KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Borzasztó nehéz megküzdeni a "mindezt egyszer már átéltük" érzésével - beleértve Dénes János képviselőtársam felszólalását is. Hiszen többé-kevésbé mindezt egyszer már átéltük akkor, amikor a munkavállalói érdekképviseletek belső vitájában tolta fel magát ítélőbírául a Parlamentbe. Amikor úgy tűnt, hogy a szakszervezetek képtelenek elrendezni egymás között nézetkülönbségüket, képtelenek megoldani belső konfliktusukat, érdekes módon akadt néhány képviselőtársunk, aki a Kormány, majd a Kormányon keresztül a Parlament segítségét kérte.
(17.50)
A forgatókönyv rendkívüli módon hasonlít, hiszen vannak érdekkülönbségek, vannak viták, és megint találtatik néhány képviselőtársunk, aki úgy ítéli meg, hogy a Kormány kimondott vagy ki nem mondott szándékát neki kell a Parlament elé döntési javaslatként idehozni. De sajnos, úgy tűnik, hogy a forgatókönyv még le nem játszott lapjai is ismerősek, hiszen magam elszoruló szívvel hallottam Palotás János bejelentését arról, hogy a Parlament döntése esetén nem fog létrejönni a társadalombiztosítási önkormányzat, hiszen a munkáltatók érdek-képviseleti szervei nem kívánnak egy Parlament által megerőszakolt önkormányzat munkájában részt venni.
Van egy másik idősor is, amelyet emlékezetükbe kell idézzek. Távol álljon tőlem a szándék, hogy ezt az önkormányzati törvényt hibátlannak lássam, és magam is meg vagyok arról győződve, hogy a közeljövőben módosítani kell. De Grezsa Ferenc képviselőtársam figyelmét fel kell hívnom arra, hogy utoljára ennek az évnek a kora tavaszán nyúltunk hozzá ehhez a törvényhez és ahhoz a törvényhelyhez is, amelynek a módosítását ő két különböző változatban, képviselőtársaival most előterjesztette. Ebben a módosításban fogadta el a Parlament, hogy a munkáltatók országos érdek-képviseleti szervezetei legyenek jogosultak képviselőiket delegálni az önkormányzatba. Nem tudom megérteni, hogy két hónappal ezelőtt miért nem ismerték fel azt a joghézagot, amelyről most oly ékesszólással és oly nagyon átélt felelősséggel beszélt. Nem hiszem, hogy két hónap alatt annyit változott volna a társadalmi helyzet, hogy a választások előnapján jött rá arra a nagy felismerésre, hogy éppen az önkormányzatok biztonságos létrehozása érdekében a törvényt módosítani javasolja.
Végül a harmadik idősor, Grezsa Ferenc önfejlődése: két olyan indítványhoz adta a nevét, amelyik egymással tökéletesen ellentmondásban van. Ez két teljesen különböző koncepció. Magam érdeklődéssel vártam, hogy a két koncepció közül melyiknek az indoklására vállalkozik az expozéjában, és azt hiszem, nem járok túl messze az igazságtól, hogyha azt gondolom, hogy annak a változatnak az indoklására vállalkozott, amelyikben szerzőtársként ott sejthetem a Belügyminisztérium egyik vezető tisztségviselőjét, kiváló felkészültségű szakembert és jó tollú írót. Ezt én meg is értem, hiszen szakmai szempontból ez a koherensebb változat. Legfeljebb egy adott tárca államtitkári székében lennék egy kicsit ideges, hiszen az ilyenfajta képviselői indítványok elvállalása - akár trambulinként is - lökőerő szokott lenni képviselői karrierekben. (Derültség.)
Engedjék meg, hogy a benyújtott indítványokról mondjak néhány mondatot. Először a Gerzsa Ferenc képviselő úr által is elvetett indítványhoz csak két megjegyzés, hiszen mindazt, amit Palotás János mondott, magam is osztom. Az első változat a járulékfizetők arányában kívánja megosztani a képviselet lehetőségét a munkaadói érdekképviseletek között. Palotás János utalt arra a feloldhatatlan ellentmondásra, hogy vannak szervezetek, amelyek több munkaadói szervezethez is tartoznak. Én magam hadd tegyem mellé, hogy a járulékfizetők köre nem azonos a járulékot kifizetők körével, tehát nagyon hálás lennék, hogyha a beterjesztők értelmeznék azt is, mi a teendő azokkal a munkáltatói szervezetekkel, amelyek adósai maradnak a társadalombiztosításnak. Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy nagyon jól tudjuk, hogy a társadalombiztosítás legnagyobb, járulékot nem fizető munkáltatója az a Kormány, amelyet egyébként abban a bizonyos jogértelmezésben oly szívesen láttak volna a társadalombiztosítási önkormányzat munkáltatói oldalán.
Magunk megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a Kormány visszavonta a jogértelmezést, legfeljebb Surján miniszter úr mostani bejelentését annyiban szeretném kiegészíteni, hogy ez a jogértelmezés nem csupán formájában, hanem tartalmában is tarthatatlan.
És akkor a most benyújtott új változathoz, amelyik egy szöveg, két aláírással és harmadik szerzővel. (Kis derültség a bal oldalon.) Ez az új változat az eredetihez képest módosító indítvány formájában jelenik meg ugyan, de teljesen más koncepció. Tudniillik ebben az új változatban a társadalombiztosítás önkormányzata nem a munkavállalók és a munkaadók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőiből áll össze, hanem egy tripartit szervezetként jön létre. Ebben a szervezetben ott vannak a munkavállalók képviselői, ott vannak a munkaadók szervezeteinek a képviselői, és megjelennek a helyi önkormányzatok érdek-képviseleti szervezeteinek küldöttei, méghozzá a törvényben meghatározott létszámban.
Bár elégedetten vesszük tudomásul, hogy ebből a felsorolásból kimarad a Kormány, mégis csak konstatálnunk kell, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői mellett megjelenik a munka világának a harmadik szereplője is: a közhatóság. Azért használom ezt a szót, mert ezt a szót használja az ILO 144. számú egyezségokmánya, amelyet néhány héttel ezelőtt egyhangúlag ratifikált a magyar Parlament, és ez az egyezségokmány világosan elválasztja a munkaadók, a munkavállalók funkcióját, szerepét a közhatóságétól, amely most ebben a módosító indítványban, a társadalombiztosítási önkormányzatban megjelenik.
Szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen elképzelhető egy ilyenfajta társadalombiztosítási igazgatás is. De ez már nem az az önkormányzat, amelyről a törvény szól - ez egy másik törvény. Hiszen ebben a felfogásban nem a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseletei adják a társadalombiztosítás vezetését. Kiegészül a közhatósággal ez a szervezet, hiszen az önkormányzatok érdek-képviseleti szerveit nem tekinthetjük munkáltatói érdekképviseletnek, nem tekinthetjük a szervezetet a munkáltatói érdek megjelenítésének.
Hack Péter képviselőtársam utalt arra, hogy a költségvetési területen nem az önkormányzat a munkáltató, hanem maga a költségvetési szerv.
Tovább is léphetnék, de egyetlen mondatot még Salamon László felszólalása kapcsán mondanom kell. Azt, hogy egy országos érdek-képviseleti szerv munkáltatói vagy nem munkáltatói érdekképviseletet lát el, nem a Parlament döntése fogja meghatározni. Hogy egy érdek-képviseleti szerv milyen érdeket képvisel, az a saját alapszabályából derül ki, amelynek alapján az illetékes bíróság nyilvántartásba vette. És hogy minden felesleges vitát kikerüljünk, én egy országos önkormányzati szövetség alapszabályát kértem ki a Fővárosi Bíróságtól, de az összes többi szervezet ugyanígy definiálja önmagát. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének alapszabálya kimondja, hogy maga a szövetség a megyei önkormányzatok érdekképviseletét és érdekvédelmét szolgálja. Egyetlen szó nem esik a célmeghatározásban a munkáltatói érdekről - mint vállalt célról. Ez messzire vezetne, de ha netán szó esne ebben az alapszabályban munkáltatói érdekvédelemről, az sajnos az egyesülési törvény 7. §-ának mondana ellent - de idevonatkozó álláspontomat szívesen kifejtem az illetékes bizottság ülésén.
Utaltak képviselőtársaim arra a kérésre vagy egyezségre, amely a KIÉT-ben született, hiszen miniszter úr is visszaidézte a KIÉT-tel kötött megállapodást. Joggal tehetjük fel tehát azt a kérdést, hogy a KIÉT - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa - delegálhat-e a társadalombiztosítás önkormányzatába munkáltatói képviselőket? Megint nem én akarok válaszolni a kérdésre, hanem válaszoljon maga a KIÉT, amelynek ugyan nincsen elfogadott alapszabálya, de általam ismert alapszabály-tervezetét 1993. május 14-én készítették el. Ebből olvasok: "A KIÉT tagjai - a továbbiakban: partnerek - a kormányzat, a helyi önkormányzatok országos szövetségei, a költségvetési területen érintett országos szakszervezetek." Majd a KIÉT alapszabálya - csillag alatt - a következőket mondja:
(18.00)
"A munkáltatói érdekképviseletek teljes jogú tagként kívánnak részt venni a KIÉT-ben. Ezt a szakszervezetek és az önkormányzatok nem támogatják." Munkáltatói érdek-képviseleti tagja a KIÉT-nek nincs, megfigyelőként vehetnek csak részt a KIÉT munkájában, következésképp ilyen képviselőt a társadalombiztosítás önkormányzatába nem is delegálhatnak.
Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy egy tripartit rendszerben működő igazgatás természetesen elképzelhető lenne, egy ilyen törvényt lehetne csinálni, de ez nem az a törvény, akkor elölről kell kezdeni a törvényhozást és számtalan ponton módosítani a hatályban lévő jogszabályt, változatni kell a Kormány hatáskörét, e tripartit rendszerben működő igazgatási szervet a Kormány nem felügyelhet, közvetlenül a Parlament alá kellene rendelni, hogy ne is soroljam tovább a problémákat.
Grezsa Ferenc képviselőtársam utalt arra, hogy a benyújtott módosító indítványok közül egy sincs ellentmondásban a kiinduló javaslattal. Én szívből remélem, hogy amikor ezt a megállapítását tette, még nem olvasta azt az indítványt, amelyet több SZDSZ-es és szocialista párti képviselő írt alá. Hiszen a mi indítványunk gyökeresen ellentmond mindannak, amit ő leírt, illetve amit indoklásában elmondott. Mi ugyanis azt szeretnénk, hogyha a szakszervezeti forgatókönyv legeslegutolsó felvonását emelnénk előre most, valahova ide az első, második felvonás tájékára. Azt szeretnénk, ha a Parlament tiszteletben tartaná a munkáltatói érdekképviseletek autonómiáját. Ezért mi olyan működést képzelünk el, amelyik nyitott rendszer, amelyikben a munkáltatói érdekképviseletek csatlakozhatnak a társadalombiztosítási önkormányzathoz, és ennek a módját, rendjét alapszabályban dönti el maga az önkormányzat. Azt is gondoljuk, hogy ez a nyitottság nem akadályozhatja a világos és jogszerű működést, ezért azt ajánljuk, hogy a bővítés, csatlakozás feltételeit az önkormányzat kétévenként tekintse át.
Javaslatunkban tekintettel vagyunk arra is, hogy feltétlenül érintettnek és érdekeltnek tekintjük a helyi önkormányzatokat. Ezért azt javasoljuk a Parlamentnek, hogy a kötelező meghívottak körét egészítse ki a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szervezeteinek küldötteivel, hiszen ahogy érintett és érdekelt a Kormány mint a költségvetés első számú gazdája, mint ahogy érintett és érdekelt a parlamenti bizottságok sora, úgy természetesen érintett és érdekelt a helyi önkormányzati rendszer is, és mi a magunk részéről rendkívül fontos érdeknek és értéknek tartanánk, hogy a helyi önkormányzatok részt vehessenek az önkormányzati tevékenységben, mint tárgyalási joggal felruházott részvevők, akiknek a meghívására a törvény kötelezettséget mond ki.
Amennyiben a Parlament nem a mi felfogásunkban módosítaná a törvényt, szinte lehetetlen kikerülni az utólagos törvényhozás alkotmányos aggályát, és nem lehet kikerülni a társadalombiztosítási önkormányzat létrejöttében a zűrzavart. A 18-i alakuló ülésre a meghívók kimentek. Egy ilyen időpontban alapvetően módosítani a törvény tartalmát és szellemét nagyon rosszízű dolog. Hiszen a világon a legsportszerűtlenebb az a döntés, amelyik egy játék végén mondja meg utólag, hogy nem hosszútávfutó versenyen vettek részt a részvevők, hanem gyalogló versenyen, és aki nem szabályosan gyalogolt, azt utólag diszkvalifikálják.
Legeslegvégül: egy vonatkozásban eltér a véleményem Palotás Jánosétól. Úgy gondolom, hogy ebben az egész szomorú szcenárióban egy szervezet, egy politikai párt konzekvensen viselkedett, a Fiatal Demokraták Szövetsége. Hiszen soha nem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy ellenzik a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatását, a felügyelőbizottsági vezetési szerkezetet támogatják. Sokkal kevésbé jó szívvel nézi az ember, hogyha a krokodil hullajtja a könnyét, miközben éppen falja fel az önkormányzatiságot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
