PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, nekem is van némi közöm a szövetkezetekhez, hiszen tagként magam is átéltem és némi tapasztalatot is szereztem az átalakulási folyamatokban. Éppen ezért úgy is vizsgáltam ezt a módosító javaslatot - mely valóban csak néhány pontot érint -, hogy ez mennyire indokolt és szükséges, mennyiben szolgálja a szövetkezetek stabilitását és továbbfejlődését. Ugyanakkor azt is néznem kell, hogy a szövetkezetek ezáltal is jobban fel tudnak-e készülni a továbbfejlesztésre, a továbbfejlődésre, a szerves továbbfejlődésre - akár a társaság irányában, akár pedig a szövetkezeti keretek közötti továbbfejlődésre.
Meg kell említenem, hogy tulajdonképpen a szövetkezetek az átalakulásnál valahol félúton vannak, hiszen a jogi értelemben vett átalakulás megtörtént, a gazdasági szerveződés és hatékonyságjavító átalakulás még most van folyamatban.
Az elmúlt években, megítélésem szerint, nem szövetkezeti strukturális válság volt, hanem tulajdonképpen egy agrárválság volt, egy piaci válság - belső és külső piaci válság -, finanszírozási válság, és tulajdonképpen ez sújtotta a különböző szervezetben működő mezőgazdasági vállalkozásokat.
Azt is kell tehát vizsgálnunk, hogy a gazdasági ésszerűséget, racionalitást mennyire szolgálja a jelen módosítás. Hiszen, mondjuk meg őszintén, az agrártermelés döntő részét a szövetkezetek, illetve a szövetkezetek koordinálásával állítjuk elő hazánkban.
Az is ugyanakkor tény, hogy a szövetkezetek egy jó része már azzal is segíti tagjait, illetve a földtulajdonosokat, hogy szolgáltatásaival az értékesítést, beszerzést integrálja - gondolok itt a szakmai, a műszaki-techno-lógiai szolgáltatásokra -, s ezt a piaci viszonyoknak megfelelően, az érdekeltséget szem előtt tartva látja el. Ugyanakkor azt is figyelnünk kell, hogy a finanszírozásban, netalántán a közös fejlesztésben is meg kell találni az érdekeltséget az adott térségben a mezőgazdaság szereplői között.
A vitában is elhangzott - és való igaz -, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok megjelenése egy exlex állapotot is okozott a gazdaság működőképessége szempontjából. Itt elsősorban a kapcsolatok, a finanszírozás kérdését emelném ki.
Ha arra gondolok, hogy nemcsak működtetni kell egy szervezetet, hanem továbbfejleszteni és integrálni, akkor pláne izgalmas kérdés az üzletrész-probléma. Bár hozzá kell tennem - és nem is kívánok itt vele foglalkozni, mert az nem e törvény keretei közé tartozik -, ha ebből az aspektusból vizsgálom egy kicsit a települési részközgyűlések jogosítványait, melyek szerint alanyi jogon leválhatnak egy szervezetről, akkor az nemcsak a szövetkezeti elvet sérti, megítélésem szerint, hanem a gazdasági ellehetetlenüléshez is vezethet, illetve mindenképpen zavarokat okozhat. Éppen ezért helyesnek tartom, hogy a tervezet ezt kiveszi az 1994. évi április 6-ai módosításból.
Ha megnézzük az 1992. évi I-es törvényt, illetve annak miniszteri indoklását, abból világosan kitűnik számunkra, hogy az ágazati szabályozást mellőzni kívánta, illetve nagyobb lehetőséget és kereteket biztosít a szövetkezetek önkormányzatainak, illetve a szövetkezeti önkormányzat és tagja kapcsolatának.
Gondoljunk bele, hogy a szövetkezet tagja lehet vállalkozó is, bérelhet szövetkezettől eszközt, vásárolhat is a szövetkezettől eszközt, ugyanakkor a szövetkezet is közreműködhet a tagja vállalkozóvá válásában, és létrejöhet egy egészséges munkamegosztás a szövetkezet és vállalkozó tagja között. Tételezzük föl, műszaki fejlesztési alapból vesz egy MTZ-traktort a vállalkozó szövetkezeti tag, ugyanakkor a nagyobb értékű technológiát viszont megvásárolja a szövetkezet. Így ki lehet használni a szövetkezet komparatív előnyét, elsősorban kereskedelem, értékesítés, beszerzés oldaláról, másrészt a pénzpiacon való megjelenés oldaláról. Számtalan hatékony működést lehet kialakítani, tehát valós versenyhelyzet már a '92. évi I-es törvény alapján is kialakulhat; főként akkor, hogyha ehhez a parlament megfelelő törvénykezéssel, pénzügyi szabályozással, támogatási rendszerrel segít.
Itt kell megemlítenem azt is, hogy az 50 százalék plusz egy fő határozatképesség nem betonozza be a struktúrát, tehát szervezeti változásra mindenképpen lehetőség nyílik. Ugyanakkor azért átgondolásra ajánlanám, hogy az üzletrésztőke 10 százalékával kötelező érvénnyel lehessen napirendre tűzni bármit, különösképpen a státuszkérdésekben nem tartanám ezt helyesnek.
(10.10)
A másik szakasz foglalkozik a közgyűlés összehívásának kérdésével, és hadd említsem meg némi tapasztalat alapján, hogy 200-400-500-600 szövetkezeti tag is lehet egy szövetkezetben, és aki látott már úgy közelről szövetkezetet, az láthatja, akármilyen jó a kapcsolat az igazgatóság és a tagjai között, beleértem a nyugdíjas tagot, az aktív tagot, de az üzletrész-tulajdonosokat is, a hatékony működés szempontjából szinte kivitelezhetetlen, ha nem hagyjuk meg a '92. évi I. törvény szellemének megfelelően az egy napra való összehívhatóság lehetőségét. Aki akar, egyébként is a döntési folyamatban részt tud venni ennek az alapján is.
A hatálybalépéssel kapcsolatosan szeretnék még egy-két dolgot mondani. Én úgy gondolom, hogy az lenne a szerencsés a szövetkezetek működése szempontjából, segítő szándékkal legalábbis, hogyha a kihirdetés napjától lenne a törvény alkalmazható.
Úgy gondolom, hogy a mostani módosítás ellenére is van még sok olyan törvénycikkely, ami nem éppen pozitívan befolyásolja a szövetkezetek működését, de most talán úgy gondolom, nincs lehetőség, hogy foglalkozzunk velük.
Egyet lehet érteni azokkal a véleményekkel, hogy átgondoltan kell ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni. Valóban egy jó jogi, szakmai előkészítés alapján, az érdekképviseletekkel egyeztetve kell kialakítani egy egységes szövetkezeti törvényt.
Jómagam egy kicsit szövetkezeti tagként, kárpótoltként is, már a családom révén, de külső és belső üzletrész-tulajdonosként is több fejjel megélem, hogy mit jelent a szövetkezeti törvény módosítása, és van némi rátekintésem arra is, hogy mit jelent az ott élők, az abban érdekeltek számára.
Úgy gondolom, hogy ezen tapasztalataim alapján mindenképpen fontos a mostani módosítás, de az új szövetkezeti törvénynek a megalkotása is. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy nem szabad, hogy elszaladjon a képzelőerőnk, és módosító javaslatok tucatjával bombázzuk a mostani módosítást, hiszen akkor elveszik az a szándék, melyet az előterjesztő, illetve a mezőgazdasági bizottság az ajánlásában megtett. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
