SUCHMAN TAMÁS, DR. az MSZP vezérszónoka:
SUCHMAN TAMÁS, DR. az MSZP vezérszónoka:
SUCHMAN TAMÁS, DR. az MSZP vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Részint nagyon szomorú vagyok, hogy a kormánypárti többség padsorai ilyen üresek… (Dr. Gáspár Miklós: Az ellenzéké is!) …, ugyanakkor úgy gondolom, örülnöm is kellene — hadd mondjam végig —, mert abban bízom, hogy a tisztelt kormánypárti képviselőtársaim lenn demonstrálnak, együtt az agrárnéppel a Kossuth téren. (Dénes János tapsol. Zaj a jobb oldalon. Dr. Pusztai Erzsébet: Parlamenti ülésnap van!)
Tisztelt Ház! Amikor elismerem, hogy a gazdasági bűncselekmények újraszabályozása a büntetőjogi kodifikáció legbonyolultabb kérdései közé tartozik, ugyanakkor az általános vitában nem először meg kell jegyeznem, hogy az előterjesztő és az előterjesztés vesztett valamit a frissességéből — elég a borítón elolvasni a 4877-es számot… (Dr. Hack Péter: És a dátumot!) … és a dátumot a végén. Köszönöm.
(12.10)
A szabályozni kívánt jogterület, a bűncselekmények nevesített köre — a robbanóanyagok és robbantószerek, lőfegyverek és lőszerek jogellenes használatára vonatkozó szabályozást kivéve — a gazdasági bűncselekmények kategóriájába tartozik.
Az újraszabályozás több ellentmondást tartalmaz. Alapvetően nem az egyes tényállások megalkotása okoz problémát, hanem a tényállások szerkezeti elhelyezése. A gazdasági rendszerváltás következtében ugyanis szükségessé vált a büntetőjog különös részének átstrukturálása, a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények fogalmi körének újragondolása. A hatályos Btk. szerkezete a védett jogtárgyak jellegéhez igazodik. A gazdasági bűncselekmények között azokat a tényállásokat helyezte el a jogalkotó, amelyek az állam gazdasági tevékenységével voltak összefüggésben. A vagyon elleni bűncselekményeknek pedig az egyéni kárt, a vagyoni hátrányt okozó cselekmények minősültek. A megváltozott körülmények között ez a kategorizálás érvényét vesztette.
A javaslat számos új tényállást iktat be a Btk.-ba, illetve megváltoztatja egyes bűncselekmények törvényen belüli elhelyezését. Ezt alapvetően — sajnos — rendezőelvek nélkül teszi és időnként ötletszerűen.
A javaslat legnagyobb fogyatékossága tehát az, hogy amíg a tényállások egy részét újraszabályozza, addig a gazdasági bűncselekmények új szempontok szerinti kategorizálására kísérletet sem tesz.
A gazdasági rendszerváltás államilag szabályozott ütemét, a piacgazdaság kialakulását messze megelőzte az a forradalom, amely a bűnözésben következett be mennyiségileg és minőségileg is. E téren elegendő szellemi tőke állt rendelkezésre itt, a hazában és imponáló nagyságrendű volt a tőkebehozatal, beáramlás is. Ez várható és kiszámítható volt. Nem véletlen, hogy a szocialista párt a törvénymódosítások hosszú sorozatában mindig is követelte a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályok komplex módosítását.
A miniszteri indoklással ellentétben mi nem mernénk állítani, hogy az itt szabályozott bűncselekmények többsége — s idéznék a miniszteri indoklás általános részéből —: "kapcsolódik az állami gazdasági irányításhoz". Sokkal inkább úgy véljük, hogy jobb, ha az állam a gazdasági rendszerváltás folyamatát felgyorsítja, a megváltozott minőségi összefüggések keretében felgyorsítja a gazdasági törvénykezést, a hozzá tartozó szabályozórendszert és ellenőrzési intézmények létrehozását, valamint azok működését. Sokkal jobb, ha az állam biztosítja a szakszerű működést, a politikamentes kiválasztódást az állami szerveknél és intézményeknél, a tartós és időleges állami tulajdonnál, ha biztosítja a privatizáció folyamatának tisztaságát és ellenőrizhetőségét, és ha elöljár általában a jó példával. De aztán sorolhatnám még tovább. Ha ez viszont nem segít, csak ebben az időben és ebben az esetben éljen a büntető törvénykezéssel, amelyet jó időben és jó előre meghozott.
Nem vitatjuk, hogy a gazdasági rendszerváltás velejárója a bűncselekmények számának növekedése, új bűncselekmények kialakulása vagy olyan bűncselekményeknek a hazában történő megjelenése, amelyek eddig nem voltak ismertek. De a gazdaság és az állami élet több területén kialakult káosz, néha áttekinthetetlen állapot nagyban segíti a negatív tendenciák kialakulását és elterjedését.
Tisztelt képviselőtársaim! Az a tény, hogy az elmúlt 40 év szocialista, tehát negatív vívmányának tekintik önök az állami tulajdont, s nem a magyar nép által létrehozott értéknek — melynek néhány nappal ezelőtt nagyon helyesen a miniszterelnök úr is minősítette —, előidéz egy állapotot, egy olyan állapotot, amely a Házban ma is, tegnap is és nagyon sokszor felmerült. Ez az előidézett állapot a potenciális elkövetői kört szinte felhatalmazza arra, vagy ők legalábbis felhatalmazva érzik magukat arra, hogy az osztozkodásban részt vegyenek.
Ahogy egyetértek azzal, hogy az állami szektor primátusa mellett csak lassan alakulhatott ki a piacgazdasági szerepléshez alkalmas vállalkozói kör, s a folyamat az ismert okok folytán ma sem gyorsult fel kellő mértékben, ugyanakkor döbbenten észlelem, hogy a korábban vázolt állapotok mellett valóban forradalmi a helyzet a visszaélések, a bűncselekmények változatos formája területén, az intellektuális elkövetés területén és általában a bűncselekmények gyakoriságát illetően.
Rendkívül rossz hatást vált ki a bűncselekmények visszaszorításának eredményességét illetően az alapos gazdasági és kapcsolódó szabályozás hiánya, a gazdasági rendőrség késedelmes fejlesztése, eszközeinek hiányossága, de a rendőrségi törvény elmaradása is, a rendőrség anyagi megbecsülésének állapota, a privatizációval kapcsolatos anomáliák kezelése, elfedése, vagy mint legutóbb azt a bankbotrány kapcsán is láttuk, szakszerűtlen, apolitikus, más oldalról viszont éppen politikai kezelése, de mindenképpen hisztérikus tálalása, a vállalkozások ellenőrzésének kialakulatlansága, az adó-, áfa-ellenőrzés, -behajtás, -felderítés embrionális állapota. Mind azok a kriminológiai tényezők és mind ezek a kriminológiai tényezők tehát elismerem, hogy a gazdasági rendszerváltás következtében a bűncselekménnyé válás útján alakultak ki, azonban úgy gondolom, hogy jó kormányzati intézkedésekkel, jó törvényhozással egyes elemek bekerülése ebbe a rendszerbe elkerülhető lett volna.
El kellene azon is gondolkodni, hogy a gazdasági rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés egyik kikerülhetetlen eleme — mondjuk — a befektetésre váró tőke.
Ez ma Magyarországon egyszerűen kevés volt, és ma már sok tekintetben azt is mondhatjuk, hogy nincs. Közgazdasági tévedés a lakossági megtakarításokat az eredeti tőkebefektetés forrásának tekinteni, ezt a megtakarítási szokások ismeretében mondhatom, sosem válnak valódi befektetéssé és forrássá a magyar megtakarítási szokások, szociológiai helyzetek és állapotok miatt.
Ezek — és még sorolhatnám tovább — azok a kriminológiai előzmények, amelyek például a tartozás fedezetének elvonásával elkövetett bűncselekményekre, a hitelezési csalásokra, a valótlan érték megjelölésével elkövetett bűncselekményekre, vagy a tőkebefektetési csalás, váltóhamisítás — sorolhatnám tovább — bűncselekmények elkövetése során kriminológiai tényezőként szerepelnek. Fontos érdek a vállalkozók iránti társadalmi bizalom megóvása, hisz mi mindnyájan úgy gondoljuk, hogy a fejlődés, a növekedés igazi mozgatóerői és motorjai épp a vállalkozások, az új vállalkozói réteg. Ezért hangsúlyoznom kell, hogy a büntetőjogon kívüli eszközök fontosságára kell felhívni a figyelmet "az állam gazdasági irányítási rendszerében" —, hogy ismét idézzem az általános indoklást.
A gazdasági élet szereplőinek túlnyomó többsége sosem volt és bízok abban, hogy nem is lesz elkövetője e bűncselekményeknek, nem valósítja meg e törvényi tényállásokat, áldozatai azonban lehetnek. A gazdaság rendes működésének ellentmond ugyanis ma Magyarországon a több százmilliárdos körbetartozás, és ennek révén sokszorosan megnövekszik az egyes vállalkozások vagy vállalkozók kiszolgáltatottsága, és pont az ő érdekükben és az egész gazdaság működőképessége érdekében kell hangsúlyozni, hogy világos szabályozásra van szükség és a prevenció egyéb formáit is fel kell tárni, és ennek fontosságára felhívnám a figyelmet.
Fontos fogyasztói, de vállalkozói érdeket véd az áru hamis megjelölése, illetve a fogyasztó megtévesztése bűncselekményének szabályozása. Ugyanakkor itt hívnám fel ismét a figyelmet az ellenőrzések elmaradására, pontosabban arra a tényre, hogy az ellenőrzés mechanizmusa nem vagy alig működik. De azt hiszem, belügyminiszter úr ma az egyik felszólalásában erre tett utalást.
E tény is megerősít abban, hogy a gazdaság működésének elengedhetetlen újraszabályozása jórészt elmaradt. Tehát nem elegendő kijelenteni, hogy az Alkotmány 9. §-a deklarálja, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság — idézet az általános indoklásból —, s hogy ténylegesen megindult a piacgazdaság kialakulása, hanem — s ezt a részletes vitában az egyes törvényi tényállásoknál bővebben is szeretném kifejteni, csak utalnék rá —, hogy ezzel a hiánnyal összefüggésben alapos törvényhozási, szabályozási munka vár még ránk.
(12.20)
Szeretnék itt utalni az előterjesztés 35. §-ában lévő hanyag kezelés ismételt büntethetőségi tételére, pontosabban büntetendővé nyilvánítására, amelyet a gazdasági átmenet visszaélései indokolnak.
Egyetértek azzal, hogy a vagyon kezelésével, felügyeletével megbízott által gondatlanságból okozott kár vagyoni hátrányt és bűncselekményt valósítson meg. A tényállás a korábban hatályos szabályozáshoz képest azonban új elemet is tartalmaz. Eszerint a bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a kötelezettséget törvény határozza meg, és én azt hiszem, hogy ez egy kétséges feltétel, hiszen a vagyon kezelésének és felügyeletének a feltételeit ugyan a peremterületeken jogszabályok határozzák meg, azonban ami ezt a tartalommal kitölti, az az ésszerű gazdálkodás. A vagyonkezelői és a vagyonfelügyelői kötelezettségek között más törvényi tényállások, más szabályozások nem érvényesülnek. Tehát nincsenek meg a jogszabályi rendelkezések, amelyek kategorizálnák a vagyonkezelői kötelezettséget. Kellene-e lenni? Ezt kérdezni szeretném az előterjesztőtől; vagy az előterjesztő a törvény által meghatározott kötelezettségek helyett vagyonkezelői, illetve vagyon-felügyelői jogviszony eredetét kívánta törvényi felhatalmazással visszavezetni.
Fontos tehát az egyértelmű szabályozás, és fontos ezen szabályozás kiterjesztése, s ez igény valamenynyi jogterületre.
Én úgy gondolom, hogy az ellentmondások ellenére is szükséges e törvénynek a bevezetése.
Kérem a tisztelt Házat és az előterjesztőt, hogy a benyújtott módosító indítványokat alapul véve ezzel jobbítsa a törvény jelenlegi állapotát, a tisztelt Házat pedig, hogy minél előbb fogadja el a törvényt, mert valós űrt tölt ki, és úgy gondolom, hogy valamennyiünk érdeke, hogy ezen bűncselekmények ne csak a Btk. régi szabályozása, hanem az új szankcionálási lehetőségek szerint is szankcionálhatók legyenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
