FEKETE PÁL (MDF)
FEKETE PÁL (MDF)
FEKETE PÁL (MDF) Igen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok 1994. évi új, induló címzett támogatásáról, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot – az MDF számomra tisztes mundérjában nyilatkozva – támogatom, és megszavazását javaslom a Parlamentnek.
Milyen szempontokat tartottam szükségesnek áttekinteni? Először a címzett induló támogatásokra vonatkozóan:
Jogszabályszerű-e a kormányzati előterjesztés? Úgy vélem, igen, mert a címzett támogatásról a nevezetes együttes rendszertörvény így szól: "Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú, a kórházfejlesztés kivételével céltámogatási körben nem támogatott, vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására, költséghatár nélkül."
Továbbá, ami a Wekler Ferenc által az imént kifejtettekre válasz, a második bekezdés szerint: "A válsághelyzetek problémáinak kezelésére is adható az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is támogatás."
Végül, ami jelentős a kitételek között: "Az Országgyűlés egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról."
Az első eleme ennek a címzett támogatásra vonatkozó törvénykitételnek: vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális feladatok ellátását szolgálják a támogatások. Már az arányokat tekintve is szinte hasonló az előterjesztés tartalma azzal, hogy az egészségügyi rendeltetésű címzett támogatások a legszámosabbak és legköltségesebbek.
A második elemre nézve: költséghatár nélkül vonatkozik a támogatás. A legkisebb támogatás 94-re a Mezőkovácsházának ítélt 3 millió, gimnázium bővítésére. A legnagyobb Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzatának, kötvény-, tőke- és kamatterhe rendezésére, 133 millió Ft.
Minthogy az egyszeri döntés a teljes időszakra, több évre együttesen szól, ezt megszemlélve a már említett Mezőkovácsháza 5 millió Ft-ja az alsó határ, és Tolna megye önkormányzatáé a megyei kórház rekonstrukciójára a legnagyobb, ami közel 2 milliárdos összeget jelent.
Úgy vélem, a költséghatár nélküli kitétel pontosan tetten érhető a törvényjavaslatban.
(12.30)
Itt is a fő kérdés, mennyi az összeg. Úgy tűnik, hogy a Parlamentre igen csekély összegről való döntés hárul. Ez a 823 millió Ft. De nyomban kiderül, hogy ez a döntés több évre előre és egyszerre szól. S ez esetben a Parlament már nem 0,8 milliárd Ft-ról, hanem 12 milliárd Ft hovafordításáról dönt. Minthogy a 0,8 12 milliárd Ft értékű beruházás elindítására vonatkozik.
Legnyomatékosabb kérdés: indokolt-e az összegek odaítélése? Továbbá: milyenek az arányok? Az arányok azt a sajátosságot mutatják, amelyet az előző évi címzett támogatásokra vonatkozó előterjesztés is: hogy túlsúlyos ebben a fővárosi, illetve a megyei önkormányzatok igényeinek az elismerése. 540 millió szól a fővárosi és a megyei önkormányzatoknak a 823-ból, és 280 millió a települési önkormányzatoknak. Százalékosan kifejezve ez azt jelenti, hogy az összeg 65%-át a fővárosi és a megyei önkormányzatok viszik el, 35%-át pedig a települési önkormányzatok.
A magam arányérzéke azt kívánná, hogy legalább feles lenne ez az arány. De ha azt nézem, hogy tételenként ez a 24 itt szereplő önkormányzat, amelyek a támogatást élvezik az előterjesztésben, indokoltan kapják-e az összegeket, akkor azt kell mondanom, hogy tételenként a javaslat indokolt. Ha közelebbről nézem, Kiskunfélegyháza, választókerületem lélekszám szerint legnagyobb települése itt szerepel a javasoltak között 37 millió Ft saját forrással, 21 millió Ft-tal mint induló összeggel 1994-re, s 65 millió együttes támogatási öszszeggel. Ez ott, Kiskunfélegyházán azt jelenti, hogy többszöri elutasítás után, végre sokadszorra a kultúrház rekonstrukciója a központi támogatás tekintetében elismerést nyer, és ezzel kultúrházunk, a patinás Korona épülete megmenekül az enyészettől, az összeomlástól a város szívében.
Ugyanakkor ha az elutasított 113-at nézem, bizony indokolt lenne a 2. számú mellékletben felsorolt települések igényének a teljesítése is. Mint belügyminiszter úr elmondta, egynegyed részt biztosan. Hiszen az előterjesztő kormányzati szervek is elismerték mint minden tekintetben megfelelő igénybenyújtást, pályázatot, például a Békés Megyei Önkormányzat igényét Kőrösújfalu arzénmentesítésére vagy Kalocsa igényét a városi kórház rekonstrukciójára, vagy minden bizonynyal Nyírbátor igényét is a hasonlókra tekintve, amelyek a támogatottak között szerepelnek, középiskola bővítésére kilenc tanterem.
Tehát újra és újra: nem az elfogadottakkal, a javasoltakkal van baj, támad hiányérzete az embernek, hanem az elutasítottakkal, ahol újra és újra a költségkeret hiánya a valódi fő indok.
Másodszorra: ami a rövid törvényjavaslatban szerepel, a címzett és céltámogatások rendszerére vonatkozó módosítás, kiegészítés, amely az összegző törvény szerint is szükséges következő lépés, azaz az új támogatási célok megfogalmazása 1994. szeptember 1-jéig.
A dolog indokolt, ütemezésében is körültekintő. Itt az ember igazában a jövőre vonatkozó néhány sarkalatos ajánlást tesz. Én azt tenném, hogy ne szűkítsük, hiszen volt erre közeli példa, hanem bővítsük a célok körét. Az eddig elhangzott javaslatokból sarkítva, bővítsük a célok körét például a lakásépítés támogatásával, az útépítések – itt a belterületi szilárd burkolatú utak építéséről van szó – támogatásával és a gázhálózat fejlesztésének központi támogatásával.
Azért is mernék ilyen irányt javasolni a következő időszak parlamentjének, mert úgy vélem, hogy a címzett és céltámogatások rendszere legjobb törvényhozói és kormányzati törekvéseink egyik megvalósulásának tekinthető.
Újra hadd vegyem a példát először választókerületemből, ahol főleg a két város, Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa, de a községek is, Jászszentlászló, Csólyospálos, Bodoglár és Móricgát is, élvezték a címzett és céltámogatásokból fakadó előnyöket, több 100 millió Ft jutott a központi csatornákból vízbázisra, csatornára, egészségügyi beszerzésekre és például Kikunfélegyházán tornacsarnokra is.
Most az egész támogatás együtteséről engedjenek meg néhány adatot. A rendszerváltozás óta, 1990 tavasza óta a következő összegek fordítódtak címzett és céltámogatásra. 1991-ben 18 milliárd Ft, 1992-ben 26 milliárd Ft, 1993-ban 29 milliárd Ft és 1994-re 33 milliárd Ft. Ez együttesen – a négy évre vonatkoztatva – 106 milliárd Ft. Mondhatnám kerekítve, hogy több mint 100 milliárd Ft. Nem csekély összeg, annál is inkább, mert ehhez nyugodtan még ennyit hozzászámíthatok, ami a helyi forrás hozzátételét jelenti. Azaz a címzett és céltámogatásból országosan a beruházások összege a négy év alatt 200 milliárd Ft-ra tehető.
Ezért vonnám le azt a következtetést – tisztelt képviselőtársaim –, hogy a címzett és céltámogatások rendszere a gyakorlatban is igen célszerűnek és praktikusnak igazolódott. Tudniillik a helyi és a központi forrás egymást erősítve, egymásra irányuló érdekeltséggel hatott, hathatott. Így előrevivő, újszerű és elismert, ennek tekinthető országosan. Így tekintettek erre az önkormányzatok is, mint a beruházások egyik legfontosabb, legfőbb lehetőségére, sokszor egyetlen lehetőségére. Ezért mondanám utolsó mondatomban, hogy a jövőben fejlesszük, ne korlátozzuk, bővítsük és ne zsugorítsuk. Így tudjuk elősegíteni egy valódi új önkormányzatiság érvényesülését. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
