DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök a kormány előterjesztését tartják ugyan a kezükben, de ez a kormányelőterjesztés szóról szóra megegyezik az egészségpénztár és a nyugdíjbiztosítás önkormányzatának előterjesztésével.
A javaslat előtörténetéről tudniuk kell, hogy a két önkormányzat már egy évvel ezelőtt, tavaly is hasonló megoldáson gondolkodott. Annyi volt azonban a tavalyi javaslat és a jelenlegi között a különbség, hogy tavaly nem szerepelt a javaslatban a tőkére vonatkozó elengedési lehetőség, csupán a büntetőkamatok és a rendbírság elengedésének lehetőségét mérlegelték. A két biztosítási önkormányzat nem tudta tavaly beterjeszteni ezt a javaslatát, ezért az idén, amikor a társadalombiztosítási adósságok továbbra is megállíthatatlan nagyságrendben növekedtek, újra elővette ezt az indítványt és bizonyos eltéréssel - a kormányon keresztül - a parlament elé terjesztette.
Az eltérés azonban lényeges eltérés: ismereteim szerint elsősorban a nyugdíjbiztosítás önkormányzata ragaszkodott ahhoz, hogy ne csak a rendbírság és a büntetőkamatok kerüljenek elengedésre, hanem érintse a tőketartozásokat is ez a moratórium. A kormány tehát tudatában annak, hogy itt bizony komoly ellenérdekeltségek is felvethetők és komoly hiányosságok is vannak, nem adta vissza a két önkormányzatnak ezt az előterjesztést, abból a megfontolásból, hogy kerüljön ez a parlament elé, hiszen ha ennek az intézkedésnek egyáltalán van értelme és haszna, csak itt és most, ebben az évben, év végén vagy jövő év elején lehet.
Eredetileg négy részből, négy intézkedéscsomagból állt volna ez az akció. Az egyik része lett volna az, amit önök is ismernek: ez a moratórium-lehetőség. A másik része egy bónuszjavaslat lett volna, amelyik azt kívánta megfogalmazni, hogy mi legyen azokkal a járulékfizetőkkel, akik tisztességesen teljesítették fizetési kötelezettségeiket.
(16.10)
Önöknek tudniuk kell, hogy a társadalombiztosítási járulékfizetők 40 százaléka fizeti rendszeresen, tisztességesen, tartozás nélkül a kötelezettségeit, ezért tehát nagyon fontos lett volna egy ilyen intézkedés mellett ezeket is valamilyen módon megjutalmazni, valamilyen bónuszlehetőséget az előterjesztésben megfogalmazni, hiszen ebben az esetben ez az üzenet - amit nagyon sokan kritizálnak-kritizálunk - valóban nem lett volna vagy nem lenne félreérthető.
Az akció harmadik része egy szigorító intézkedéscsomagot ölelt fel, amely részben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítását, részben a csődtörvény, részben az adózás rendjéről szóló törvény, részben pedig a polgári törvénykönyv módosítását ölelte volna fel, hiszen mindezekhez a rendelkezésekhez hozzá kell nyúlni, ha azt akarjuk, hogy szigorodjék a járulékfizetési fegyelem.
Negyedrészt: egy nagyon fontos eleme volt-van ennek az akciónak. A társadalombiztosítás a kormánygaranciával megkötött világbanki kölcsönt arra kívánja, akarja felhasználni, hogy legyen végre egy tisztességes, naprakész járulékfizetési számlarendszer, amely nem kéthónapos késéssel tájékoztatja a járulékfizetőt, a munkáltatót társadalombiztosítási tartozásairól vagy társadalombiztosítási egyenlegéről, hanem azonnal tud értesítést küldeni, azonnal tud intézkedni a végrehajtásról is akkor, hogyha jelentős elmaradások vannak.
Jelenleg is folyik még a vita és az egyeztetés a két biztosítási önkormányzat között, és ismereteim szerint legjobb esetben - a két önkormányzat egyetértése esetén is - jövő év második félévében van esélye annak, hogy ez a folyószámla-rendszer végre megvalósul. Itt tehát most csak a négy intézkedésből álló csomag első részét láthatják, és ez érthetően elégedetlenséget, félreértést okoz.
Mit lehetett itt egyáltalán tenni? Mérlegelnünk kellett, hogy visszaadja-e a kormány, visszaadja-e a parlamenti bizottság a két önkormányzatnak ezt a javaslatot, és további egyeztetésre hívja fel őket, további vitákat indukálva, vagy - belátva, hogy az önkormányzatok a maguk érdekkörében nem jutnak tovább - befogadja plenáris vitára ezt az előterjesztést, és a parlament, a parlamenti frakció saját maga fogalmazza meg azokat a jobbító módosító indítványokat, amelyek teljessé tehetik ezt az előterjesztést. Hadd mondjak néhány szót a konkrét helyzetről, tisztelt képviselőtársaim - bár önök most, az ülés megkezdése előtt, pótlólag megkaptak egy tájékoztatót, amit szíves figyelmükbe ajánlok, és nagyon kérem, hogy olvassák át.
Miről szól ez? Arról szól, hogy a társadalombiztosítás adósságai 1989 óta húszszorosára növekedtek: 1989 végén 10 milliárd volt a társadalombiztosítási alapok kintlévősége, most pedig, a nyolcadik havi zárás adatai szerint 192 milliárd forintot tesz ki. Láthatjuk, hogy az adósságok jelentős növekedése '91-ben, '92-ben volt. Azóta - '93-ban és '94-ben - valamit csökkent ez a trend, valamit mérséklődött az adósságnövekedés üteme, ami arra mutat, hogy talán konszolidálódik a gazdaság, bizonyos járulékfizetési rend mégiscsak kezd helyreállni.
Nagyon fontos a kintlévőség összetétele. A járuléktartozás a 192 milliárdból több mint 180. Ebből mintegy 50 milliárd forint az egyéni vállalkozók, társas vállalkozások, ügyvédek és más egyéb szabad foglalkozásúak - például előadóművészek - köréből összetevődő járuléktartozás; mintegy 106 milliárd forint a gazdálkodó szervezetek és 3 milliárd a költségvetési intézmények járuléktartozása. Nem érdektelen azt a tényt is figyelembe vennünk, hogy a kintlévőség, a tőketartozás 150 milliárd forint, mert 41 milliárd ebből a 190-ből a büntetőkamat, a banki kamat és a rendbírság.
A 150 milliárdos járuléktartozás 57 százaléka tulajdonképpen olyan vállalatok, gazdálkodó szervezetek járuléktartozása, amelyek csődeljárás alatt vannak, felszámolás alatt vannak vagy egyébként is járulékfizetési megállapodást kezdeményeztek a társadalombiztosításnál. Ezért tehát valószínűsíthető az, hogy ezeknek a tartozásoknak egy része e nélkül a moratóriumrendelet nélkül sem lesz behajtható, ezt sem tudja megszerezni a társadalombiztosítás.
A társadalombiztosítás tisztségviselői szerint ebből az akcióból ez év végéig mintegy 10 milliárd forintot, a következő év első félévének lezárásáig, az akció lezárásáig esetleg egy újabb 5 milliárd forintot lehet megszerezni. Tehát a 195 milliárd forintból jó esetben is mindösszesen 15 milliárd forintra lehet szert tenni - bár kétségtelen, hogy erre a 15 milliárd forintra a társadalombiztosításnak az idén is és jövőre is rendkívül nagy szüksége van.
Éppen ezért kérdés az, lehet-e ezt a rendelkezést optimalizálni, és mit kell tenni azért, hogy mindenki számára elfogadható legyen: segítsünk a társadalombiztosításnak is, valamit javítsunk az elszámolások rendjén és tulajdonképpen a járulékfizetési fegyelmet se csorbítsuk. Be kell emelni azokat az akciókat ebbe a törvénytervezetbe, ebbe a javaslatba, amelyek abból kimaradtak.
Mi például felülvizsgálandónak tartjuk azt, hogy el lehet-e engedni tőketartozást. Nagyon határozottan az a véleményünk - legalábbis a szocialista frakció szociális munkacsoportjában -, hogy meg kellene gondolnunk, tőketartozást elengedjünk-e, és erről a kérdésről még további egyeztetéseket kívánunk - de a javaslatunkkal egy héten belül a tisztelt Ház elé lépünk. Az a véleményünk, hogy nem kellene ezt a moratóriumot érvényesíteni a csődeljárás, felszámolási eljárás alatt állók körére, és abban a körben, ahol már egyébként is fizetési halasztást kaptak a társadalombiztosítástól, ahol a fizetésekre megállapodás született.
A szigorító intézkedésekre ebben a törvényben is határozottan utalni kellene - nevesítve és határidőzve őket -, függetlenül attól, hogy egy hónap múlva tárgyalni fogjuk a társadalombiztosítási II. törvényt. Szükség van garanciákra: tudnia kell az állampolgárnak, tudnia kell a járulékfizetőnek, hogy milyen szigorításokra számíthat. Fontos rögzítenünk az ebben a moratóriumakcióban résztvevők vagy részesültek hátrányait, hogy ha most megkapják ezt a kedvezményt, akkor milyen más kedvezményben nem részesülhetnek. Ezzel egy időben, szerintünk fontos rögzíteni azoknak az előnyét, akik nem vettek részt ebben az akcióban.
Olyan intézkedésre gondolunk például, hogy ha lesz szó - éspedig lesz szó - társadalombiztosítási járulékcsökkentésről, akkor a társadalombiztosítási járulékcsökkentésben ne azonos arányban részesüljenek azok, akik ebben a moratóriumi akcióban kedvezményeket kaptak, és kapják meg a kedvezményt, a járulékcsökkentést teljes körűen azok a járulékfizetők, akik tisztességesen teljesítették a kötelezettségeiket.
Szeretném megerősíteni azt is, hogy a társadalombiztosítási intézményrendszer számára ugyancsak határidőt kell adnunk. Nem mindegy, hogy a világbanki projektből jövő év első félévének végén vagy csak év végén áll-e fel egy számítógépes nyilvántartó rendszer. Halaszthatatlan, hogy a több mint egymillió - 1 millió 300 ezer - folyószámlából minél többet ismerjen a társadalombiztosítás, és azt a 375 ezer folyószámlát, amit nem tekint élőnek, amit tisztázatlan folyószámlának kell hogy tartson, jelentős nagyságrendet fel tudjon számolni. Ez a helyzet ugyanis ma jelentősen befolyásolja a társadalombiztosítás kintlévőségeinek a nagyságrendjét.
Igen, egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik úgy vélekednek, hogy ha itt vérre menő csatát folytatunk néhány tíz millió forintról, ha vérre menő csatát folytatnunk másfél-kétmilliárdról, amit a nyugdíjasoknak szeretnénk adni, akkor igenis közösen kell gondolkodnunk azokról a jobbító javaslatokról, amelyek a társadalombiztosítás számára bevételt jelenthetnek anélkül, hogy a társadalombiztosítási járulékfizetési fegyelmet valamilyen formában is fellazítanánk. Ezekkel a módosító indítványokkal együtt, ezekkel kiegészítve tudjuk tulajdonképpen ezt a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
(16.20)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
