DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előterjesztés szembeötlően a "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" logika jegyében fogant, amelytől nehezen vitatható el bizonyos racionalitás, már csak azért is, mert ama túzok puskavégre kapásának vajmi kevés esélye van.
Kétségtelen, hogy a társadalombiztosításnak pénzre van szüksége. Kétségtelen, hogy a tb-alapok kintlévősége olyan méretűre nőtt, ami már veszélyezteti a gazdálkodást; és kétségtelen, hogy sok esetben a tartozás már elérte azt a lélektani határt, amikor az adósság törleszthetetlensége miatt az adós úgy látja, hogy kár is törődni az egésszel. Azonban mindezeket a szempontokat szem előtt tartva - és nevezzük így: a gyakorlatias beállítottságú logika korlátain belül is -, súlyos ellenérvek merülnek fel.
A javaslat - akárhogy forgatjuk is - mégiscsak a törvényszegőket preferálja, és a meg nem kapott kedvezmény következtében hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik becsületesen teljesítették kötelezettségeiket. Ráadásul nehéz a be nem fizetőről a jóhiszeműséget feltételezni, hiszen ha most a kedvezményekért mégiscsak befizetik a tartozásukat, akkor abból egyenesen következik, hogy már korábban is lett volna módjuk törleszteni.
Mit üzen ez a javaslat a társadalomnak? Nem azt, hogy bolond volt, aki becsülettel befizette, és még bolondabb, aki ezek után befizeti? Hiszen az elengedés egyszeriségének és megismételhetetlenségének dörgedelmes deklarálásán és az általános fogadkozáson kívül - és még csak nem is a törvényben, hanem az indoklásban, aminek illuzórikus voltát azt hiszem, nem kell ecsetelnem - semmiféle garancia sincs, ami biztosítaná a továbbiakban a törvényben foglalt kötelezettségek teljesítését, teljesíttetését.
Megfelelő súlyú szankciók nélkül ez így kifejezetten arra bátoríthat, hogy a későbbi elengedés reményében - amire éppen ez a törvényjavaslat teremt precedenst - a most még fizetők is elcsúsztassák befizetéseiket.
A törvényjavaslat nemhogy megoldást, de elégséges eredményt sem fog hozni. Ehhez nézetem szerint szükség lenne egyfelől a nyilvánvalóan is szokatlanul magas - irreálisan magas - tb-járulék reálisabb mértékre való csökkentésére, másfelől viszont ennek drákói szankciókkal való behajtatására.
Tisztelt Ház! A fenti gondolatmenetben bementem az előterjesztés logikájának az utcájába. Most azonban szólni szeretnék a kereszténydemokraták eszmei megalapozottságú, erkölcsi szempontú felfogásáról. Meggyőződésem, hogy ez az átfogó, egységbe látó felfogás, hosszú távon egyszersmind a leggyakorlatibb eredményeket is meghozza.
Társadalmunkban sajnos nem tudatosult, hogy miután a betegek és öregek ellátása függ a tb-járulék becsületes befizetésétől, annak meg nem fizetése - bibliai kifejezéssel - az özvegyek és árvák filléreinek elsikkasztását jelenti. Ha nem tudjuk világosan megláttatni a társadalommal, hogy a tb-járulékkal való manipuláció nem ügyesség, hanem az elesettekkel szembeni bűn, és így a társadalom maga nem fog a be nem fizetőkre pressziót gyakorolni, akkor semmiféle próbálkozás nem fog tudni megnyugtató megoldást adni. Tehát a törvényalkotásnál gondolnunk kell arra, hogy olyan szabályozást hozzunk, ami a társadalomnak ilyen üzenetet közvetít.
Hasonló nehézségek merülnek fel, ha a kérdést szélesebb társadalmi összefüggésében vizsgáljuk, és a tb-adósok körét összehasonlítjuk más adósokkal. Igazságtalannak tűnik számomra, hogy a mostani kedvezményekkel horribilis összegű tb-járulék tartozást enged el a parlament, ugyanakkor a kisember kis villany-, gáz- satöbbi, közműtartozására, noha ez közvetlen létproblémája, nem kap ilyen lehetőséget.
A törvényjavaslat kereszténydemokrata kritikájának summája, hogy az még saját logikai keretében sem nyújtja a megoldás reális reményét, garanciális, szankcionális szempontból nem elégséges. Ezen egyébként módosító javaslat beadásával próbáltam segíteni. A tb-járulék gyökérproblémájához hozzá sem nyúl, noha enélkül nyilvánvalóan lehetetlen érdemi megoldást találni. Egy szélesebb logikában pedig súlyos erkölcsi fenntartásaink vannak. Meggyőződésünk, hogy az erkölcsi szempontok nem tehetők zárójelbe, mert ha ez történik, akkor hosszú távon minden pusztán gyakorlati megoldáskísérlet - amint ezt a történelem bizonyítja - csődöt mond.
(16.40)
Az erkölcsi aspektus komolyanvétele nélkül a gazdasági élet is lehetetlenné válik.
Mindezek elfogulatlan megfontolását kérem képviselőtársaimtól. Köszönöm a szót és a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
