DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr, köszönöm a szót. Engedjék meg, hogy a bevezetőben azt mondjam el, mi tette szükségessé, hogy a Parlamentnek működése közben, a harmadik esztendőben arra kellett kényszerülnie, hogy törvénymódosítást hozzon létre, és a Házszabály módosításával foglalkozzék.
Engedjék meg, hogy először arra hívjam fel a figyelmet, hogy a választói akarat lehetővé tette az MDF által meghirdetett program alapján koalíció létrehozását és ennek alapján a kormányzati munka megteremtésének a lehetőségét.
Ezt a választói akaratot semmibe véve történt egy Tölgyessy—Antall-féle paktum, amely paktum már azáltal is ellehetetlenült, hogy a Tölgyessy alól kiugrott az SZDSZ… (Derültség.) …, amely ennek a paktumnak nemcsak a számára kedvező, hanem a számára terhelő kötelezettséget is vállalja. Hogy a kötelezettséget ne kelljen vállalni, nyugdíjaztatták Tölgyessy uramat, és onnantól kezdve történt, hogy a Parlament élte a mindennapi életét, és ellehetetlenült a most már Antall személyében, pardon Antall miniszterelnök úr személyében lévő egyszemélyes paktum. Miután az egyszemélyes paktum is ellehetetlenült az ukrán—magyar, magyar—ukrán államszerződés után, bekövetkezett, hogy a már a korábbi rossz gyakorlat alapján hatpárti paktum alakult ki, amely hatpárti paktum szép lassan egypárttá nemesedik. Itt szeretnék hivatkozni egy szóval dr. Maczó Ágnes képviselőasszony felszólalására, aki valami végzetes hiba folytán állandóan öt pártról beszélt, holott a paktum hatpárti, illetve egypárti.
Ezek után nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a Házszabály ilyeténképpen való módosítására szándékozunk kényszerülni.
Kérem, a házszabály-módosítással, illetve a törvénymódosítással kapcsolatban teljesen egyetértek dr. Maczó Ágnes képviselőasszony érvelésével, és így a tisztelt Házat megkímélem különben is kezdetleges eszközeimmel, hogy az ő igen remekül sikerült előadását e tárgyban — szakszerűségét elismerve — megpróbáljam túlszárnyalni. Nem is kísérletezem vele, hiszen nincsenek meg hozzá a fegyvereim. De a Házszabályt illetően a hétköznap egyszerűségével kell hogy szóljak.
Kérem szépen, egyszerűen kvázi parlamentté minősíti a Parlamentet az a merész oldalkacifántos lórúgás, ahogyan már egy alkalommal megbuktatott szándékot ismételten a Parlament elé vonszolunk, hogy a napirend előtti felszólalás napirend utáni felszólalás legyen. Azt hiszem, hogy ez a magyar nyelv szabályai szerint és genetikánkba hozott logikánk szerint is lehetetlen… (Derültség) …, tudniillik — köszönöm a derültséget, remélem, hogy helyeslő a derültség… (Kuncze Gábor: Természetesen.), így különösképpen jólesik nekem, és biztat a folytatásra. Ebből következik, hogy a tisztelt Háznak, a magyarországi Parlamentnek rá kell döbbennie arra, ha annak idején elmulasztotta, hogy választási megbízatásának megfelelően magyar parlamentté váljon, akkor most magyarországi Parlamentként a hátralévő időszakban meg kell mentse azt a tisztességet, hogy lehetővé tegye a következő választás alkalmával a magyar Parlament létrehozását.
Ennek a Parlamentnek már nincs más tisztessége, de ez a tisztesség kell, hogy kötelezze. Kötelezze arra, hogy legyen legalább annyi tisztesség benne, mint a megszállásból, a bolsevizmusból örökölt Németh Miklós-kormányban, amely lehetővé tette, hogy vér nélkül történjen az átalakulás. Megtörtént vér nélkül. Egy géppisztolyt nem csavartunk ki a munkásőrök kezéből, és ugyanakkor — miután ez vér nélkül történt — dupla kötelezettségre kötelezte volna a Parlamentet és kötelezte volna a politikai, társadalmi élet minden résztvevőjét, mégpedig arra, hogy feleljen meg a választási akaratnak.
Ez a Parlament ezt a lehetőséget elmulasztotta. E Parlamentre jelenlegi felállásában az a kötelesség hárul, hogy tisztességgel teremtse meg a következő választás lehetőségét.
Teljesen egyetértek dr. Maczó Ágnes képviselőasszony érvelésével, miután elmulasztottuk az 1988. június 27-i tüntetésből eredő erkölcsi erőt, hogy lépésről lépésre eljussunk az alkotmányozó nemzetgyűlésig, amelyet a pártok meghirdettek, különösképpen a győzelem oroszlánrészét elnyerő Magyar Demokrata Fórum összes pártoló társadalmi szervezeteivel és a vele később koalícióra lépő pártokkal és számos szimpatizánssal, még az ellenzék soraiból is. Ha ezt elmulasztottuk, és nem hoztuk létre az alkotmányozó nemzetgyűlést, a toldozott-foltozott sztálinista alkotmánynyal végigkínlódtuk ezt a parlamenti ciklust, akkor ilyen erőszakkal, egy szál hajszál kihúzása valahonnan, akár kopasz fejről is, nem lehet megkísérelni azt, hogy semmibe vegyük azt, amit bármilyen bután, de elvállaltunk. Hisz elvállaltuk a múlt rendszerből gyökerező, bunkóként működő Alkotmánybíróságot. Most egyszerre ne legyen kötelező azért, mert ilyen szűkkeblűség érvényesül, hogy Parlamenten kívüli pártokat kizárjunk a Parlamentbe jutás lehetőségétől, és azt a minimumot, amely minimummal mi besettenkedtünk a Parlamentbe, mások számára magasabbra tegyük?!
Ugyanígy vonatkozik a Parlamenten belül a képviselőcsoportok létszámának a növekedésére. Teljesen egyetértek azzal, hogy nevetséges volna például a FIDESZ-t kizárni, mert nincsenek harmincegyen. Maradtak "csip-csup" párt — Maczó Ágnes szavaival élve.
(18.40)
Ebből következik, tisztelt elnök úr, hogy én a magam részéről — miután mondandóm végére értem —, a tisztelt Ház bölcsességét arra kérem, hogy ne módosítgassa holmi önkényes érdek alapján, tisztességtelenül működési szabályait; ne történhessék meg az, ami ma itt velem előfordult például: úgy éreztem, hogy mondandóm egy nemzetet, a magyar nemzetet és a társadalmat érdekelte volna, de egy bárgyú szavazat híján elütötték a tisztelt Házat attól, hogy elmondhassam tulajdonképpen azt az arculverést, amibe holmi jancsómiklósok, mészölymiklósok, kérem, és konrádgyörgyök — jeles erkölcsi szellemű emberek, művészek, tudósok, írók, kérem szépen — hogy úgy mondjam holmi kis, egy-két személyben korábban megnevezett gyűlöletkeltők nívójára süllyedjenek; névtelenek — névtelen személyek és névtelen csoportok, eddig a társadalom által elítélt vagy legalábbis a sajtó által elítélt csoportok — alá mélyen adva az ő művészetükkel, tehetségükkel szerzett… tehetségükkel lejáratják magukat. Ez az én szerény mondanivalóm.
Ezenkívül még fölteszem azt a kérdést is — ugyanezt a lehetőséget megragadva —, hogy vajon az esztergomi tűzeset — kérdőjel jelleggel — nem időzített? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps, zaj.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
