DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagy jelentőségű, sürgős, fontos és halaszthatatlan törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg a Ház.
A törvényjavaslat tartalma teljes egészében megegyezik a törvényjavaslat címével. Ez a törvényjavaslat valóban az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészek adatkezeléséről szól. Az elmúlt évek folyamán az ügyészség alkotmányos helyzete, feladatainak meghatározása a viták középpontjába került. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslat tárgyalásakor arra keressük a választ, ami a törvényjavaslat tényleges tartalma. Ezek a viták a jövendőben valószínűleg az alkotmányozás folyamatában lezárulnak és rendeződnek, nyilván ezzel nyugvópontra kerül majd az ügy; de hogy az ügyészség szolgálati viszonyát rendezzük és ezáltal egy régi adósságát teljesítse a magyar törvényhozás, ez úgy érzem, valamennyiünk közös érdeke. Érdeke a parlament mindkét oldalán ülő koalíciós pártoknak és ellenzéki pártoknak is. Érdeke az ügyészeknek, és nem utolsósorban érdeke az állampolgároknak. Azért, mert az igazságszolgáltatás egyik nagy szervezeti egységében, az ügyészségben az, hogy szabályozott, törvényben rendezett belső viszonyok váljanak uralkodóvá, hogy a szolgálati viszony tartalma az ügyészek számára egy kiszámítható jogi helyzetet teremtsen, ez nem egyszerűen egy szakmai csoport érdeke vagy a kormánykoalíció érdeke, ez a jogállamiság követelménye, és valamennyi állampolgár érdeke, hiszen csak így várható el az ügyészség munkájában a stabilitás biztosítása, az, hogy kiegyensúlyozott belső viszonyok legyenek jellemzőek az ügyészek tevékenységére.
Kérem önöket, hogy a vitában, ha egyetértenek ezzel a megállapítással, ezeknek a gondolatoknak a jegyében vegyenek részt, és a törvényjavaslat vitájának kezdetekor kérem, keressük az egyetértést abban, hogy minél hamarabb és minél gyorsabban le tudjuk zárni ezt a régóta húzódó kérdést, és ezt a sok kálváriát megjárt törvényjavaslatot nyugvópontra tudjuk juttatni.
(15.30)
A törvényjavaslat indokoltságát sokféle okból kiindulva el lehet végezni. Az okok között elsősorban - az előbb elmondottakon túl - hivatkoznom kell arra, hogy az ügyészségi szolgálati viszony szabályozása tekintetében a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem kielégítő. Ez már önmagában is elegendő indok arra, hogy átfogó szabályozást alakítson ki az Országgyűlés.
Az ügyészség olyan speciális körülmények között dolgozik, és az ügyészségi munkaviszony jellege olyan karakterisztikusan eltérő, akár a munkatörvénykönyvben szabályozott különböző munkaviszonyoktól, akár a köztisztviselői vagy a közalkalmazotti jogviszonytól, hogy minden elemében speciális, sajátos szabályozást igényel. A magyar szabályozás az elmúlt esztendőkben megbontotta - helyesen - azt a korábban egységes felfogáson alapuló munkajogi szabályozást, amely a munka törvénykönyv primátusából kiindulva kívánta szabályozni az abba már nehezen belesűríthető speciális munkaviszonyokat. De a munka törvénykönyve elsősorban a gazdasági szférában tevékenykedők viszonyaira tartalmaz szabályokat, a köztisztviselői törvény pedig nem veheti figyelembe azokat a sajátos vonásokat, amelyek az ügyészekre, mint a magyar igazságszolgáltatás tagjaira, egyrészt a magyar hagyományok, másrészt pedig a nemzetközi fejlődés tapasztalatait és tényeit figyelembe véve kell hogy vonatkozzanak.
Ha ez a helyzet sokáig fennmarad, igen hátrányosan érinti az ügyészségen dolgozókat, és nem segíti elő azt, hogy az ügyészség személyi állománya stabilizálódjon, nem teszi vonzóvá a pályát a fiatal kezdő szakemberek előtt. Összességében tehát: a törvényjavaslat elfogadásától, a törvény hatálybalépésétől éppen ezeket a kedvező pozitív hatásokat kell várnunk.
A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az ügyészségi szolgálati viszony szabályait, keletkezésének, megszűnésének módját nemcsak az ügyészek, hanem minden más ügyészségi alkalmazott vonatkozásában is. Az ügyészségi szolgálati viszony a legfőbb ügyész esetében az Országgyűlés által meghatározott időre, hat évre történő megválasztással, a többi ügyészségi alkalmazott esetében pedig kinevezéssel létesül. A kinevezés általános szabályként határozatlan időre szól.
A javaslat meghatározza az alkalmazás feltételeit is. Az ügyészeket vezetői munkakörbe a legfőbbügyész-helyettes kivételével a legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész nevezi ki. A javaslat megkülönbözteti a magasabb vezető állású ügyészi és a vezető állású ügyészi munkaköröket. Ebből kiindulva a javaslat - figyelembe véve az ügyészi szervezet belső sajátosságait - a pályázat kiírását a legfőbb ügyész kinevezési jogkörébe tartozó magasabb vezető állású ügyészi és a helyi vezető ügyészi munkakörökre teszi kötelezővé. Más vezetői munkaköröknél a pályázat a kiválasztásnak csupán egyik lehetséges eszköze.
A legfőbb ügyész és a katonai főügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan időre szól, és indokolás nélkül bármikor visszavonható. Ez a megoldás is részben kapcsolatban áll az ügyészség sajátos belső viszonyaival, hiszen így tudja biztosítani a bizalmatvesztett, illetőleg a vezetői tisztség betöltésére alkalmatlanná vált vezető más ügyészi munkakörbe történő áthelyezésének lehetőségét.
A javaslat következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a vezetői kinevezés megszűnése általános szabályként nem érinti az ügyészségi szolgálati viszony létét. A vezetői kinevezés visszavonásakor az ügyészi munkakörből eredő feladatainak ellátására egyébként képes korábbi vezetőt választása szerint vagy vezetői beosztásának megfelelő, vagy pedig annál alacsonyabb szintű ügyészségen más ügyészi munkakörbe kell helyezni.
A javaslat a legfőbb ügyész és a legfőbbügyész-helyettes sajátos közjogi helyzetére figyelemmel tételesen meghatározza a legfőbb ügyészi és a legfőbbügyész-helyettesi megbízatás megszűnésének eseteit és az ehhez kapcsolódó részletes szabályokat. Ismereteim szerint az alkotmányügyi bizottság ülésén éppen ezzel kapcsolatban alakult ki éles vita.
Ennek kapcsán el kell hogy mondjam, a legfőbb ügyész és helyettese megbízatásának keletkezése és megszűnése tekintetében az alkotmány nem adja, nem tartalmazza a tárgykör teljes körű szabályozását. Az alkotmány azonban nemcsak a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében, hanem néhány kivételtől eltekintve a többi közjogi méltóság esetében is azt a megoldást követi, hogy csak megválasztásuk vagy kinevezésük rendjéről rendelkezik igen tömören, felmentésük szabályozását külön törvényre bízza.
Ennek megfelelő alkotmányos megoldást találhatunk az Alkotmánybíróság tagjának felmentése esetében, az állampolgári jogok általános országgyűlési biztosának esetében, az Állami Számvevőszék elnökének esetében, a Magyar Nemzeti Bank elnökének esetében.
Mindezek alapján azt az álláspontot képviselhetem teljes meggyőződésemmel, hogy a javaslat szerinti szabályozás nincsen ellentétben az alkotmány rendelkezéseivel, és nyilvánvaló, hogy a fennálló joghézagot - már ami a felmentés szabályozására vonatkozik - meg kell szüntetni, ezt kívánja meg a jogbiztonság alkotmányos követelménye. A joghézag kitöltése pedig - miként azt az előbbi példákkal is sikerült talán alátámasztanom - nem kizárólag az alkotmány kiegészítésével történhet.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A szolgálati viszony tartalmát illetően fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az ügyész munkáját a legfőbb ügyész és a felettes ügyész utasításának megfelelően köteles végezni. Az utasítást azonban az ügyész kívánságára írásba kell foglalni. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ha az ügyész az utasítással, annak tartalmával annak alapján, hogy az esetleg jogszabályba ütközik vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek a végrehajtását, az ügy elintézése alól kérheti mentesítését. E jogát azonban csak írásban és jogi álláspontjának kifejtése mellett gyakorolhatja.
A törvényjavaslat személyi hatálya - ahogyan azt a bevezető gondolatok között már említettem - nemcsak az ügyészekre terjed ki: kiterjed az ügyészségen dolgozó ügyészségi titkárokra, fogalmazókra s az ügyészségi nyomozókra is. A rájuk vonatkozó azonos megítélés azt a jogi megoldást teszi szükségessé, hogy a javaslat az ügyész párttagságának, illetőleg politikai tevékenységének a teljes tilalomra vonatkozó szabályait alkalmazza az ügyészségi titkár, a fogalmazó és a nyomozó esetében is.
Abból kiindulva, hogy a felsoroltak ügyészi jellegű tevékenységet is ellátnak, ez a szabályozás összhangban van a rendőrségről elfogadott korábbi törvény rendelkezéseivel is.
A törvényjavaslat szintén új elemként - hasonlóan és összhangban a munka törvénykönyv korábbi rendelkezéseivel, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseivel - azzal együtt, hogy fenntartja az ügyészi szervezet centralizált és hierarchizált jellegét, mégis teret enged és új formákat biztosít a szakmai önkormányzatiság és az érdekképviseleti fórumok létrehozása és működése szempontjából.
Így a törvényjavaslat új testületeket hoz létre, teremt, amelyeknek véleményezési, javaslattételi, esetenként egyetértési joga van. Például az Ügyészi Tanács véleményt nyilvánít a legfőbb ügyészt és a legfőbbügyész-helyettest kivéve az ügyészi kinevezés, felmentés, továbbá egyéb olyan kérdést illetően, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlója kéri a testület véleményét. Hasonló jogkörrel rendelkezik az Alkalmazotti Tanács is, amely számára a törvény egyetértési jogot biztosít a jóléti jellegű pénzeszközök felhasználásával és az ilyen jellegű ingatlanok, intézmények fenntartásával kapcsolatos kérdésekben.
(15.40)
Végezetül arról is szeretnék szólni, hogy a törvényjavaslat rendezi az ügyészi adatkezelés eddig hiányos szabályait - amelyekről sem az ügyészségről szóló törvény, sem a büntetőeljárási törvény nem tartalmazott rendelkezéseket -, és ezzel megteremti az ügyészi tevékenység összhangját az 1992-ben elfogadott, személyes adatok védelméről szóló törvénnyel.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat elfogadása és bevezetése esetén anyagi terhekkel is kell számolnunk, és ezzel reálisan szembe kell nézni. E törvényjavaslat a végrehajtása során 1995-ben a költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni azt, hogy körülbelül 330-340 millió forintos kiadást jelent a költségvetés számára. Ebből azonban az ügyészségi fejezetben mindössze 150 millió forint többletkiadással kell számolni. A két összeg közötti különbözetet az ügyészség saját évközi költségvetési megtakarításaiból és az 1994. évi pénzmaradványokból biztosítani tudja; tehát a törvényjavaslat bevezetéséhez szükséges pénzügyi feltételek ezek szerint gazdaságilag biztosítottak.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen azért, hogy a jogállami követelményeknek megfelelően az igazságszolgáltatás nagy szervezeti egységében, az ügyészségben, azonos szabályok rendezzék az ügyészek jogállását, miként azt az Országgyűlés korábban már a bíróságok esetében szabályozta, és így a két nagy egység között ebből a szempontból is megteremtődjék az összhang - és a magyar Országgyűlés jelenleg ezzel is hozzá tud járulni az ügyészség munkájának eredményességéhez és a törvényesség erősítéséhez -, mindezekből a megfontolásokból kiindulva kérem, támogassák az általam előterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
