KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)

Full text search

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Borzasztó nehéz megküzdeni a "mindezt egyszer már átéltük" érzésével - beleértve Dénes János képviselőtársam felszólalását is. Hiszen többé-kevésbé mindezt egyszer már átéltük akkor, amikor a munkavállalói érdekképviseletek belső vitájában tolta fel magát ítélőbírául a Parlamentbe. Amikor úgy tűnt, hogy a szakszervezetek képtelenek elrendezni egymás között nézetkülönbségüket, képtelenek megoldani belső konfliktusukat, érdekes módon akadt néhány képviselőtársunk, aki a Kormány, majd a Kormányon keresztül a Parlament segítségét kérte.
(17.50)
A forgatókönyv rendkívüli módon hasonlít, hiszen vannak érdekkülönbségek, vannak viták, és megint találtatik néhány képviselőtársunk, aki úgy ítéli meg, hogy a Kormány kimondott vagy ki nem mondott szándékát neki kell a Parlament elé döntési javaslatként idehozni. De sajnos, úgy tűnik, hogy a forgatókönyv még le nem játszott lapjai is ismerősek, hiszen magam elszoruló szívvel hallottam Palotás János bejelentését arról, hogy a Parlament döntése esetén nem fog létrejönni a társadalombiztosítási önkormányzat, hiszen a munkáltatók érdek-képviseleti szervei nem kívánnak egy Parlament által megerőszakolt önkormányzat munkájában részt venni.
Van egy másik idősor is, amelyet emlékezetükbe kell idézzek. Távol álljon tőlem a szándék, hogy ezt az önkormányzati törvényt hibátlannak lássam, és magam is meg vagyok arról győződve, hogy a közeljövőben módosítani kell. De Grezsa Ferenc képviselőtársam figyelmét fel kell hívnom arra, hogy utoljára ennek az évnek a kora tavaszán nyúltunk hozzá ehhez a törvényhez és ahhoz a törvényhelyhez is, amelynek a módosítását ő két különböző változatban, képviselőtársaival most előterjesztette. Ebben a módosításban fogadta el a Parlament, hogy a munkáltatók országos érdek-képviseleti szervezetei legyenek jogosultak képviselőiket delegálni az önkormányzatba. Nem tudom megérteni, hogy két hónappal ezelőtt miért nem ismerték fel azt a joghézagot, amelyről most oly ékesszólással és oly nagyon átélt felelősséggel beszélt. Nem hiszem, hogy két hónap alatt annyit változott volna a társadalmi helyzet, hogy a választások előnapján jött rá arra a nagy felismerésre, hogy éppen az önkormányzatok biztonságos létrehozása érdekében a törvényt módosítani javasolja.
Végül a harmadik idősor, Grezsa Ferenc önfejlődése: két olyan indítványhoz adta a nevét, amelyik egymással tökéletesen ellentmondásban van. Ez két teljesen különböző koncepció. Magam érdeklődéssel vártam, hogy a két koncepció közül melyiknek az indoklására vállalkozik az expozéjában, és azt hiszem, nem járok túl messze az igazságtól, hogyha azt gondolom, hogy annak a változatnak az indoklására vállalkozott, amelyikben szerzőtársként ott sejthetem a Belügyminisztérium egyik vezető tisztségviselőjét, kiváló felkészültségű szakembert és jó tollú írót. Ezt én meg is értem, hiszen szakmai szempontból ez a koherensebb változat. Legfeljebb egy adott tárca államtitkári székében lennék egy kicsit ideges, hiszen az ilyenfajta képviselői indítványok elvállalása - akár trambulinként is - lökőerő szokott lenni képviselői karrierekben. (Derültség.)
Engedjék meg, hogy a benyújtott indítványokról mondjak néhány mondatot. Először a Gerzsa Ferenc képviselő úr által is elvetett indítványhoz csak két megjegyzés, hiszen mindazt, amit Palotás János mondott, magam is osztom. Az első változat a járulékfizetők arányában kívánja megosztani a képviselet lehetőségét a munkaadói érdekképviseletek között. Palotás János utalt arra a feloldhatatlan ellentmondásra, hogy vannak szervezetek, amelyek több munkaadói szervezethez is tartoznak. Én magam hadd tegyem mellé, hogy a járulékfizetők köre nem azonos a járulékot kifizetők körével, tehát nagyon hálás lennék, hogyha a beterjesztők értelmeznék azt is, mi a teendő azokkal a munkáltatói szervezetekkel, amelyek adósai maradnak a társadalombiztosításnak. Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy nagyon jól tudjuk, hogy a társadalombiztosítás legnagyobb, járulékot nem fizető munkáltatója az a Kormány, amelyet egyébként abban a bizonyos jogértelmezésben oly szívesen láttak volna a társadalombiztosítási önkormányzat munkáltatói oldalán.
Magunk megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a Kormány visszavonta a jogértelmezést, legfeljebb Surján miniszter úr mostani bejelentését annyiban szeretném kiegészíteni, hogy ez a jogértelmezés nem csupán formájában, hanem tartalmában is tarthatatlan.
És akkor a most benyújtott új változathoz, amelyik egy szöveg, két aláírással és harmadik szerzővel. (Kis derültség a bal oldalon.) Ez az új változat az eredetihez képest módosító indítvány formájában jelenik meg ugyan, de teljesen más koncepció. Tudniillik ebben az új változatban a társadalombiztosítás önkormányzata nem a munkavállalók és a munkaadók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőiből áll össze, hanem egy tripartit szervezetként jön létre. Ebben a szervezetben ott vannak a munkavállalók képviselői, ott vannak a munkaadók szervezeteinek a képviselői, és megjelennek a helyi önkormányzatok érdek-képviseleti szervezeteinek küldöttei, méghozzá a törvényben meghatározott létszámban.
Bár elégedetten vesszük tudomásul, hogy ebből a felsorolásból kimarad a Kormány, mégis csak konstatálnunk kell, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői mellett megjelenik a munka világának a harmadik szereplője is: a közhatóság. Azért használom ezt a szót, mert ezt a szót használja az ILO 144. számú egyezségokmánya, amelyet néhány héttel ezelőtt egyhangúlag ratifikált a magyar Parlament, és ez az egyezségokmány világosan elválasztja a munkaadók, a munkavállalók funkcióját, szerepét a közhatóságétól, amely most ebben a módosító indítványban, a társadalombiztosítási önkormányzatban megjelenik.
Szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen elképzelhető egy ilyenfajta társadalombiztosítási igazgatás is. De ez már nem az az önkormányzat, amelyről a törvény szól - ez egy másik törvény. Hiszen ebben a felfogásban nem a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei adják a társadalombiztosítás vezetését. Kiegészül a közhatósággal ez a szervezet, hiszen az önkormányzatok érdek-képviseleti szerveit nem tekinthetjük munkáltatói érdekképviseletnek, nem tekinthetjük a szervezetet a munkáltatói érdek megjelenítésének.
Hack Péter képviselőtársam utalt arra, hogy a költségvetési területen nem az önkormányzat a munkáltató, hanem maga a költségvetési szerv.
Tovább is léphetnék, de egyetlen mondatot még Salamon László felszólalása kapcsán mondanom kell. Azt, hogy egy országos érdek-képviseleti szerv munkáltatói vagy nem munkáltatói érdekképviseletet lát el, nem a Parlament döntése fogja meghatározni. Hogy egy érdek-képviseleti szerv milyen érdeket képvisel, az a saját alapszabályából derül ki, amelynek alapján az illetékes bíróság nyilvántartásba vette. És hogy minden felesleges vitát kikerüljünk, én egy országos önkormányzati szövetség alapszabályát kértem ki a Fővárosi Bíróságtól, de az összes többi szervezet ugyanígy definiálja önmagát. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének alapszabálya kimondja, hogy maga a szövetség a megyei önkormányzatok érdekképviseletét és érdekvédelmét szolgálja. Egyetlen szó nem esik a célmeghatározásban a munkáltatói érdekről - mint vállalt célról. Ez messzire vezetne, de ha netán szó esne ebben az alapszabályban munkáltatói érdekvédelemről, az sajnos az egyesülési törvény 7. §-ának mondana ellent - de idevonatkozó álláspontomat szívesen kifejtem az illetékes bizottság ülésén.
Utaltak képviselőtársaim arra a kérésre vagy egyezségre, amely a KIÉT-ben született, hiszen miniszter úr is visszaidézte a KIÉT-tel kötött megállapodást. Joggal tehetjük fel tehát azt a kérdést, hogy a KIÉT - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa - delegálhat-e a társadalombiztosítás önkormányzatába munkáltatói képviselőket? Megint nem én akarok válaszolni a kérdésre, hanem válaszoljon maga a KIÉT, amelynek ugyan nincsen elfogadott alapszabálya, de általam ismert alapszabály-tervezetét 1993. május 14-én készítették el. Ebből olvasok: "A KIÉT tagjai - a továbbiakban: partnerek - a kormányzat, a helyi önkormányzatok országos szövetségei, a költségvetési területen érintett országos szakszervezetek." Majd a KIÉT alapszabálya - csillag alatt - a következőket mondja:
(18.00)
"A munkáltatói érdekképviseletek teljes jogú tagként kívánnak részt venni a KIÉT-ben. Ezt a szakszervezetek és az önkormányzatok nem támogatják." Munkáltatói érdek-képviseleti tagja a KIÉT-nek nincs, megfigyelőként vehetnek csak részt a KIÉT munkájában, következésképp ilyen képviselőt a társadalombiztosítás önkormányzatába nem is delegálhatnak.
Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy egy tripartit rendszerben működő igazgatás természetesen elképzelhető lenne, egy ilyen törvényt lehetne csinálni, de ez nem az a törvény, akkor elölről kell kezdeni a törvényhozást és számtalan ponton módosítani a hatályban lévő jogszabályt, változatni kell a Kormány hatáskörét, e tripartit rendszerben működő igazgatási szervet a Kormány nem felügyelhet, közvetlenül a Parlament alá kellene rendelni, hogy ne is soroljam tovább a problémákat.
Grezsa Ferenc képviselőtársam utalt arra, hogy a benyújtott módosító indítványok közül egy sincs ellentmondásban a kiinduló javaslattal. Én szívből remélem, hogy amikor ezt a megállapítását tette, még nem olvasta azt az indítványt, amelyet több SZDSZ-es és szocialista párti képviselő írt alá. Hiszen a mi indítványunk gyökeresen ellentmond mindannak, amit ő leírt, illetve amit indoklásában elmondott. Mi ugyanis azt szeretnénk, hogyha a szakszervezeti forgatókönyv legeslegutolsó felvonását emelnénk előre most, valahova ide az első, második felvonás tájékára. Azt szeretnénk, ha a Parlament tiszteletben tartaná a munkáltatói érdekképviseletek autonómiáját. Ezért mi olyan működést képzelünk el, amelyik nyitott rendszer, amelyikben a munkáltatói érdekképviseletek csatlakozhatnak a társadalombiztosítási önkormányzathoz, és ennek a módját, rendjét alapszabályban dönti el maga az önkormányzat. Azt is gondoljuk, hogy ez a nyitottság nem akadályozhatja a világos és jogszerű működést, ezért azt ajánljuk, hogy a bővítés, csatlakozás feltételeit az önkormányzat kétévenként tekintse át.
Javaslatunkban tekintettel vagyunk arra is, hogy feltétlenül érintettnek és érdekeltnek tekintjük a helyi önkormányzatokat. Ezért azt javasoljuk a Parlamentnek, hogy a kötelező meghívottak körét egészítse ki a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szervezeteinek küldötteivel, hiszen ahogy érintett és érdekelt a Kormány mint a költségvetés első számú gazdája, mint ahogy érintett és érdekelt a parlamenti bizottságok sora, úgy természetesen érintett és érdekelt a helyi önkormányzati rendszer is, és mi a magunk részéről rendkívül fontos érdeknek és értéknek tartanánk, hogy a helyi önkormányzatok részt vehessenek az önkormányzati tevékenységben, mint tárgyalási joggal felruházott részvevők, akiknek a meghívására a törvény kötelezettséget mond ki.
Amennyiben a Parlament nem a mi felfogásunkban módosítaná a törvényt, szinte lehetetlen kikerülni az utólagos törvényhozás alkotmányos aggályát, és nem lehet kikerülni a társadalombiztosítási önkormányzat létrejöttében a zűrzavart. A 18-i alakuló ülésre a meghívók kimentek. Egy ilyen időpontban alapvetően módosítani a törvény tartalmát és szellemét nagyon rosszízű dolog. Hiszen a világon a legsportszerűtlenebb az a döntés, amelyik egy játék végén mondja meg utólag, hogy nem hosszútávfutó versenyen vettek részt a részvevők, hanem gyalogló versenyen, és aki nem szabályosan gyalogolt, azt utólag diszkvalifikálják.
Legeslegvégül: egy vonatkozásban eltér a véleményem Palotás Jánosétól. Úgy gondolom, hogy ebben az egész szomorú szcenárióban egy szervezet, egy politikai párt konzekvensen viselkedett, a Fiatal Demokraták Szövetsége. Hiszen soha nem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy ellenzik a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatását, a felügyelőbizottsági vezetési szerkezetet támogatják. Sokkal kevésbé jó szívvel nézi az ember, hogyha a krokodil hullajtja a könnyét, miközben éppen falja fel az önkormányzatiságot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me