kormányválság, valamint a cseh és szlovák szétválási folyamat miatt. Ebben a periódusban a magyar fél végig kezdeményező volt, és nem kis szerepe volt abban, hogy a tárgyalások eredményesen lezárultak.
A megállapodás szövege véglegesítve van, a Kormány megtárgyalta, elfogadta, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, hogy a miniszterelnök képviseletében a megerősítés fenntartásával aláírja azt. Az aláírás várhatóan december 21-én Krakkóban lesz. Aláírók: lengyel részről – az előzetes tájékoztatás szerint – Arendarski külgazdasági miniszter, Suchocka miniszterelnök asszony jelenlétében. Cseh részről Dlouhy ipari és kereskedelmi miniszter, aki a külgazdaságért felelős. Klaus cseh miniszterelnök jelenleg tudomásunk szerint nem lesz jelen, bár a sajtóban megjelent, hogy a felhatalmazást megkapta. Szlovák részről még nincs végleges döntés, valószínűleg Cernak gazdasági miniszter, esetleg a Lengyelországban tartózkodó Meciar miniszterelnök jelenlétében írná alá. Magyar részről, mint ahogy jeleztem, a kormányhatározat értelmében Kádár Béla külgazdasági miniszter. Indokok: földrajzi helyzetünk, történelmi hagyományaink, a gazdasági és politikai fejlődés hasonlóságai.
Nagyszámú kisvállalkozó kapcsolódott be mindhárom országban a külkereskedelmi tevékenységbe. A partnerországok piacai kevés költséggel és kockázattal közelíthetők meg. A szabadkereskedelmi egyezmény hatálya kiterjed valamennyi ipari és mezőgazdasági termékre. Az ipari termékekre vonatkozó kereskedelmi akadályokat 8 év alatt fokozatosan, legkésőbb 2001. január 1-jéig kell megszüntetni. A mezőgazdasági termékeknél 5 éves átmeneti időszak lesz, fokozatos vámlebontással.
Az Európai Közösséggel kötött és mindhárom országra érvényes 1992. március 1-jén hatályba lépett Társulási Szerződés versenyelőnyt hozott több, az Európai Közösség országaiból származó termék számára, és hátrányt jelentett a visegrádi csoport tagjainak.
A most létrehozott megállapodás ezt kiküszöböli, ami nagyon fontos például a magyar gyógyszeripar számára, hiszen csak a Lengyelországba irányuló magyar gyógyszerexport '91-ben több mint 40 millió USA-dollárt tett ki.
Ugyanakkor természetesen áruk egész csoportjáról van szó, ahol a megállapodás kölcsönös érdekeken és előnyökön alapult, mindenesetre elvileg szeretném hozzáfűzni, hogy az Európai Közösséghez történt hármas társulásunk e szabadkereskedelmi megállapodás nélkül az egymással folytatott kereskedelemben jelentett és jelentene hátrányt, aminek elhárítása mindenképpen a magyar vállalkozók, egyáltalán a magyar gazdasági élet alapvető érdeke. Politikai szempontból, sőt gazdaságpolitikai szempontból pedig az Európai Közösség egészében ez mintegy az előkészítő szakaszban külön is kiemelte azt a tényt, hogy e három ország szabadkereskedelmi megállapodását rendkívül fontosnak tartanák ebben az átmeneti időszakban is, hogy e három társult ország e vonatkozásban az egymással való együttműködés irányába tudjon menni.
Szeretném ehhez hozzáfűzni azt, hogy ez egy hosszú tárgyalási folyamat része, és minden egyéb vonatkozásban – beleértve akár a kisebbségi kérdést, a magyar kisebbség előnyeit és minden mást, akár a lengyel–magyar kétoldalú tárgyalás szempontjából nézzük, akár a cseh és szlovák oldalról – mindenképpen érdekünk, és ebben a vonatkozásban semmiképpen nem lenne célszerű valamilyen összefüggésbe hozni a bősi erőmű kérdésével. Ezt a kormányzat a legnagyobb gondossággal fontolta meg, és jutott erre a megállapodásra. Szükséges, hogy a megállapodás hatálybalépése és gyakorlati végrehajtása között bizonyos átmeneti időtartam legyen, ezért célszerű, hogy az 1992 decemberében aláírt szerződés hatálybalépése három hónappal később történjék meg.
E rövid bejelentést szerettem volna tájékoztatásként megadni, természetesen mindennek részletes tájékoztatását, mind a külügyi bizottság, mind a gazdasági bizottság és az érdekelt bizottságok részleteiben az erre vonatkozó anyagot kézhez fogják kapni. Ez mostanra történt meg. Lengyel részről is rendkívüli aktivitást mutattak, amit jelzett Suchocka miniszterelnök asszony többszöri megkeresése, és nyilvánvaló, hogy Lengyelország nagy súlyt helyezett arra, hogy erre Krakkóban kerüljön sor, és a politikai tárgyalások mellett ez egy fontos gazdasági jelentőségű lépés lesz.
Úgy gondolom, hogy ez mint alap, a térségünkben közvetlenül és hosszú távon alapvetően fontos lépés a három ország, illetve a visegrádi csoport szempontjából, és ennek a nemzetközi jogi és alkotmányjogi vonatkozásait a cseh és szlovák vonatkozásban külön is érdemes tanulmányozni. Köszönöm, hogy meghallgattak, egy szóban én is a pénzügyminiszter úrhoz csatlakozva köszönöm az Országgyűlésnek a költségvetés előkészítése, a költségvetés megszavazása, s természetesen az e mögött lévő munkával kifejtett tevékenységét. Úgy gondolom, hogy mindnyájunknak közös öröme, hogy ezt nem szilveszter körül tesszük. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
