SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Mindenekelőtt szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az agrárgazdaságot a magyar nemzetgazdaság egyik legfontosabb, több vonatkozásában meghatározó területének tartjuk, amelynek kiegyensúlyozott működése nélkül egész társadalmunk egészséges működése nem képzelhető el.
Kiemelkedő fontosságát elsősorban a lakosság élelmiszerigényének a biztonságos kielégítésében, az ország külkereskedelmi teljesítményének a biztosításában, különösen a külkereskedelmi egyenleg javításában, kedvező mezőgazdasági adottságaink kihasználásában és a vidéki lakosság foglalkoztatásában betöltött szerepe igazolja.
Az élelmiszer-gazdaság - egyetértve képviselő úr megfogalmazásával - rendkívül nehéz jövedelmi helyzetben van, amelynek kialakulásában jelentős szerepe volt az 1990. évi és az 1992. évi súlyos aszálykároknak, de ne feledkezzenek meg róla, a nagymértékű cserearány romlásnak, az agrárágak, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelői árak ipari árnövekedéshez viszonyított 35%-os elmaradásának is.
A kormányzat - érzékelve az egyre növekvő jövedelmezőségi problémákat - már 1992 folyamán, majd 1993-ban, a költségvetés kialakításakor is jelentős erőfeszítéseket tett - a költségvetés egyre romló helyzete ellenére is, az élelmiszer-gazdaság jövedelmezőségi gondjainak enyhítésére, likviditási helyzetének javítására, az aszály miatti problémák mérséklésére, a jövedelmezőségi válságból adódó, keletkező feszültségek enyhítésére. Az intézkedések során, 1992-höz viszonyítva 10 milliárd forinttal növeltük az agrárágazat támogatását, és ennek révén ebben az évben mindegy 50 milliárd forint közvetlen költségvetési forrás igénybevételével számolhatnak. Van tehát elkülönített agrár-költségvetési keret, melynek felhasználása jogszabályokon nyugszik.
Az 1990. és 1992. évi aszálykár mérséklésére irányuló intézkedések a kamattámogatás mellett egyéb eszközöket is magukba foglaltak. Az 1990-ben ténylegesen aszályt szenvedett, veszteséges mezőgazdasági termelők aszály miatti veszteségének egyharmadát - 1,4 milliárd forintot - a költségvetés átvállalta.
A tavalyi aszály miatt lehetővé tettük az elmaradott térségek kedvezőtlen adottságú termelői részére a föld alapú támogatás előzetes igénybevételét.
A vízügyi alap terhére mentesítettük az aszálykáros termelőket a vízkészlet-használati díj megfizetése alól. Az aszálykárral sújtott termelők részére biztosított 10 százalékpontos - ez plusz 10%, mert ez összesen 20 - kamatpreferencia pedig, amely ellentétben képviselő úr megállapításával, nem indirekt, hanem direkt költségvetési támogatás, azt jelentette, hogy ezeknél a termelőknél a kamat mintegy kétharmad részét az állami költségvetésből finanszíroztuk.
Az augusztusi újabb aszály miatt tovább fokozódó jövedelmezőségi gondokat látva felfüggesztettük, majd az idei költségvetésben elengedésre javasoltuk a mezőgazdasági termelők egyes régi hiteltartozásait - amivel a tisztelt Országgyűlés egyetértett.
Az 1990. évi aszály miatt felvett aszálykáros hitelek banki meghosszabbítása esetén a kamatpreferenciát ez évre is biztosítottuk. A földadó mérséklése, illetve elengedése révén is segítettük az érintetteket. Sajnos mi is úgy érzékeljük: valóban nagy a veszélye - azt hiszem, már több is, mint veszély - az újabb, négy évből immár háromban bekövetkezendő aszálynak. A kormányzat lehetőségeihez mérten igyekszik az ebből adódóan felmerülő problémák mérséklésének megoldását segíteni.
Előkészületben van a Földművelésügyi Minisztérium által kezdeményezett kormány-előterjesztés, amelynek során központi intézkedésekkel és eszközökkel is segíteni kívánjuk az aszály lehetséges mérséklését és a vállalkozókat ért károk enyhítését.
Ezen tervezett intézkedések keretében a pénzügyi kormányzat is egyetértett azzal, hogy az 1993. évi források terhére az aszálykáros termelők vízdíjtámogatásban részesüljenek, sőt, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr a tározók feltöltésével és a vízhasználati díj elengedésével is hozzájárult a maga részéről is ahhoz, hogy az öntözési munkák folyhassanak.
Az idei előirányzaton felül mintegy 4-500 millió forint többlet költségvetési forrást biztosítunk átcsoportosítással az aszálykáros termelők hitelkamatainak plusz 10 százalékpontos kedvezményezésére.
Támogatjuk, hogy a föld alapú támogatást az elmaradott térségek kedvezőtlen körülmények között tevékenykedő gazdálkodói mielőbb - lehetőleg július folyamán - megkaphassák. Ehhez azonban az szükséges, hogy az érintett települési kör kijelölésére vonatkozó irányelveket az Országgyűlés mielőbb elfogadja.
Egyetértünk azzal, hogy az augusztus 15-ével esedékes első félévi földadó-fizetési kötelezettség november 15-éig felfüggesztésre, majd a tényleges aszálykárok ismeretében mérséklésre kerüljön.
Tájékoztatom a tisztelt Házat arról, hogy az agrárgazdaság helyzetét és fontosságát figyelembe véve, az 1994. évi költségvetés előkészítésének folyamatban lévő munkáinál prioritást biztosítunk az agrárágazatok részére.
Rendkívül fontosnak tartjuk a hitelkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció rendszerének a kialakítását, és mielőbbi megvalósítását - amivel kapcsolatosan folynak a munkálatok, és természetesen az agrárágazatokra is ki fog terjedni.
A Pénzügyminisztérium összefogásával folyamatban van egy kormány-előterjesztés kidolgozása a mezőgazdaság speciális biztosítási rendszerével kapcsolatosan, ennek keretében olyan megoldáson dolgozunk, hogy a normál agrárbiztosítás keretében nem mérsékelhető kockázatok intézményes kezelésére katasztrófaalapot hozzunk létre. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.)
Intézkedéseink, elgondolásaink kialakítása során nem függetleníthetjük magunkat a költségvetés jelenlegi helyzetétől. A benyújtott pótköltségvetés előirányzott hiánya leszűkíti mozgásterünket. Csak a rendelkezésre álló források keretein belül tudunk gondoskodni az agrárágazat valós problémáiról is, de úgy hiszem, hogy az elmúlt években az agrárágazatok által átvállalt szociális terhekből a nemzetgazdaság más területeinek is részt kell vállalniuk.
Kérem tisztelt képviselőtársamat, hogy tájékoztatásomat szíveskedjék tudomásul venni. (Taps.)