KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a szót. Az adózás rendjéről szóló törvényről kell szólnom az általános vita keretében, arról a törvényről, amely az adózás általános szabályait foglalja magában.
A régiek azt mondták, hogy "navigare necesse est", én azt mondom, hogy sajnos, adózni muszáj. Nem népszerű téma az adó elővezetése, nem lehet olyat mondani az adózás rendjével kapcsolatos törvényről sem, ami egyértelműen pozitív fogadtatásra talál a társadalom valamennyi szegmensében, rétegében.
Az adózás rendjéről szóló törvény eddigi előírásai az adókkal kapcsolatos törvényekhez képest is a legbonyolultabbak, legsokrétűbbek és a legterjedelmesebbek voltak. 102 paragrafus és 10 kiegészítő paragrafus szólt eddig az adózás rendjéről, annak szabályairól.
Maga az adózás rendjéről szóló törvény az adójogszabályok előírásainak érvényesülési módjáról, az ellenőrzés, a konzekvenciák rendjéről, rendszeréről szól. Kiterjed az adósok teljes körére, kiterjed az adóhatóság munkájára, kiterjed a különböző központi és helyi adókra is.
Ennek megfelelően, hogy a jogok és kötelességek teljes körét tartalmazza, hogy az adósokra az egymillió forintos adónagyságrendtől a többmilliárd forintos adónagyságrendig és az adóhatóság teljes körű munkájára kiterjedjen, nyilvánvaló, hogy keretjellegű jogszabályról van szó, és nyilvánvaló az is, hogy meglehetősen bürokratikus és meglehetősen körülményes szabályozásról van szó. Sajnos, ez a törvény nem lehet olyan egyszerű, mint kellene, és kétségkívül bürokratikus vonásokat is tartalmaz.
Ez a jogszabály is eszközrendszer, de nem megoldás. Bármilyen szabályokat fogunk alkalmazni az adózás rendjéről szóló törvény következő évben érvényesülő előírásai között, azt kell mondjam, hogy természetszerűleg ez önmagában nem fogja megoldani a feketegazdasággal, a szürkegazdasággal kapcsolatos anomáliákat, mert ehhez átfogó fellépés és össztársadalmi akarat szükséges, nemcsak az adózás rendjének és az adójogszabályoknak az alakítása. Mégis azt mondom, hogy amikor az adózás rendjéről szóló jogszabályt vizsgáljuk, ezzel kell kezdeni.
Az a kérdés tulajdonképpen, hogy a fekete- és a szürkegazdaságban tevékenykedők részére megéri-e ez a fajta tevékenység? Ha megéri, és hogy megéri-e, azt egyrészről az dönti el, hogy mekkora az az adónagyságrend, mekkora az az adózási vonzat, amiért ők ezt a cselekményt és az ezzel járó konzekvenciákat magukra vállalják. Ebben a vonatkozásban azt kell mondjam, hogy az 1995-ös jogszabályváltozások kapcsán ez a tét olyan nagyságrendű változáson megy át, hogy meggondolják az eddig a fekete- és szürkegazdaságban tevékenykedők, hogy a társasági adó oldaláról érdemes-e nekik vállalni az ezzel kapcsolatos megítélést, az ezzel kapcsolatos eljárásokat és a lehetséges Btk-konzekvenciákat is.
Sajnos, a többi adónem vonatkozásában azonban nincs akkora előrelépés a csökkentést illetően, ami hasonló módon kikényszerítené és megfontolásra érdemessé tenné a nem adózók vagy nem tisztességesen adózók magatartás-változását. Akkor, amikor ezt a "megéri-e" kérdést felteszem, a másik oldalról azt kell mondjam, hogy a dilemmát az befolyásolja, hogy fennáll-e a veszély az adóelkerülés felfedezésére. Magyarul: az adóhatóság el tudja-e érni a nem adózót, komoly esély van-e arra, hogy az adóhatóság feltárja a nemadózás tényét, hogy utána megfelelő konzekvenciákkal tudja sújtani az elkövetőt.
Ezzel függ össze többek között az is, hogy sajnos ma, Magyarországon az adózó állampolgárok úgy érzik - az adóhatóság pedig meggyőződése szerint is vallja -, hogy a rendszer bürokratikus vonásai, az előírások követése van soron. Sajnálatos módon olyan mértékű adminisztratív munkával leterhelt ma az APEH szervezete, hogy nagyon kevés vizsgálatot tudnak végezni, és ezek a rendszertelen vizsgálatok elég jó esélyt adnak az adóelkerülőknek, hogy kicsi kockázattal követhessék el cselekményeiket. Az előttünk lévő rendszer a legnagyobb munkaterhelést adó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettség teljesítése vonatkozásában jelentős bürokratikus cselekménycsökkentő hatású, hiszen most már nem minden adózó állampolgárnak kell havonta, hanem - a kicsik esetében - negyedévente is lehetővé teszi a bevallás megtételét.
(16.40)
Ami még a harmadik tényező a "Hogy megéri-e?" kérdésnél nem az adózás rendjéről szóló törvény kategóriája, hanem az a kategória, hogy milyen konzekvenciákat tudunk az általunk elítélt cselekményhez hozzáfűzni. Sajnos azt kell hogy mondjam, a felderítés viszonylag alacsony aránya és a konzekvenciák viszonylag alacsony tétje miatt ez a kérdés ma igennel válaszolandó meg. Nem az adózás rendjéről szóló törvényben, de a büntető törvénykönyvben kellene ezeket a jogszabályokat olyan mértékre szigorítani, ami azt hiszem, a társadalom jogos igénye lenne az adóelkerülő vállalkozók tisztességtelen magatartásának csökkentése érdekében.
Mi jellemzi az adózás rendjéről szóló törvény további előterjesztését és további érvényesülését? Továbbra is az önadózás elvére és a korrekt, feltételezett kapcsolatra, munkára épít. Az adóhatóság kivetéssel szedi be az adót a teljes termékimport körében és a helyi adók esetében azokban az adónemekben, amikor felesleges lenne minden évben a vállalkozót, az állampolgárt adóbevallásra kényszeríteni a telekkel, az építményekkel összefüggő kategóriákban, amikor egyszeri bevallás után az adóhatóság ezt már kivetéssel tudja bonyolítani.
Az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozásában előrelépés az egyszerűsítés és a konzekvenciák vonatkozásában is van. Az elmúlt években erősen vitatott volt kezdő vállalkozói körökben az az előírás, hogy a várható nyereség nagyságrendjét bejelentési kötelezettséggel kellett az adóhatóság tudomására juttatni. És amennyiben ezzel nem élt, nem tette meg a kezdő vállalkozó, akkor mulasztási bírsággal sújtották e tevékenység, az adatszolgáltatás elmaradását. Ez nyilván egy kezdő vállalkozónál, aki nem begyakorlott az adóhatósággal való kapcsolattartásban, gyakran előfordulhatott, elő is fordult. Jogos az az igény, üdvözlendő az a változás, hogy a kezdő vállalkozóknál ez a bejelentési kötelezettség elmaradjon, és el is marad.
Egyébként sem volt ennek hatása, hiszen a kezdő vállalkozók gyakorlatilag nem jeleztek sosem várható nyereséget, csak az előíráshoz kapcsolódó mulasztási bírság volt az adóhatóság bevételi forrása ebben a vonatkozásban.
A helyi adó bevallásával kapcsolatosan változás az is, hogy a vállalkozóknak ezentúl nem kell két részletben, hanem V. hó 31-éig egy részletben, egy ütemben kell adóbevallási kötelezettségeiknek eleget tenni. Nagyon fontos egyszerűsítő, és azt hiszem, a korrekt elszámolás szempontjából lényeges eljárás, hogy a termékimport-ellenőrzéshez kapcsolódó revíziónál nem a havonkénti adóhiány, adótöbblet kerül figyelembevételre az adóbírság alapjául, hanem a teljes revízió időszaka alatti adótöbbletet és adóhiányt vetik össze, és ennek megfelelő adóhiány után vetik ki a bírságot. Az eddigi rendszerben a természetes havi adóhiány, adótöbblet nem került egyenlegezésre, és így havonta halmozódott az adókivetés, adóelszámolás problémájából eredő bírságfizetési kötelezettség.
Nagyon fontos a hto fogyasztási adójának visszaigényelhetősége, ami a korábbi adórendszer egy nagyfokú hibájának korrekcióját tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy most már az üzemanyagkutaknál fogja az üzemeltető a fogyasztási adót visszaigényelni. Lényegesen egyszerűbb lesz az adminisztráció, és lényegesen egyszerűbb lesz az adózás követhetősége is.
Nagyon lényeges, amit az előbb is említettem, hogy az általános forgalmi adót ezentúl nem minden vállalkozónak kell havonta bevallania és visszaigényelnie. Amennyiben nem éri el éves szinten a nettó egymillió forintot az áfafizetési kötelezettség, abban az esetben negyedéves bevallással is eleget tehet kötelezettségének az adózó állampolgár. Ezzel tulajdonképpen - tekintettel arra, hogy mintegy 600-700 ezer vállalkozásról van szó -a munka az APEH irodáiban nagyságrenddel csökken.
Szintén előrelépés, és természetesen az idő előrehaladtával előbb-utóbb várható lépés volt az is, hogy azokban az esetekben, amikor a vállalkozások gépi adatfeldolgozással dolgoznak, adathordozóikat is átadhatják adóbevallás gyanánt az APEH-nek, és azt elfogadva nem kell feltétlenül az előre kialakított nyomtatványokon teljesíteniük kötelezettségeiket.
Az előttünk lévő, adózás rendjéről szóló törvény szigorításokat is tartalmaz. Nagyon fontos szigorítás - és úgy gondolom, ezt üdvözölnünk is kell -, hogy nem jár késedelmi kamat annak a vállalkozónak, aki későn teljesíti visszatérítési vagy támogatási igényét abban az esetben, ha az adóhatóság soron kívüli felügyeleti revíziójával a csökkentés mértéke több mint 50 százalék. Úgy gondolom, ez a helytelen adóbevallások arányát csökkenteni, mérsékelni fogja, hiszen az adózó vállalkozónak számolnia kell ennek a lehetőségével, így tulajdonképpen később jut hozzá a pénzéhez, és kamatot sem kap hozzá.
Nagyon fontos a továbbiakban az is, hogy a jogerős határozat végrehajtható, és újabb kérelem nem felfüggesztő hatású. Ezzel nem tudnak visszaélni azok a vállalkozók, akik állandó kérelemmel függőben hagyták ügyük elbírálását.
Nagyon fontos korrektségi szempont az is, hogy az új tervezet szerint a késedelmi kamatok kétoldalúak. Ugyanazt a kamatmértéket fizeti az adóhatóság is és a vállalkozó is akkor, ha fizetési késedelembe esik. Lényeges szempont az is, hogy a méltányossági jog gyakorlása: a halasztás, a pótlékok, a bírságok és az adó elengedése - részleges és teljes elengedése - is lehetővé válik. Ebből a szempontból úgy gondolom, a szociális szempontok és az egyéni vállalkozó családjának létviszonyai, megélhetési viszonyai kerülnek döntően figyelembevételre. Ez egyértelműen üdvözlendő szempont.
Mi az, amiben mégis úgy gondolom, bizonyos mértékig javíthatók az előttünk lévő paragrafuspontok? Úgy gondolom, fontos szempont lenne az is, hogy azok a vállalkozók, akik számára a vállalkozásuk finanszírozására kedvezőbb, hogy az áfabevallási kötelezettségüknek havonta tesznek eleget, ezek a szezonális termelők, akik az év első időszakában csak áfa-visszaigénylők, és csak később produkálnak árbevételt, s azok a vállalkozók, akik tevékenységüket most kezdik el és készletfeltöltéssel, beruházással kezdik el tevékenységüket, természetesen egyéni döntésük alapján havonta is bevallhassák áfakapcsolataikat.
Ma ezt a törvénytervezet úgy teszi lehetővé, hogy az adóhatóság mérlegelésére bízza a kérelem teljesítését. Úgy gondolom, ez felesleges procedúra, ha a vállalkozó tartalmi okokkal és valós okokkal kezdeményezi, akkor feltehetően nem lenne helyes ebbéli tevékenységében, ebbéli törekvésében őt hátráltatni.
Fontos pontosítás lehetséges abban az esetben, amit pozitívumként említettem, ami az áfa, importáfa revíziós ideje alatti egyenlegével kapcsolatos bírságalap-számítást illeti, az, hogy a fizetendő adóegyenlegre vonatkozzék a bírság alapja, ne pedig a megállapított adóelőlegre.
(16.50)
Ezért úgy gondolom, hogy bár erről a törvényről igazán pozitívumot nehéz mondani - mert szabályokat senki sem szeret pozitívan beállítani, és senki sem szeret betartani -, végül is ennek a törvénynek a fontossága egyértelmű, és úgy gondolom, hogyha ezeket a módosításokat, amelyeket megemlítettem, sikerülne átvezetni, ez jelentős előrelépést biztosítana 1994-hez képest. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
