KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 1989. január 1-jén lépett hatályba. Célja az volt, hogy a gazdálkodó szervezetek közvetlenül vegyenek részt a gyakorlati képzésben, illetőleg rendelkezzenek anyagi érdekeltséggel a képzési feltételek javításában.
A törvény előírása alapján a gazdálkodószervezetek kötelesek hozzájárulni a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati oktatásának költségeihez. A szakképzési hozzájárulás mértékét a törvény a bérköltség 1,5%-ában határozta meg, illetve agrártevékenység esetén e kötele- zettség a bérköltség 1%-a.
A törvény a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésére többféle módot tesz lehetővé. Arra ösztönöz azonban, hogy a hozzájárulásra kötelezettek közvetlenül maguk vegyenek részt a gyakorlati oktatásban, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek gyakorlati oktatás megszervezésével, lebonyolításával tegyenek eleget.
(10.50)
A felgyorsult gazdasági folyamatok miatt egyévi működés után — 1990-ben — szükségessé vált a törvény jelentős mértékű módosítása, ami megtörtént, és e módosított törvény 1991. január 1-jétől hatályba lépett.
A hatálybalépés óta eltelt történelemformáló évek alatt a gazdaságban és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások miatt, valamint az elmúlt két-három évben megjelent új törvényekkel való összhang megteremtése érdekében szükségessé vált az 1988. évi XXIII. törvény módosításának kezdeményezése. A most napirenden lévő törvényjavaslat tehát elsősorban arra irányul, hogy a fent említett törvény megalkotása óta eltelt időszak alatt született új törvények rendelkezéseihez hozzá legyen igazítva.
A beterjesztett törvényjavaslat erre vonatkozó indítványai közül nagyon röviden a következőket szeretném kiemelni:
1. A társasági adóról és a számvitelről szóló törvények előírásai miatt javasoljuk módosítani a fent hivatkozott törvény 1., 2., 3. és 7. paragrafusainak néhány rendelkezését, illetőleg pontosítani a törvényben használt fogalmakat. Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a törvényjavaslat az 1992. és '93-as évekre vonatkozóan is alkalmazhatónak rendeli a 2. §-ban foglaltakat, azt, hogy a törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulás egyéb ráfordításként elszámolható legyen.
2. Az államháztartási törvény hatályos rendelkezései ugyancsak szükségessé teszik a törvény néhány előírásának megváltoztatását. Ezért javasoljuk pontosítani az 5. § (2) bekezdésének, valamint a 6. § (1) és (3) bekezdéseinek az államháztartási törvényt is érintő szabályait.
3. A szakképzési törvénnyel szükséges harmonizáció, a hatás- és felelősségkör egyértelmű meghatározása érdekében javasoljuk módosítani a törvény 6. §-ának (2) (5) bekezdéseit, illetőleg új bekezdéssel történő kiegészítését.
4. A törvény 5. §-a (3) bekezdésének a törvényjavaslat által előirányzott módosítása, illetőleg a javasolt kiegészítés több célt is szolgál.
Amint az a tisztelt Ház előtt ismeretes, az 1993. évi költségvetésről szóló törvény csak '93. augusztus 31-ig tette lehetővé a gazdasági társaságként működő volt vállalati tanműhelyek részére a tanulónkénti normatív támogatás nyújtását. A gazdaság tulajdonviszonyainak változása, a nagyüzemek felszámolása miatt a kizárólag gyakorlati képzést folytató gazdasági társaságok működése azonban alapvető fontosságú a gyakorlati képzés feltételei biztosítása szempontjából. Ezért indokolt, hogy a törvény hozzájárulást biztosítson a gazdasági társaságként működő tanműhelyeknek, a tanulók gyakorlati alapképzésével kapcsolatos költségeihez.
A törvényjavaslat továbbá lehetővé kívánja tenni azt is, hogy a munkaerő-fejlesztő és -képző központok pályázat útján fejlesztési támogatáshoz juthassanak, amennyiben tanulókat oktatnak, továbbá azt is, hogy a szakképzés korszerűsítése érdekében fejlesztő, szolgáltató tevékenységet végző, a szakképesítésért felelős miniszterek által fenntartott költségvetési intézmények számára is megteremtődjék a pályázat alapján nyújtható támogatás törvényes lehetősége.
Jelenleg a törvény 7/A. §-a csak az iskolafenntartók részére biztosít lehetőséget elővásárlási jog alapján a szakképzési alapból kamatmentes kölcsön igénybevételére, a megszüntetendő vállalati tanműhely megvásárlásához. Ez a rendelkezés megítélésünk szerint diszkriminatív, az egyébként a törvény hatálya alá tartozó, hozzájárulásra kötelezettek szempontjából. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat ennek a rendelkezésnek a módosítását is.
A törvényjavaslat azt is előirányozza, hogy a jövőben a kamatmentes kölcsön felhasználható legyen a megvásárolt létesítmény esetleges átalakításához, illetőleg szükségessé váló kiegészítő felszereléséhez.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek előrebocsátása után kérem, hogy a '88. évi XXIII. törvény módosítására előterjesztett törvényjavaslatot megvitatni, majd ezt követően elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
