SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Amikor a 80-as évek első felében bevezették az OTKA-t, akkor a német rendszer alapján két dolgot felejtettek el részben vagy egészben átvenni. Ez a két dolog az elbírálási rendszer mutatói, a másik pedig az értékelésnek a különböző alapelvei és kritériumai. Ennek a kifinomult rendszerét is érdemes lett volna átvenni a német rendszerből. Erre a jelenlegi törvénytervezetben azonban törekvés van, és azt gondolom, hogy a további működése során ezek a kifinomult sajátosságok még beépülhetnek a rendszerbe.
Az OTKA-versenypályázat. A versenypályázaton alapuló kutatásfinanszírozás, hadd jegyezzem meg, hogy különösen a végtermék tekintetében általában nehezen értékelhető az alapkutatások eredménye. Tehát ez a kutatásfinanszírozás két irányban is érzékeny.
Az egyik irány a társadalom, a nyilvánosság, amelyet meg kell győzni arról, hogy a ráfordításokra szükség van, a támogatásokat a legjobbak kapják, és a támogatott kutatási programok végrehajtói keményen dolgoznak.
(11.30)
A másik irány a tudományos közösségek szempontja. Tekintettel arra, hogy a kutatástámogatás léte vagy nemléte kutatói karriereket tesz lehetővé vagy akadályoz meg, egzisztenciákat támogat vagy tesz tönkre, a korrekt verseny a minőségi kutatást serkenti, az inkorrekt a korrupciót. Az alap működésének elfogadottan tisztességesnek kell lennie a kutatói közösség előtt. Az elfogadás, az elfogadottság feltétele a bizalom, amelyet világos és széles körben elfogadott szabályok, nyilvános lebonyolítás, a kutatói közösségek részvétele, valamint a döntés-előkészítők és döntéshozók személyes kiválósága és személyes felelősségvállalása alapozhat meg. Ha valahol, akkor itt kell az akadémiai közösség autonómiáját hangsúlyozni, amibe a magam részéről értelemszerűen beletartozónak vélem az egyetemi, a főiskolai és a kutatóintézeti közösségeket.
Az alábbi szempontok szerint fontos még beszélni az állami szerepvállalás mikéntjéről és az értékelés problémájáról is. Az állam szerepét vizsgálva célszerű elsősorban az alapkutatások fejlesztésére fordított szerepre koncentrálni, hiszen az alkalmazott kutatások a fejlett ipari országokban a magángazdaságok igényei szerint alakulnak, megteremtve annak anyagi alapjait is a megrendelések révén. Ez ma Magyarországon csak részben teljesülhet. Azt a fajta változtatási rendszert, amelyet a Bay Zoltán-alapítvány hoz létre, és amit már más felszólalásomban is említettem, pozitív elmozdulási iránynak vélem. Az állam szerepét csak bizonyos tekintetben tartom fontosnak, hogy ezen a területen jelen van. A fejlett ipari országok kutatásfejlesztését a szélesedő és egyre erősebb gazdasági verseny diktálja. Így az anyagi keretekben is bővül és belső struktúrájában is változik.
Az állam szerepe napjainkban az alapkutatások fejlesztésében a következőkben foglalható össze. A fejlett ipari országok szinte egyik állama sem engedi meg magának, hogy a "mindent támogatunk egy kicsit" beállítódás érvényesüljön náluk. Az állami szerepvállalás jellemzője, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a prioritást élvező területek kiválasztására, a tudományos programok feltételeinek kialakítására, a műszaki fejlesztési programok tényleges hasznosítására stb. Ezek érdekében pedig gondot fordítanak a tájékoztatásra, az információáramlásra, adatbankokat hoznak létre, foglalkoznak kutatóképzéssel, kollokviumokat szerveznek bizonyos célcsoportok számára, törekednek a tulajdonjogok megtartása mellett a kutatások nemzetközi megismertetésére és az országok közötti multidiszciplináris hálózat kialakítására. Erre kell törekedni nekünk is.
Mindezekhez képest az OTKA meghirdetett céljai a következők - idézem -: eredeti, időszerű és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú eredmények létrehozása, valamint fiatal tehetséges kutatók kezdeti lehetőségeinek növelése. Ezek a célok általunk is támogatandó célok. Ennek megvalósítására hozott létre vagy hoz létre most már törvénnyel a magyar Parlament egy pénzügyi alapot, amelyből azonban gyakorlatilag mindenfélére lehet pénzt igényelni, így az infrastruktúrafejlesztésre, ösztöndíjra, nemzetközi kutatásban való részvételre, publikálásra stb. stb.
A felsorolt célok miatt érdemes arról beszélni, ami ma Magyarországon hiányzik. Hiányzik az összehangolt államigazgatási munka, az összehangolt és konszenzuson alapuló tudománypolitika. Ennek hiányát azért szükséges hangsúlyozni, mert az OTKA a tudományos kutatás csupán csak egyik finanszírozási formája és forrása, és nincs kellő és korrekt összhang azokkal a területekkel vagy azokkal a forrásokkal, amelyek a tudományt, a kutatást érintik. Ezek például a központi műszaki fejlesztési alap, továbbá a forrásokat jelentő minisztériumi kutatási alapok.
Miután még nincs államigazgatási összhang, hiába készít el tudománypolitikai elemeket a tudománypolitikai bizottság, a valóságban egy szektorális törvényhozás folyik. Mind a Kömüfánál, mind az OTKA-nál, mind a FEFA-nál megjelennek az ágazati érdekek, és tulajdonképpen minden érdekelt részterület a maga kis szűk törvényi szabályozását erőlteti át, illetve ennek a veszélye áll fenn akkor, hogyha nincs megfelelő koordináció ezek fölött.
Röviden egy javaslatról szeretnék beszélni, amelyik az OTKA működésével kapcsolatos. Az OTKA jelenlegi működésébe még nem épült be a nyugat-európai és az amerikai tudományfinanszírozó alapok kulcselemének számító elszámoltatási rendszere. Mivel Magyarországon a tudományos kutatás finanszírozása jórészt decentralizált közpénzekből folyik, az elszámoltatási mechanizmus kiépítése elkerülhetetlen. Ezért lenne érdemes, hogy a stratégiainak tekintett kutatási folyamatokban a szakértők a külföldön már bevált értékelési módszerekkel végezzék el néhány reprezentatív program értékelését. A programok folytatása vagy más rivális programok beindítása a kapott eredménytől függjön.
Az említett értékelés bevezetése már megtörtént az akadémiai szférában, amikor a hazai kutatóintézetek egy részének eredményességét világították át nemzetközi szakértők.
Egy dologgal még kiegészíteném azt, ami a pályázati rendszer elbírálását illeti. Ez pedig az, hogy véleményem szerint minden ilyen elbírálási rendszerben nélkülözhetetlen a külföldi tudósok részvétele. Kikerülhetetlen az, hogy olyan embereket vonjunk be, akik valamelyest el tudnak vonatkoztatni a Magyarországon belül elhelyezkedő tudománypolitikai vagy tudományos érdekcsoportoktól, és objektív szempontokat tudnak behozni. Így az egymás közti leosztást ez valamelyest csökkenthetné. Ezért javasoltam azt, hogy az OTKA-bizottság a törvény elfogadását követő három éven belül dolgozza ki és alkalmazza a kutatások eredményességét mérő mutatókat. A nyugat-európai és az egyesült államokbeli tapasztalatok szerint a kutatásfinanszírozás mindjobban összekapcsolódik a felhasznált pénzek hasznosulását mérő rendszer kiépülésével. Ennek során a korábbinál jóval pontosabb és költségérzékenyebb kép lenne nyerhető a hazai kutatásfinanszírozás jelenlegi mechanizmusának hatásfokáról.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! Elfogadott, illetve beépített módosító indítványaink alapján támogatni tudjuk ezt a törvényjavaslatot.
Egy összegzéssel még hadd éljek. Álláspontom szerint az állami szerepvállalás akkor válhat kerek egésszé az elmondott példákat felhozva, hogyha a prioritások kijelölésével, tehát a tudománypolitikai irányelveknek a magasabb szintre emelésével államigazgatási összhang és együttműködés alakul ki, illetve olyan háttérszervezések indulnak el, ami már megtörtént az OMFB által kezelt területeken a tudástranszfer intézmények, a kutatási eredményeknek a piacon való hasznosítása szempontjából, és ez a két rendszer kiegészíti egymást.
Azokat a célokat, amelyeket ez a törvény megfogalmaz, be kell helyezni abba az összefüggésbe, amely ezeket a területeket összekapcsolja. Tehát az innovációnak a területeivel is. Ehhez szükséges - amit már régóta hangoztatunk -, hogy a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó miniszterek, illetve minisztériumi szervezetek komoly munkát végezzenek el, és az ott kialakult összhang alapján alakítsák ki elképzeléseiket. Ez részben megvalósult, részben még hiányos.
Az elszámoltatási rendszer bevezetése - amelyet én a magam részéről nagyon hangsúlyosnak tartok - az értékelésnek olyan szempontját és olyan mikéntjét hozza be, amely nemzetközi mutatókkal a nemzetközi akadémiai piacon meg tudja mérettetni a magyar tudományos eredményeket, és a magyar mutatók kidolgozásával pedig a sajátos magyar piacunk is objektív szempontokhoz jut. Ezért tartottam fontosnak, hogy a pénzügyi elszámolás tekintetében egy eredmények alapján való újraosztás szülessen meg, és a közpénzek hatékony elköltéséhez objektív szempontok érvényesüljenek.
A fentiek alapján elmondottak mellett - a módosító indítványaink elfogadásától függően - támogatni fogjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
