CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási törvény módosításának részletes vitája nem lehet, sajnos, elég részletes.
Magam is elmondtam az általános vitában és több képviselőtársam azóta ugyancsak felpanaszolta, hogy a társadalombiztosítási joganyag rendkívül bonyolult, nehezen érthető, részletességre, alaposságra, nagy körültekintésre tehát azért van szükség, mert a társadalombiztosítási jog minden paragrafusa, minden bekezdése, sőt azt is állíthatom: minden félmondata anyagi jogokat alapoz meg vagy anyagi jogokat korlátoz.
Éppen ezért még oly részletes és szenvedélyes bizottsági vita sem adott lehetőséget arra, hogy szót válthassunk olyan fontos kérdésekről, mint például az a kérdéskör, hogy vajon helyes-e a táppénzszabályokat úgy módosítanunk, hogy a jelenleg még létező 85%-os táppénzt 75%-ra csökkentjük azok esetében is, akik hosszú ideig, 30 napnál vagy 90 napnál hosszabb ideig kényszerülnek táppénzesek lenni. Jó-e ez az intézkedés, elég körültekintő-e akkor, amikor jól tudjuk, hogy a táppénz alapjául számítható keresetek tulajdonképpen nem növekednek, reálértékük pedig mindenféleképpen csökken.
A még oly részletes bizottsági vitában sem esett szó arról - mert nem eshetett -, hogy megszűnik 1995 decemberétől az a lehetőség, hogy az egyszer már nyugdíjazottak, ha tovább dolgoznak még 36 hónapot, újra kérhetik nyugdíjuk kiszámítását.
Félek, hogy nem fogja tudni az az új nyugdíjas állampolgár, aki most megy nyugdíjba, a törvény hatálybalépése után, hogy nem érdemes, sőt teljesen felesleges 6% nyugdíjjárulékot fizetnie, hiszen 1996. január 1-jéig már nem tudja megszerezni a jogosultsághoz szükséges 36 hónapot.
Fontos tudni ezt abban a reményben munkát vállaló nyugdíjasoknak, akik keveslik ugyan alacsony nyugdíjukat, de arra számítottak eddig, hogy új nyugdíjuk megállapítását kérhetik majd egy magasabb kereset alapján.
(11.10)
Mindezek a szabályok nagyon-nagyon fontosak nemcsak egy-két embernek, hanem esetleg sok ezernek, mégsem tudtunk rá kellő figyelmet fordítani. Akkor lenne megfelelő a tágyalás módja, menete, hogyha elő tudnánk venni a jelenleg körülbelül 130 oldalt kitevő, érvényes szabályozás, törvény és rendelet szövegét, ha mellé tudnánk tenni azt a 40 paragrafust, amelyik a törvények módosítását javasolja, és ha mellétennénk azt a kötetnyi módosító indítványt, amit minden esetben értelmeznünk kell.
Ne féljenek képviselőtársaim, a jelen lévő érdeklődőket nem fogom megbüntetni azzal, hogy most pontról pontra ezt a munkát felvállalom. Ehelyett módosító indítványainkat három jelentős csoportba sorolva próbálnám meg elmondani a részletesség szabályainak megfelelően véleményünket, mindazt, ami képviselőtársam, Kovács Pál felszólalásából kimaradt.
A nyugdíjszabályok tekintetében egyetlen dologgal egészíteném ki az általa mondottakat. A forgatókönyvben 27-es szám alatt szerepel a mi módosító indítványunk, amely tartalmában teljes egészében megfelel Bíró képviselő úr módosító indítványának. Mi is azt javasoljuk, hogy maradjon változatlanul a jelenleg hatályos törvényszöveg, ne módosuljon az Országgyűlésnek és a Kormánynak az a kötelezettsége, hogy a nyugdíjakat évente a nettó keresetnövekedéssel arányban - azonos arányban - kell emelni.
Annyit jegyeznék még meg, hogy erről a módosító indítványunkról a szocialista frakció támogatásával név szerinti szavazást fogunk kérni akkor, amikor határozathozatalra kerül sor.
A többi módosító indítványunkat - mint ígértem - három csoportba sorolom. Az első sem kapta meg a bizottság és az előterjesztők egyetértését. Ezek anyagi természetű módosító javaslatok. Az 1., a 31. és a 39. §-hoz, a törvényjavaslat ezen paragrafusaihoz kapcsolódva mi azt javasoltuk, hogy ezek a paragrafusok maradjanak változatlanul, ne adjunk lehetőséget a Kormánynak, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos anyagi garanciáit csupán arra korlátozza, hogy megengedi a társadalombiztosításnak, hogyha elfogy a pénze, akkor hitelt vegyen fel; hogy ne engedjük meg a Kormánynak, hogy saját maga dönthessen a társadalombiztosítási tartozások törlésére vonatkozó szabályokról akkor, amikor tulajdonképpen egy jelentős joghézag van a tekintetben, hogy ki is ma az önkormányzatok létrejöttéig a társadalombiztosítási alap törvényben felhatalmazott kezelője. Ehelyett tehát a garanciális szabályok ideiglenes változatlanul hagyását javasoltuk.
Azt javasoltuk, hogy a Kormány dolgozzon ki rövid határidőn belül egy szabályt a társadalombiztosítási tartozások törlésére, és mutassa be a Parlamentnek, és azt javasoljuk, hogy rendezni kell a joghézagot, tisztázni kell, hogy az önkormányzati választásokig ki is a társadalombiztosítási alap döntésre jogosított, felhatalmazott kezelője, hiszen ezt nem rendeztük az elmúlt év végén.
Mint mondtam, nem támogatta az előterjesztő ezeket az indítványainkat, kérem ezért képviselőtársaimat, hogy mérlegeljék javaslatunkat.
A második csokorban tulajdonképpen elsősorban a nőkre vonatkozó, és különlegesen a nők számára hátrányos módosító javaslatokat említenénk, pontosabban a mieinket, amelyekben azt javasoljuk, hogy ezek a hátrányos változtatások ne lépjenek életbe.
Képviselőtársaim férfiak, ezért valószínű, hogy nem tudják, hogy évente, a jelenleg érvényes szabályok szerint csupán a gyermekgondozási díj minimumát emeljük rendszeresen. Ha valakinek megállapítottak a keresete, majd a terhességi, gyerekágyi segélye alapján gyerekgondozási díjat, és ez a díj nem a minimumösszeggel volt azonos, akkor a gyerekgondozási díj két és fél éve alatt ez az összeg egy fillérrel sem változott. Ha a szerencsés anya még egy, vagy harmadik gyermeket is szült, akkor ez az összeg volt a következő terhességi, gyerekágyi segély és a következő gyerekgondozási díj kiszámításának alapja is.
Az életben azonban ez a szabály egy kicsit humánusabban működött. Az anyák ugyanis rájöttek, hogy munkahelyükön karbantartják a béreiket, és ha a munkáltató rövid időre visszaveszi őket a gyerekgondozási díjat megszakítva, akkor mód és lehetőség van arra, hogy a munkahelyen nyilvántartott, emelt kereset alapján újra kiszámítsák a gyerekgondozási díj most már magasabb összegét. Tehát a rendszer, a jogszabály nem tartotta karban a gyerekgondozási díjat, ezért az állampolgár, a jogosult valorizálta ily módon.
A javasolt változtatás ezt az esélyt nem adja meg. Azt mondja: csak azoknak lehet újraszámítani a gyerekgondozási díj összegét, akik fél évre visszamennek dolgozni.
Kérem képviselőtársaimat, gondolkozzanak el azon, van-e lehetősége ma egy gyerekes anyának fél évre megszakítani a gyerekgondozási díj jogosultságának idejét, fél évre visszamenni a munkáltatójához, nyíltan és őszintén bevallva, hogy nem maradok itt csak 180 napig, hiszen a célom az, hogy karbantartsam a gyerekgondozási díj összegét, amelyiket egyébként a törvényhozásnak kéne karbantartania. Tehát javaslom, hogy nézzék át gondosan ezt a módosító indítványunkat, és a bizottsággal szemben támogassák azt.
Szeretném arra is felhívni a figyelmüket, hogy különösen a nők számára változnak kedvezőtlenül a rokkantnyugdíjazás feltételei. Ha megnézik a 15. §-t, akkor láthatják, hogy a javaslat szerint nincs különbség a nők és a férfiak között a tekintetben - és ez talán helyes is -, hogy hány év szükséges a rokkantnyugdíjra való jogosultsághoz. Az új szabály szigorít: az 55 éves nő számára előírja, hogy 20 év szolgálati idő esetén jogosult csak rokkantnyugdíjra. A férfi számára is ezt írja elő. De a férfi ma 60 éves korban megy el nyugdíjba, a nő pedig a felemelt nyugdíjkorhatárnál 56, 57 vagy 58 éves korában lesz jogosult öregségi nyugdíjra. Tehát nála a szigorítás közelebb van a korhatárhoz, mint a férfiak esetében. Nem fogja tudni ledolgozni, megszerezni esetleg a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, és akkor mondhatják önök, hogy semmi gond, hiszen a következő bekezdés arról rendelkezik, hogy ilyenkor rokkantsági résznyugdíjra lesz jogosult. Azonban szeretném, ha fellapoznák a résznyugdíjra vonatkozó kormányjavaslatot, amelyik eltörli a résznyugdíj minimumát mint fix összeget. Igaza van Tarnóczky Attilának: azzal a veszéllyel kell szembenéznünk, hogy öregségi résznyugdíj esetében résznyugdíjként és rokkantsági résznyugdíjként minimális összegeket, nem 3600 forintot, hanem 1000 vagy 1500 forintot fognak megállapítani nyugdíj néven.
Azt gondolom, hogy a társadalombiztosításnak és a törvényhozásnak nem lehet célja az, hogy 15 év szolgálati idő esetén még a szociális rendszeres járadék összegét meg se közelítő öregségi ellátásokat állapítson meg. Kérem ezért, hogy ezt a módosító indítványunkat is mérlegeljék, önök is és az előterjesztő is.
A harmadik csoportba tartozó módosító indítványaink már reményteljesebbek. A 4., 5. §-t javasoljuk elhagyni. Ez a két paragrafus tulajdonképpen a kórházakban is és az alapellátásban is egy co-paymentet, egy hozzájárulást, egy fizetéses orvosi egészségügyi szolgáltatást javasolt volna bevezetni.
El kell mondanom, hogy más képviselőtársaink is - Kis Gyula, Grezsa Ferenc is - hasonló tartalmú módosító indítványokat fogalmaztak meg, és szerencsénkre egyetértett ezekkel a módosító indítványokkal a szociális bizottság. Abban a reményben, hogy a szociális bizottság javaslatát az előterjesztő nemcsak a bizottsági ülésen támogatta, hanem a plenáris szavazáskor is igent fog mondani, köszönöm kormánypárti bizottsági tag képviselőtársaim támogatását, és kérem önöket is, hogy a bizottsággal egyetértően nyomják meg a gombot, mert rendkívül fontos, hogy egyelőre a társadalombiztosítás díjtalan egészségügyi ellátásának rendszerét ne bontsuk fel, meggondolatlanul ne most kezdjünk hozzá ennek a megváltoztatásához.
Befejezésül azt szeretném megjegyezni, hogy a szocialista frakcióban ugyan nevünk alatt számos olyan módosító indítvány fut, amelyik azt javasolja, hogy maradjon el a törvénymódosítás, és a jelenleg érvényes szabályozás szövege maradjon változatlanul. Mi nem konzervatív álláspontot képviselünk, nem a változásoknak állunk ellen, nem a reformok ellenzői vagyunk. Mi csak azt szeretnénk - mint ahogy arról már Kovács Pál képviselőtársam szólt -, hogyha az önkormányzat létrehozása után megfontolt, körültekintő, valódi reformlépéseket fogalmazna meg a törvényhozás is, ilyen értelmű és ilyen tartalmú, jövőbe mutató döntéseket hozna a Parlament. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
(11.20)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
