TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a reményben, hogy nem ütközöm ellenérzéseik falába, önálló indítványunk indokolásaként egy rövid fantáziajátékra invitálom mindannyiukat. (Élénkség.)
Kérem, képzeljék el, hogy nem 48, hanem 57 éves vagyok, sőt, ma ülöm ötvenhetedik születésnapomat. (Taps. - Derültség.) Köszönöm a gratulációt - de azonnal látni fogják: ünneplésre nem nagyon van okom.
Kérem, képzeljék el, hogy munkahelyemet elvesztettem, tizennyolc hónapja munkanélküli-járadékból élek, a tizennyolc hónap tegnap lejárt - ma már nem vagyok járadékos.
Kérem, képzeljék el, hogy az elmúlt hónapokban rendszeresen munkát kerestem. Egyrészt azért, mert nem vagyok munkakerülő - van ilyen -, másrészt azért, mert egyáltalán nem mindegy, hogy 60 éves koromban mekkora nyugdíjat állapítanak meg számomra. Szánalmat kaptam, együttérzést kaptam - munkát nem. A létező helyekre nálam üdébbeket, nálam csinosabbakat vettek fel. (Élénkség.)
Kérem, képzeljék el, hogy mindezek után, ma délelőtt bementem a munkaügyi központba, és kértem előnyugdíjba helyezésemet. El tudják képzelni, mit válaszoltak? (Bólogatások, közbeszólások. - Derültség.) Nem vagyok benne biztos.
Azt mondták: "Kedves Tarnóczky úr! Ön valóban már csak három évre van a nyugdíjkorhatártól, ön valóban a törvény által előírt hat hónapnál jóval hosszabb ideje munkanélküli-járadékos, ön valóban munkanélküli - és nem is áltatjuk azzal, hogy magának munkát tudunk szerezni -, de a törvény úgy szól, hogy előnyugdíjat az kérhet, aki járadékos, és maga ma már nem járadékos. Ha tegnap járt volna itt, akkor azt kellene mondanom önnek, hogy jó, jó, ön járadékos, de nem ötvenhét éves; ma azt mondom, hogy jó, ötvenhét éves - de nem járadékos."
Kérem, képzeljék el, hogy először azt hittem, a hivatal packázásával van dolgom. De nem: elém tették a törvény szövegét. Ekkor még reménykedve elrebegtem a kérdést, hogy akkor talán 58 évesen mehetek majd előnyugdíjba? Nem - kaptam a kategorikus választ. És 59 évesen? Akkor sem.
Kérem, képzeljék el, hogy mindezek után ott, a helyszínen rövid monológban előadtam néhány, ugyan fésületlen, de annál érdesebb gondolatomat törvényeink megfontoltságáról. Törvényhozóinkról is ejtettem néhány szót. El tudják képzelni, miket mondtam? (Derültség. - Közbeszólások.) Látom, el. Igen, körülbelül ezeket, körülbelül így mondtam. (Dr. Orbán Viktor: Miért nem a Kormányt tetszik molesztálni?)
Kérem, végül próbálják elképzelni, hogy mihez fogok kezdeni a nyugdíjazásomig hátra lévő három évben. Nem tudják elképzelni. Én sem.
Legfeljebb abban reménykedhetem, hogy önök ma az asztalukon fekvő önálló indítványt napirendre veszik, sürgősen méltányos megoldást találnak, olyan megoldást, amely oldja helyzetem ellehetetlenülését - nemcsak az enyémet, hanem mindazokét, akik munka nélkül, új munkahely kilátása nélkül, a munkanélküli-járadék rendszeréből immár kikerülve érik el azt a kort, amit a törvény számukra előnyugdíj-hoz előír.
Hát, kedves képviselőtársaim, a játék eddig tartott - elnézést, hogyha nem volt igazán játékos. Köszönöm a szót, elnök úr. (Nagy taps.)
Határozathozatal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
