ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány mondatot szóljak a Géczi képviselőtársam által elmondottakhoz.
Az egyik: mint tudjuk, a Kárpótlási Hivatal nem nagy örömére nemcsak a tanya, s a tanyák esetében tettük lehetővé azt, hogy a földalapok indokolt esetben összevonhatók legyenek, hanem egyéb esetekben is. Ez még akkor is igaz, ha néhány megyei kárpótlási hivatal ennek igyekszik nekifeszülni, mert nekik jelent többletmunkát.
Miért mondtam ezt elöljáróban? Azért mondtam el elöljáróban, mert amit a Géczi képviselőtársam felvetett, hogy a már '91-ben, vagy '92-ben kimért részaránytulajdon maradjon ott, ahol van, elméletileg ez ellen nincs semmi kifogás és semmi probléma, de gyakorlatilag, ha ez egy tanyasoron van és ott mérték ki a részaránytulajdont, és nem a tanyatulajdonosoknak, akkor viszont már merőben más a helyzet. Ezért ezt fő szabályként így ex cathedra kimondani, fölöttébb veszélyes lenne.
Másfelől: az ültetvényérték. Az ültetvényértéknél néhány apró dologra hadd hívjam fel a figyelmet. Kérem, tessék elismertetni az ültetvény értékét. Eddig, mint fő szabállyal, nincs is probléma. Igen ám, de mit tettek a telepítéskor? Azt tették, hogy adott földnek volt egy aranykorona-értéke, szépen föltupírozták, miután ültetvény került bele, tehát értékesebb az egész. Most pedig mit mondanak? Hogy te kárpótlásra jogosult vagy részaránytulajdonos, ugyanitt volt a földed ugyanebben a táblában, és akkor még 10 aranykoronás volt, most azt mondjuk, hogy 30, tehát egyharmadát kapod meg a földnek, de még fizesd ki az ültetvénytelepítés értékét is. No hát, ez a kettő együtt már nem mehet! Vagy az egyik, vagy a másik.
A harmadik dolog: a falu határa, amit a Géczi képviselőtársam említett. Vitathatatlan tény, hogy több település esetében előfordul, hogy nem az adott termelőszövetkezet tagjai jelentkezhetnek be licitálásra kárpótlási jeggyel vagy részarány-tulajdoni igénnyel az adott táblára, és nem is ott, abban a faluban licitálnak, hanem a szomszéd faluban. Nem azért, mert a Kárpótlási Hivatalnak ilyen a hangulata, hanem azért, hogy az a földterület még az elvtársi időszak előtt nem ahhoz a településhez került, amelyik termelőszövetkezet még most is használja, hanem a régi falu határához került vissza, ahol eredendően is volt.
Van olyan falu Békés megyében is, amelytől 3000-5000 hektárokat így szépen lenyirbáltak az elmúlt 40 év során. És mért probléma az, hogy az adott település szeretné a saját határát visszaszerezni? Úgysem fog teljeskörűen teljesülni ez az ügy, de itt is egy egészséges aránynak és kompromisszumnak meg kell születnie. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
