DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Magyarországon a kereszténység mind történelmileg, mind szociológiailag releváns. Ezért történelmi munkájuk és a szolgálatuk felé megnyilvánuló társadalmi igény alapján a Magyar Országgyűlés kötelessége megfelelő figyelemmel fordulni az egyházakat közvetlenül érintő kérdések felé. Ez különösen igaz a költségvetés tárgyalásánál, hiszen a magyar társadalom döntő többségét kitevő vallásos emberek adófizető polgárok, akik joggal várják el, hogy az ő adójukból is fenntartott ország költségvetésében egyházi intézményeik méltó módon jelen legyenek. És ha valaki azt az ellenvetést tenné, hogy a vallásos emberek tartsák fenn maguk intézményeiket, akkor ezzel dupla teherviselésre akarná kötelezni őket, hiszen egyfelől fenn kell tartaniuk a világi intézményeket, másfelől a jelentős mértékben állami feladatokat átvállaló egyházi intézményeket is. Ez pedig végső soron azt jelentené, hogy a vallásos embereket másodrendű állampolgároknak tekinti. Remélem, hogy ez a szemlélet ma ebben a Házban föl sem merülhet. Egyébként például a pannonhalmi bencés apátság megőrzése és felmutatása nyilvánvalóan nem felekezeti kérdés, hanem az egyetemes nemzeti kultúra iránti elemi kötelesség.
Egyházi vonatkozásban benyújtott módosító javaslataink azt a minimális igényt jelentik és jelzik, amely az egyházak alapvető intézményeinek alapvető működéséhez szükséges. Ezek az igények nemcsak hogy megalapozottak és szükségesek, hanem szinte aszketikus önmérsékletet tanúsítanak.
Először szeretnék szólni Hegyi Gyula szocialista képviselőtársammal közösen benyújtott javaslatunkról. Ennek lényege, hogy az "Egyházi alapintézmények működése, felújítása, beruházásfejlesztés, dologi kiadások" részt - ez található az 1. számú melléklet XVIII. fejezet, 15. cím 6. alcím 2. előirányzat-csoport harmadik kiemelt előirányzatban - 250 millió forinttal javasoljuk megemelni. Mégpedig azért, mert az árszínvonal általános emelkedése és az egyházi intézmények számának növekedése egyaránt indokolttá teszi, hogy az alapintézmények működésére szánt összeg legalább a módosításban megjelenő 12 százalékkal megemelkedjék az előző évből változtatás nélkül átvett keretösszeghez képest.
Hegyi Gyulával úgy látjuk - és megfelelő egyeztetések alapján látjuk úgy -, hogy ez az igen szerény támogatás-kiegészítés, noha az inflációhoz s a megnövekedett feladatokhoz képest csekély mértékű, de a legszükségesebb a magyarországi egyházak működési feltételeinek a lehető megőrzéséhez.
Meggyőződésem, hogy további javaslataink is mélységesen jogos igényeket jelenítenek meg, mindazonáltal, ha kormánypárti képviselőtársaim azok mindegyikét - valamilyen okból - nem is tudják elfogadni, de legalább a legfontosabbakat, eminenter ezt a módosító javaslatot támogassák.
Úgy tudom, hogy az illetékes bizottságok - köztük a költségvetési bizottság - valamilyen formában elfogadták a mi javaslatunkat. Ha ez így van, ennek csak örülni tudunk, mert nem az a lényeg, hogy milyen néven szerepel, hanem az, hogy minél jobb esélye legyen a szavazásnál.
(15.10)
Több módosító javaslatot nyújtottunk be Csépe Béla kereszténydemokrata frakciótársammal együtt, aki előttem szólt ezek fedezetoldaláról, ezért ezeket csak röviden ismertetem.
"Az egyházi oktatási intézmények felújítása, dologi kiadásokat" - vagyis a XVIII. fejezet 15. cím 6. alcím 13. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatot - javasoljuk 88 millió forinttal megemelni, mert az 1995-ben várható infláció és az áfa-visszaigénylés megszüntetése nyomán a törvénytervezetben szereplő 440 milliós támogatás reálértéke 45 százalékkal csökken.
"Az egyházi oktatási intézmények támogatása, dologi kiadásokhoz" - amely a XVIII. fejezet 15. cím 6. alcím 15. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatban található - javasolt módosításunk indoklása az, hogy ezek az oktatási intézmények, a normatív és a közalkalmazotti intézményrendszer alkalmazásához kapott támogatás, és a tényleges fenntartás közötti különbséget, csak ezzel a megemelt összeggel tudják fedezni.
Az egyházi intézmények Kjt-vel összefüggő támogatását - XVIII. fejezet 15. cím 6. alcím 21. előirányzat-csoport - 242,2 millióval tartjuk szükségesnek emelni, hiszen az ez évben átvállalt és jövőre várhatóan átvállalásra kerülő önkormányzati oktatási feladatra jutó - köz-alkalmazotti illetményrendszer finanszírozására szolgáló - előirányzatot át kell csoportosítani az egyházi intézményekhez. Az oktatási intézmények alkalmazotti létszáma 1994. január 1-jétől '95 végéig átlagosan 25 szá-zalékkal nő. A nem közalkalmazotti munkaviszony beszámításának többletkihatására a javasolt összeg 20 millió forintot tartalmaz. Ennek indoka az, hogy a költségvetési törvénytervezet 132. oldalán szereplő, "A közalkalmazottak esetében..." kezdetű bekezdés szerint a központi és önkormányzati intézmények ilyen kiadásait is finanszírozza a költségvetés, összesen 7,4 milliárd forinttal.
Végül - a kérdés súlya és az esetleges félreértések elkerülése, illetve tisztázása végett - bővebben szeretnék szólni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ügyéről, amelyhez Surján László kereszténydemokrata képviselőtársammal nyújtottunk be módosító javaslatot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet a Magyar Országgyűlés 1993. január 29-én ismerte el - egyetlenegy ellenszavazattal. Az egyetem az 1993. május 6-ai kormányhatározat alapján két fakultásból áll: hittudományi és bölcsészettudományi fakultásból. 1995 szeptemberében szándékoznak megindítani a bölcsészkar keretein belül a jogi képzést. Két év múlva a jogászok képzése majd önálló jogi karként kiválik a bölcsészettudományi karból.
A hittudományi kar pápai fakultás, Róma kizárólagos felügyelete alatt áll. A megszerzett diploma egyházi célokra használható. A többi fakultás esetében Róma felügyelete formális, az anyaország felügyelete a döntő, ezért a diplomát az állam is elismeri, világi munkahelyek betöltésére képesít. Tehát ezen a katolikus fakultáson világi tanárok világi tudományokat oktatnak világi diákoknak. Tevékenységük ebben a tekintetben teljesen azonos a világi egyetemekével. A katolikus fakultások a diákok felvételekor - a pápai rendelkezés alapján - nem tehetnek fel a diákok világnézetére, vallására vonatkozó kérdéseket. A tanárok legalább felének katolikusnak kell lennie, a többiek bármilyen világnézetűek lehetnek, de nem taníthatnak olyat, ami a katolikus tanítással összeegyeztethetetlen.
Mindenkivel szemben érvényesek az erkölcsi elvárások és a tisztességes munka követelménye. A színvonalra jellemző adat, hogy az 1993-94-es tanévre felvett 250 diákból százat eltávolítottak, az előző évben 250-ből 50 bukott ki.
A Pázmány Péter Egyetem hittudományi karán öt évfolyamon 250 hallgató van, a bölcsészettudományi karon három évfolyamon 700. 1995 szeptemberében a létszám - a belépő jogászképzés miatt - várhatóan 1250 lesz. A működési költségeket - a felszólalásomban csakis az állami munkahelyekre felkészítő, világi tudományokat oktató bölcsészkarról beszélek - tehát a mostani 700, valamint a szeptembertől várhatóan 1250-es létszámhoz viszonyítva kell vizsgálni.
A kar eddig a Ménesi úton egy apácazárda felében működött, ahol 500 diákra 410 négyzetméter jutott. Miután a bölcsészkar a harmadik évfolyammal már végképp nem fért el a Ménesi úton, kénytelenek voltak Piliscsabára költözni. A volt orosz laktanya állapotát, gondolom, nem szükséges ecsetelnem képviselőtársaimnak. Egyébként az egyetem kiköltözése nyilvánvalóan óriási mértékben hozzájárul a falu fejlődéséhez.
Az első két évben az egyetem csak a normatív támogatást kapta. Az első évben diákonként ez évente 72 ezer forintot jelentett - csak összehasonlításképpen mondom: akkor a magyar felsőoktatásban az egy diákra egy évben kifizetett tényleges költség 320 ezer forint volt -, a második évben 92 ezer 400 forintot jelentett - ezzel szemben a magyar felsőoktatásban a tényleges ráfordítás 350 ezer forint körül volt. A diákoktól évi 45 ezer forint tandíjat is szednek, amit a szükséges bútorok megvásárlására fordítanak; induláskor egyébként még székük sem volt.
Az új egyetem elkezdte magához vonni az egyházi kárpótlási összegeket. Számos, kevés és idős szerzetessel működő férfi és női rend kárpótlási összegeit a jövőben egyetemi kollégiumok építésére szeretné fordítani. Ezek mintájára a külföldiek, így a Notre Dame de Sion rend is tervezi, hogy itt ruház be egyetemi kollégiumot. A számokból jól látszik, hogy jóllehet, a katolikus egyetem első kétéves működésével meglehetős hírnévre tett szert, mégis a szokásos költségek töredékéből oldotta meg feladatait. Piliscsabára kiköltözve azonban a költségek ugrásszerűen megemelkedtek. Részben a terület őrzése, részben annak energiaigénye, részben az örökölt könyvtár munkatársakkal együtt történt átvétele és szükséges fejlesztése, részben a következő tanévben belépő új évfolyam tanárigénye és az újabb kollégiumok felszerelése és működtetése olyan terheket ró az egyetemre, amelyeket a jövőre tervezett 80 ezer forint/fő normatív támogatásból nem tudnak - mert nem lehet - megoldani.
Az új felsőoktatási törvénynek az a rendelkezése, miszerint az 1995 januárjától szektorsemleges tevékenységet folytató, azaz világi tudományokat oktató egyházi intézmények a szektorsemleges oktatási pénzből az államiakkal azonos mértékben részesülhetnek, érvénybe lépett. Egyébként a diploma állami elismerése és a diplomások alkalmazása címén az állami szervek - a minisztérium, a Felsőoktatási Tanács, az akkreditációs bizottság - alaposan bele is szólnak az egyetem tevékenységébe.
Az egyetem vezetésének a művelődési kormányzat felelős vezetőivel, valamint tanácsadóikkal jó előre folytatott megbeszélései alapján úgy látszott, hogy a szükséges pénzt meg fogják kapni. Sajnos, a költségvetési tervezet nem hogy a szükséges emelést nem tartalmazza, hanem - az infláció és a pénzleértékelés ellenére - a normatív támogatás mértékét nominálisan is csökkentette. Az alábbi számok és tények ismeretében bárki könnyen beláthatja, hogy az egyetemnek ilyen körülmények között be kell zárnia kapuit.
Aki mostanában járt Piliscsabán - különösen, ha ismerte a korábbi állapotokat is -, az egyfajta csodát láthatott a szovjet kaszárnyát katolikus univerzitássá átváltoztató Makovecz-műben. Az építkezés folytatásához szükséges pénznek azonban a költségvetésben nagyjából a fele szerepel, noha az egyetem rekonstrukciója, ha nem áll mögötte megfelelő anyagi bázis, lényegesen nagyobb összeget emészt fel, mintha gyorsan lehet előrehaladni az építkezéssel.
Nyilvánvalóan nem akarhatja a szocialista-liberális kormány még annak a látszatát sem, mintha ezekkel a költségvetési számokkal az lenne a célja, hogy nem vállalja valamiféle "betiltás" ódiumát, hanem most így, néhány hónapon belül gazdaságilag megfojtja a katolikus egyetemet. Mi természetesen nem feltételezzük ezt a kormánykoalícióról, éppen ezért bizalommal várjuk módosító javaslatunk megfontolását és elfogadását, ami egyúttal ékes cáfolatul is szolgálna az előbbi vádaskodásokkal szemben.
Hazánk nemzetközi megítélése szempontjából is megfontolandó, hogy a katolikus egyetem létét a rendszerváltoztatás félreismerhetetlen bizonyítékaként értékelő külföld miként vélekednék az egyetem anyagi tönkretételéről.
Úgy gondolom, hogy mi, képviselők - bármelyik frakcióban ülünk is - felelősek vagyunk ezeknek a diákoknak is a sorsáért, akik a lelkük szerint való egyetemben az álmaik és hivatásuk megvalósulásához vezető utat látják. Az egyetem kényszerű bezárásával sokan közülük nem csak hogy meg lennének nyomorítva jövendő éle-tükre, de valószínűleg a számukra kifizetendő munkanélküli-segély összege is magasabb lenne, mint az egyetemnek kért támogatás összege.
Mindezek alapján Surján Lászlóval benyújtott módosító javaslatunk lényege - XVIII. fejezet 15. cím 6. alcím 16. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzat -, hogy a Pázmány Péter Egyetem rekonstrukciójára 260 millióval és - ami talán még fontosabb -, működésére 140 millióval emeljük meg a tervezetet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy elfogulatlanul gondolják át az elmondottakat, nézzenek utána, és lelkiismeretük szerint szavazzanak.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
