KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A munkavédelmi törvény tervezetének megvitatása még az előző ülésszak alatt kezdődött el, és a múlt héten lezárult a részletes vita is. Ennek során a tervezethez mintegy 250 módosító javaslat érkezett, amelyek mindegyikéből kitűnt az a szándék, hogy előterjesztője legalább annyira fontosnak érzi a munkavégzők és közvetlen környezetük biztonságát, egészségük megőrzését, mint amennyire az előterjesztés elkészítésekor magam és a különböző egyeztetésen résztvevők érezték.
Szeretném ezért megköszönni minden képviselőnek és a tervezettel foglalkozó parlamenti bizottságoknak a javaslatokat — még azokat az indítványokat is, amelyekkel, mint az a szavazáskor ki fog derülni, a kormányzat nem ért egyet.
A módosító javaslatok jelentős része első hallásra talán nem tűnik nagy jelentőségűnek, mert az előterjesztett törvénytervezet bizonyos kifejezéseit kívánja pontosítani, vagy valamilyen felsorolást kíván még tovább bontani. Mindezek az apró változtatások azonban valóban szakszerűbbé, időtállóbbá teszik talán a törvényjavaslatot.
Ezt a törekvést éreztem ki azokból a javaslatokból is, amelyek a már meghonosodott fogalom, a "munkavédelem" helyett valamilyen más kifejezést helyénvalóbbnak tartottak volna, így a munka védelme helyett a munkakörnyezet biztonságát vagy éppen a munkát végző ember egészségének védelmét kívánták a jövendő törvény címében és szövegében szerepeltetni.
Örömmel állapítottuk meg, hogy a tervezetet megtárgyaló négy országgyűlési bizottság ezeket a módosításokat nem támogatta, és helyénvalóbbnak találta az immár évszázados múltra visszatekintő, a gyakorlatban ismert és elismert, tudományosan is elfogadott "munkavédelem" fogalmat és elnevezést.
A megnevezés körüli vitánál sokkal fontosabbnak érzem, hogy az első hallásra soknak tűnő javaslat közül csak néhány érintette a tervezet koncepcióját. Ezek sem a munkavédelmi szabályozás struktúráját kívánták megváltoztatni, hanem olyan szabályokkal szándékoztak kiegészíteni, amelyek általam is fontosnak tartott érdekek, alapvető értékek hatásosabb védelmét szolgálják.
Ilyennek tekintjük azt a törekvést, hogy a környezet védelme a törvényben nagyobb hangsúlyt kapjon — akár újabb engedélyezési eljárás bevezetésével is.
Elismerve ezen törekvések méltánylandó indokait, a javaslatokkal e vonatkozásban mégsem lehet egyetérteni. Környezetünk állapotát a munkavégzés kétségtelenül jelentősen befolyásolja, de a munkavédelemről szóló törvényben a munkát végzők és a közvetlen környezetükben lévő személyek és vagyontárgyak védelméről lehet csak szó.
A jövendő környezetvédelmi törvény feladata lesz az, hogy azokat az igényeket, szempontokat érvényre juttassa, amelyek e módosító indítványokból kiviláglottak. Hangsúlyozni szeretném, hogy a tervezet rendelkezései hathatós védelmet jelentenek — elfogadásuk és gyakorlati megvalósításuk esetén —, ezért is javasolta elfogadásra a környezetvédelmi bizottság is. Az időközben megjelent jogszabály a környezetvédelmi hatásvizsgálatot kötelezővé tette, megteremtette annak biztosítékát, hogy a választott technológia környezetre gyakorolt hatása elfogadható legyen. Emiatt sem tartom indokoltnak újabb hatósági eljárás bevezetését — tovább terhelve ezzel a munkáltatókat és szükségtelenül párhuzamos eljárásokkal terhelve a hatóságokat.
A tervezet elkészítésével — amint arra expozémban is utaltam — a munkakultúra fejlesztését, a fejlettebb országok gyakorlatához való felzárkózást is szeretnénk elérni. Ezzel egybevág az a módosító indítvány, mely szerint ezt a célt, a munka humanizálását a törvény preambulumában kifejezetten meg kellene jelölni — amit a magam részéről csak támogatni tudok.
Ugyanilyen fontosnak érzem az általános rendelkezések között a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkafeltételekhez való jog — mint alapvető jog — deklarálását.
Néhány módosító javaslat a védelem érdekében a tervezet egyes rendelkezéseit szigorítani kívánja. Utalnék itt a létesítőt terhelő nyilatkozattételi kötelezettségre a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásáról, veszélyhelyzet kialakulásánál a munka kötelező leállítására vagy éppen a munkába állást megelőző orvosi vizsgálat általánossá tételére. Mindezeket a javaslatokat támogatom, mert a nagyobb biztonság, az egészség védelme, a későbbi károsodások megelőzése szempontjából mindegyik rendkívül jelentős.
A munkavédelem elsődleges célja olyan feltételek meghatározása, amelyek alkalmasak a károsodások megelőzésére, kisebb költséggel egy nagyobb kiadás, vagy pénzben éppen ki sem fejezhető hátrány elkerülésére vagy legalább hatásának csökkentésére.
Tisztelt Ház! Mindannyian emlékszünk a Munka Törvénykönyve körüli vitára a munkavállalói érdekképviseleteket illetően. A munkavédelmi törvény tervezete ezeket a tapasztalatokat is felhasználva egy újabb, a munkavállalók biztonságát és munkavégző képességét közvetlenül érintő érdekvédelmi rendszert kíván bevezetni. Ez az érdekképviselet nem csupán széles körű jogokat kapna a munkakörülmények alakításában, hanem, reményeink szerint, szakmailag felkészült partnere lehetne a munkáltatóknak. Ezt szolgálja a képviselők képzése, véleménynyilvánításuk garanciái és munkajogi védelmük.
Szükségtelen lenne éppen ezért a munkavédelem területén meghagyni az üzemi tanácsok munkavédelmi szabályozással kapcsolatos egyetértési jogkörét.
Amikor az érdekegyeztetésben a munkáltató partnere egy speciális képviselő lesz, ha egyetlen munkavédelmet érintő jogként a szabályzat kiadásához az üzemi tanács egyetértése változatlanul szükséges lenne, akkor véleményem szerint ez a megoldás egyrészt a szakszerűséget csorbíthatná, másrészt a munkáltatónak két választott testülettel kellene egyeztetnie — hiszen a munkavédelmi képviselő jogát nem lehet elvitatni e téren —, ami pedig a kérdések rendezését szükségtelenül elhúzná.
A törvénytervezet nem az üzemi tanácsok jogait kívánja csorbítani, hanem a szakmailag is felkészültebb érdekképviseleteknek kívánja ebben a kérdésben megadni a jogosultságot. Ezt az érvet érdek-képviseleti partnereink is elfogadták: konszenzus alakult ki köztünk e kérdés vonatkozásában is.
A részletes vitában is elhangzott, és két bizottság támogatását is elnyerte az a javaslat, amely a munkavédelmi szabálytalanságok miatt a hatóságok által kiszabott bírságból egy új alapot kíván létrehozni, amelynek felhasználásáról az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottsága döntene.
Elismerem, hogy a javaslattevő ezzel is a munkavédelmi célok támogatásának anyagi fedezetét kívánja biztosítani, azonban véleményem szerint ez elérhető a tervezetben megfogalmazott módon is, nevezetesen a bírságokat külön kezelve, a munkavédelmi bizottság állásfoglalását figyelembe véve vissza lehet forgatni a gazdaságba, kizárólag munkavédelmi célra. Nem tartom kizártnak, hogy később létrejöhet egy ilyen alap, amely más országokban jelentős anyagi eszközöket koncentrál, azonban ehhez nem elég a költségvetés lemondása egy nem különösebben jelentős tételről, hanem szükséges az érdekeltek, a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseleteinek hathatós anyagi támogatása is. Kizárólag költségvetési forrásra nem lehet alapot létrehozni.
A szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója — részint a bizottság álláspontjaként, részint saját véleményeként — hiányolta, hogy a tervezetben az egészségügyi követelmények nem szerepelnek olyan súllyal, mint a biztonság alapvető műszaki kívánalmai.
(19.00)
Véleményem szerint ez inkább a képviselő úr saját véleményét tükrözi, mint a bizottságét, hiszen a munka- és foglalkozás-egészségügyet alapvetően érintő módosító javaslatokat nem nyújtottak be.
Szeretném ezzel kapcsolatban arra is felhívni a figyelmet, hogy a törvény csak az alapvető rendelkezéseket határozhatja meg, a részletes előírásokat a különböző végrehajtási rendeletek és a szabványok tartalmazzák majd, valamint a törvény alapján kiadható szabályzatok. A tervezet ehhez megadja a kereteket, lévén kerettörvény, de a felhatalmazó rendelkezésekkel egyúttal szabályozási kötelezettséget is előír.
A jogalkotási felhatalmazásokból is kitűnik, hogy az egészségügyi kérdések szabályozása nem szorul háttérbe a biztonsághoz képest. A végrehajtási szabályok megalkotása a törvény hatálybalépéséig elengedhetetlen, mert csak együtt működőképes a munkavédelem új rendszere.
A munkáltatókat számos új kötelezettség terheli, eddig megszokott intézmények megváltoznak. Mindenre fel kell készülni, és a gazdálkodószervezeteket, az érdekképviseleteket fel kell készíteni. A törvény tervezett hatálybalépéséig nincs sok idő hátra, de elegendő a részletek kidolgozásához, ha a szabályozásban érdekelt szociális partnerek továbbra is olyan jól működnek együtt, mint tették azt eddig a tervezet kialakításánál.
Valóban szimbolikus lett volna, ha az 1893. évi, a munkavédelmi követelményeket első ízben részletesen meghatározó törvény után pont 100 évvel hatályba léphetett volna a jelenlegi viszonyoknak megfelelő új törvény. A kerek évfordulónál azonban — bármily szép is — fontosabb a tartalom, a hatálybalépést követően pedig a törvény megvalósítása.
Tisztelt Ház! A nyári szünet előtt négy munkavédelmi tárgyú nemzetközi egyezményhez való csatlakozásunkról született országgyűlési hartározat. Ezen egyezmények számos rendelkezése a munkavédelmi törvény tervezetében is megtalálható, másokról pedig a végrehajtási rendelkezésekben kell majd intézkedni. Mindenesetre — amint azt mindig hangsúlyoztam — a tervezet elfogadásával teljessé válik a munka világának törvényi szintű szabályozása, a munkafeltételek meghatározása. A teljessé tételhez nagyban hozzájárultak a képviselői és a bizottsági javaslatok, amelyeket ismételten megköszönök. S ezzel egyidejűleg kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a tervezetet fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
