GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP)
GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, DR. (MSZP) Tisztelt Országgyűlés! Részben ugyanezt kívántam jelezni, és részben azért is, hogy érzékeltetni próbáljam, hogy milyen irányban halad a törvénykezésünk, amikor ilyenfajta részleteket próbálunk módosítani, és a részletek hínárja hogyan visz bennünket, lehet, hogy végső soron a megoldás felé, de hogy egyelőre ez az erdőbe való befelé menetelésnek látszik, az biztos.
Nagyon igaz a tanyatulajdonos problémája, csak még néhányat ezenkívül. Bács megye: a bács megyei részarány-tulajdonosok és kárpótlásra jogosultak részéről már egy év óta érkeznek a jelzések a minisztériumba, a Kárpótlási Hivatalba, az egyéni képviselőkhöz is, még nem láttam ezeket a módosító javaslatokat.
Egyik példa: aki szakszövetkezetben dolgozott, és mivel '59-'60-ban egy bizonyos fordulat miatt ott a tsz-eket végül is nem alakították meg, sajátjaként művelte ugyanakkor azt a végül is szövetkezeti tulajdonba került, de még jelenleg is voltaképpen ugyanazon telekhatárok között folyik a gazdálkodás, csak nincsen a nevén. Az körülbelül ugyanolyan egyenlő elbírálást érdemelne, mint a tanyatulajdonos, hiszen voltaképpen a magángazdaság vagy családi gazdasága ugyanott maradt, és a telek is nagyon jól körülhatárolható.
Van egy másik, ami a kárpótlásra vonatkozik: aki saját maga önerőből telepített szőlőt a hetvenes években, 200-400000 forint közötti befektetés árán, az akkor szövetkezeti földben, az aranykorona emelkedése miatt most a saját szőlőjét sem tudja kárpótlás révén megszerezni, holott az ő saját beruházása jelenti az értéknövekedést. Ez is egyik probléma.
Van egy másik probléma, ami nagyon veszélyes területekre vihet bennünket, de Bács-Kiskun megyében egész városok és községek vannak, ahol a hatvanas évek közepétől, pontosabban a hatvanas évek végétől, de még inkább a hetvenes évek elejétől zsebszerződések százait és ezreit kötötték, mégpedig úgy, hogy kötött egy illegális adásvételi szerződést a két fél, majd utána az eladó fölajánlotta a szakszövetkezetnek, és a szakszövetkezet vagy tsz - attól függ, ki mit adott el - ezt a földet kiadta kishaszonbérletbe a vevőnek. És most mindegyik beadja a részaránytulajdont, és mindegyik ugyanarra a földdarabra. Tehát itt például hogyan ítéljük meg, hogy érvényesnek tekintsük-e, vagy hozzunk-e erre törvényi rendelkezést, érvényesnek tekintsük-e az ilyenfajta zsebszerződéseket, amit - mivelhogy nem volt jogállam - az adott körülmények között az akkori felek legálisnak tekintettek, és most mind a kettő jelentkezik ugyanazért a földért.
Vagy van egy olyan jelenség is, hogy a részaránytulajdonokat sok helyen elkezdték kimérni, de még nem volt idő a földmérnöki bejegyzésre. Erre is jött egy igény, hogy legalább akkor azt, ami már kimérésre került az elmúlt egy év során - nem korábbi, nem '89-es kimérésről van szó -, azt is tekintsék érvényesnek.
Vagy egy másik probléma, hogy nagyon sokan öt évnél régebben szőlőterületet művelnek, Csongrád megyében is sok van ilyen, Bács megyében is sok van ilyen. Szőlőbérlőként dolgoznak, de a módosítás révén az ő elővételi joguk megszűnt, és most hátrányban vannak azzal a kárpótlásra jogosulttal szemben is, akinek az adott községben soha nem volt földje. Mert erkölcsileg azt elfogadják, hogy azzal a kárpótlásra jogosulttal szemben, akinek az adott községben volt a földje, esetleg hátrányba kerülhetnek, de most olyanok is jelentkeznek az adott területen, és esetleg kiárverezik a földjüket, akik egészen máshol rendelkeztek földtulajdonnal.
És hogy még többet, még néhány példát mondjak: a község közigazgatási határát is sok esetben megváltoztatták, és most egy másik falu kárpótlási földalapjába tartozik az, amit az adott községből a részarány-tulajdonosok magukénak követelnek. Vagy hogy egy olyan anomáliára hívjam fel a figyelmet - és nem tudom, hogy ezeket mind lehet-e törvénykezéssel helyrehozni -, tehát hogy például a két testvér közül az egyik részarány-tulajdonos, ő mondjuk 6 holdat kap vissza, míg a másik testvér, aki elment az adott területről, nem örökölte meg az adott földet a szüleitől, az pedig dupláját tudja kiárverezni az alacsony árverési érték miatt.
Ezzel csak arra akartam fölhívni a figyelmet, hogy valószínűleg az lett volna a jobb, ha sokkal jobban keretjellegű törvényt hozunk, és a helyi megegyezésre késztetjük a feleket, vagy pedig most már, ha elindulunk ezen az úton, hogy most hosszú vitát folytatunk arról, hogy mi tekinthető tanyának, akkor most már nem bírunk megállni, akkor minden olyan részletes problémára normát kell hoznunk, ami legalább néhány ezer vagy több tízezer embert érint.
Mert állítom, hogy ezeket a problémákat, amiket eddig fölsoroltam, szintén legalább darabonként több tízezer embert érintenek az adott területen, és csak reménykedhetünk abban, hogy a többségben meg fognak egyezni, és csak a kisebb mértékben lesznek majd esetleg a jogvitán túlmenő viták. Köszönöm.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
