SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ)
SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ)
SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító javaslatomat szeretném figyelmükbe ajánlani, amelyet a honvédelmitörvény-tervezethez terjesztettem a tisztelt Ház elé. A javaslat 78. §-a taglalja a katonai szolgálathalasztás eseteit és lehetőségeit, amelyek a már elkezdett tanulmányok folytatását teszik lehetővé. Az eredeti szövegezés tartalmaz egy kötelezően engedélyezendő esetet, másrészt tételesen meghatározza azon oktatási formákat is, ahol a halasztást a hadkiegészítő parancsnok engedélyezheti. Meglátásom szerint ez utóbbi esetekben felesleges a feltételes mód, illetve mérlegelési jogkör fenntartása. A következőkben — bízom benne — majd kiderül, hogy miért.
A tervezet szerint kötelező engedélyezni a szolgálathalasztást azoknak a hadköteleseknek, akik felsőoktatási intézményekben tanulnak, egészen a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a 30. életévük betöltéséig. Az engedélyezésre lehetőség akkor van a hadköteles 25 éves koráig, ha valaki középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul vagy szakmunkásképzésben vesz részt.
Csak egyet lehet érteni a tervezet azon szándékával és kitűzött céljával, hogy a fiatalok jövőjét alapvetően meghatározó tanulmányokat ne szakítsa félbe a sorkatonai szolgálat. E törekvéseket viszont, meggyőződésem szerint, nem szolgálja megnyugtatóan és diszkriminációmentesen a Kormány által javasolt szabályozás.
Javaslatom lényege, hogy minden, legalább egy tanulmányi évet elérő vagy azt meghaladó szervezett oktatásban való részvétel alapozhassa meg a szolgálathalasztás kötelező engedélyezését. Ebből következően módosító indítványom feleslegessé teszi a mérlegelési jogkört.
A saját változatom mellett a legfontosabb érvem az, hogy egy modern államban nem csak az állam által elismert és oktatási intézményként meghatározott iskola az iskola. Az oktatásnak mára olyan elismert és elterjedt formái is léteznek, mint a munkanélküliek számára szervezett vagy szakképzést adó képzések és átképzések. Léteznek például olyan magánegyetemek — utalok itt például a békéscsabai Neumann János Innovátorképző Intézetre —, amely korábban egyetemként indult, de az egyetem állami elismerése elmaradt, tekintettel az egyetemmé nyilvánítás igen szigorú feltételrendszerére.
(10.40)
Szó lehet e körben még hasznos ismereteket és szakmát nyújtó és kenyeret adó intézményekről és intézetekről. Ezek jelentősége egyre nő, mert az új igényeknek képesek rugalmasan megfelelni, egyszerűen a való élethez alkalmazkodnak. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy az általam hivatkozott oktatási formák a szülőktől is komoly anyagi áldozatot követelnek a tandíj megfizetése miatt. Szabad-e a szülőket egy merev jogi szabályozással méltánytalanul hátrányos anyagi helyzetbe hozni? Meggyőződésem szerint nem szabad.
Módosító indítványomnak természetesen nem célja, hogy a katonai szolgálat alól alaptalan és indokolatlan kibúvót szentesítsen a jog eszközeivel. Éppen emiatt javaslom azt a korlátot, hogy a szolgálathalasztás kötelező engedélyezése csak az 1 tanulmányi évet elérő vagy azt meghaladó oktatás esetében járjon, ekkor ugyanis várható és remélhető, hogy a képzés, illetve az oktatás a megélhetés alapját jelentheti. Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák módosító indítványomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
