SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két témában szeretnék röviden szólni. Az egyik: néhány kapcsolódó módosító indítvány kérdése. A másik: hozzá szeretnék szólni alkotmányossági szempontból a Bejczy Sándor-féle alkotmánymódosító javaslathoz.
Kezdem az egyszerűbbel. Az alkotmányügyi bizottság sok tekintetben megvizsgálta az előterjesztett módosító indítványokat, többek között megvizsgálta a hatpárti egyetértésen alapuló módosító indítványokat is. Ezekkel túlnyomó részben egyetértett, néhány kérdésben azonban még megoldatlan problémák vetődtek fel. Ennek a kérdésnek az elősegítésére a mai napig három kapcsolódó módosító indítványt terjesztettem elő — röviden erről szeretnék beszélni.
Az első kettő Wachsler Tamás módosító indítványaihoz kapcsolódik. Wachsler Tamás FIDESZ-es képviselő nagy terjedelmű módosítóindítvány-csomagot adott be, és ezeknek az indítványoknak nagyon nagy részét a bizottságok támogatták is. Az alkotmányügyi bizottságban azonban két, büntetőjogot érintő módosító indítványánál szakszerűségi problémák merültek fel, amelyek a honvédelmi törvény adott rendelkezéseit nehezen alkalmazhatóvá tennék.
(12.00)
Nem akarok ezekbe a kérdésekbe belemenni, részben eljárásjogi, részben anyagi büntetőjogi pontatlanságok ezek, az alkotmányügyi bizottságban a bizottság álláspontja meglehetősen egyértelműen kialakult ezeknél a kérdéseknél, ezeknek megfelelően két kapcsolódó módosító indítványt terjesztettem elő.
A másik kérdés érdekesebb. A hatpárti módosítócsomag az együttes jelentés 341. pontjában tartalmazza azt az új rendelkezést, hogy, idézem: "Ha a baleset vagy a halál polgári védelmi kötelezettség vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítésével összefüggésben következik be, az üzemi balesetekre, foglalkozási betegségre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok szerint kell eljárni." Ezt a javaslatot a bizottságok támogatták, az előterjesztő képviselője egyetértett vele.
Az alkotmányügyi bizottság ülésén megkérdeztem a Honvédelmi Minisztérium képviselőjét, hogy mi a helyzet azokkal, akik 1989 óta, tehát a polgári szolgálat bevezetése óta hasonló jellegű sérülést szenvedtek vagy esetleg meghaltak. Megnyugtató választ nem kaptam. A Munkaügyi Minisztériummal való konzultálást ajánlották fel, a következő napirendi pontnál a Munkaügyi Minisztérium képviselője jelen volt, tőle is megkérdeztem, hogy van-e erre megnyugtató megoldás, ő sem tudott erre a kérdésre válaszolni. Ezért előterjesztettem egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely szerint akik a polgári szolgálat bevezetése óta ilyen jellegű sérüléseket szenvedtek, hasonló helyzetbe kerülhessenek, mint azok, akik a törvény hatálya alatt szenvednek el a későbbiekben ilyen sérüléseket. Természetesen ha van megnyugtató megoldás, és a tárcák ezt tudják közölni, akkor ezen a kapcsolódó módosító javaslaton tudunk változtatni, akár vissza is vonhatom, hogyha más úton ez a kérdés rendezett, tartok azonban attól, hogy a tegnapi alkotmányügyi bizottsági vitának megfelelően igazából nem figyeltek oda kellően ennek a kérdésnek a rendezésére, és lehetséges, hogy joghézag keletkezne a törvényben. Ezért a kapcsolódó módosító indítványomat előterjesztettem, természetesen a tárcák véleményének megfelelően ebben bármiféle módosítást hajlandóak vagyunk végigvinni.
A másik kérdés a Bejczy Sándor-féle alkotmánymódosítás kérdése. Az Alkotmány módosítása nagyon komoly dolog, általában többpárti egyeztetések előzik meg, minden szóra oda kell figyelni, vizsgálni kell az alkotmánymódosítás különböző összefüggéseit nemzetközi szerződésekkel, az Alkotmány más rendelkezéseivel, esetleg hatályban levő jogszabályokkal, amelyeket a módosítás érintene. Nem szerencsés ezért, hogyha alkotmánymódosításhoz úgy fogunk hozzá, hogy előterjesztünk egy szöveget valamely parlamenti szakbizottság asztalára, ahol esetleg ezekkel az alkotmányossági kérdésekkel nem is foglalkoznak igazán, csak a szakterülettel, és akkor ebből vonunk le olyan következtetéseket, hogy létrejött valamiféle megegyezés. Én azt hiszem, hogy alkotmányt nem így kell módosítani.
Bejczy Sándor figyelmét szeretném csak arra felhívni például, hogy a felszólalásában volt egy pontatlanság. Az Alkotmány 63. §-a szerint a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Utána nem vitásan van korlátozás, tehát politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre, és az is, hogy az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról, működéséről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Tehát az egyesülési jog alkotmányos alapjog. Az alkotmányos alapjog korlátozása kényes kérdés, nagymértékben összhangban kell lennie azzal a céllal, amelyre ez a korlátozás irányul, valóban csak olyan mértékben szabad ezt az alapjogot korlátozni, ami elkerülhetetlen. Nem biztos, hogy a Bejczy Sándor-féle javaslat ezeknek a kritériumoknak feltétlenül megfelel.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a hatályos Alkotmány 40/B. §-ának (4) bekezdése értelmében a fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg. Tehát a hatályos Alkotmány is nagymértékben lehetővé teszi, hogy azt a valóban méltánylandó és tisztelendő célt, amit Bejczy Sándor el kíván érni alkotmánymódosító javaslatával, meg lehessen valósítani abban a körben, ahol valóban indokolt, ehhez azonban nem szükséges alkotmánymódosítás. El kell gondolkodni azon, hogy ennek a körnek a kiszélesítése mennyiben indokolt. Én például a titkosszolgálatoknál el tudom ezt képzelni, nem tartom azonban — saját véleményemet mondom — indokoltnak ezt például a tűzoltóságnál, ahogy erről már Mécs Imre beszélt, de a többi olyan szervezetnél sem, amelynél a civil jelleg a fontos.
Én tehát azt hiszem, hogy ezt a gondolatot, amelyet Bejczy Sándor felvetett, egy komolyabb, egyeztetett előkészítésnek kellett volna megelőznie. Másrészt én azt hiszem, hogy az Alkotmány hatályos rendelkezései is lehetővé teszik azt, hogy azt a célt, amelyet ő el akart érni, kétharmados törvénnyel természetesen, tehát akár a mostani törvény keretei között meg lehessen oldani. Ezért hangsúlyozom, nem mondok végleges véleményt, nem is voltunk abban a helyzetben, hogy például a Szabad Demokraták Szövetsége az Alkotmánnyal is foglalkozó jogászok egyetértésével már ki tudott volna alakítani egy egységes álláspontot. A módszer azonban, tehát a váratlan, meglepetésszerű, előkészítetlen alkotmánymódosítási ötlet nem feltétlenül szerencsés, különösen nem szerencsés a jelenlegi helyzetben, amikor bármiféle alkotmánymódosítást is nagyon komoly előkészítés előz meg.
Szeretném tehát jelezni, elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy valamiféle megállapodás születhet a hatályos Alkotmány 40/B. § (4) bekezdésének a kiterjesztéséről, ezt azonban komolyan végig kell gondolni, és ötletszerűen nem szabad Alkotmányt módosítani. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
