DR. ROZGONYI JÓZSEF
DR. ROZGONYI JÓZSEF
DR. ROZGONYI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Ház! Igen tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a lehetőséget, hogy a szabadon választott magyar parlamentben első ízben szólhatok. Felemelő ez az érzés. Egy kicsit szomorú is vagyok, és mély sajnálattal tölt el, hogy az önkormányzati törvény vitájában ilyen mértékben távol állnak egymástól az álláspontok, és hogy a vita nem mentes a szenvedélyektől és az indulatoktól, amelyek a tisztánlátást, a realitást gátolják.
Tisztelt Ház! Azt ugyanis senki nem állította - maga a beterjesztő Kuncze belügyminiszter úr sem -, hogy ez a törvényjavaslat tökéletes lenne és ne szorulna a későbbiekben tökéletesítésre. Expozéjában ki is tért arra, hogy a kormányprogram 1995-re is előrejelez módosításokat, amelyek az addigra minden bizonnyal beterjesztésre kerülő más, fontos törvényekkel is összhangban születnek majd meg. Gondolok itt az államháztartási vagy az olyan fontos hatásköri törvényre is. (Moraj az ellenzék körében.)
Ellenzéki sorokból sokan és élesen kritizálták a tervezetet, de sajnálatosan kevesen voltak, akik kritikai észrevételeik mellett a tervezet érdemeit is érintették volna; és itt - talán nem haragszik meg - ide idézném Pálfi Dénes képviselőtársunk véleményét mint pozitívumot.
Tisztelt Ház! Az elmúlt négy esztendő kétségtelenül nagyjában-egészében az önkormányzatok, illetve az önkormányzatiság sikerét hozta Magyarországon. Nem hat talán túlzásnak, hogy egyesek szinte sikerágazatként emlegetik ezt a szférát. Az önkormányzatok, ahogy ezt a vita során többen kifejtették, a közigazgatási rendszer fontos alappillérévé váltak, önállóan, a helyi politika aktív alakítójaként, egyúttal a központi hatalom kiegyensúlyozójaként működtek. Aki figyelemmel kísérte gazdálkodásukat, bevételeik gyarapodását, az általuk megindított több ezer beruházást, az joggal állapíthatja meg, hogy sok településünk az önkormányzatok révén többet haladt előre, mint az azt megelőző évtizedben. Különösen igaz ez a kis településekre és a falvakra.
Érthető hát, hogy az eredményeket elismerve a törvényt beterjesztő most csak a működést zavaró tényezők kiiktatására törekszik, építve bizonyos bírósági, alkotmánybírósági döntések, állásfoglalások és nem utolsósorban a tudományos műhelyek eredményeire.
Több ellenzéki felszólaló csalódását fejezte ki a változások több lépcsőben történő megvalósítását, illetve a mostani mértékét illetően. Megítélésem szerint - és ez a frakcióban kialakult általános vélemény is - a változások iránya jó, és az alapvetően jól működő önkormányzati rendszerben túlzottan nagy, alapvető, megrázkódtatásszerű változásokat most nem lenne indokolt eszközölni. Az pedig Murphy óta ismert, hogy működésképtelen javaslata mindenkinek van; ezt kár lenne szaporítani.
Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Tudom, az általános vitában nem szokás, én mégis leszűkíteném a mondandómat egy területre, a középszint kérdéskörére. A tudományos vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy hatékony középszint nélkül a döntések jelentős része indokolatlanul a központi szintre tolódik fel, és számos, indokolatlan többletköltséget eredményez. Megítélésem szerint az 1990-es törvénynek a középszint szabályozása volt a leggyengébben sikerült része. És meg kell mondani őszintén - és itt visszautalnék Torgyán képviselő úr felhívására -, hogy bizony a középszint kérdésében történt a legkevesebb előrelépés megítélésem szerint ebben a törvényjavaslatban is - ami a kritikát illeti.
A rendszerváltás idején zajlott politikai vitákban kevés kérdésben volt olyan mértékű egyetértés, mint a régi, úgynevezett osztogató megye trónfosztásában. Sok politikai előítélet - és meg kell vallani, ez az MSZP részéről is igaz -, miszerint a megye a kommunizmus végvára egyfelől, vagy a főispáni rendszernek a visszacsempészése másfelől, eredményezett egy mai napra gyenge, másodlagos legitimációjú megyei önkormányzatot. Erről részletesebben Kalmár Péter képviselőtársam szólt.
A településiekkel azonos jogállású, sőt azoknak bizonyos fokig kiszolgáltatott megyei közgyűlés szerepe ma kis túlzással az intézményfenntartásra korlátozódik. Ráadásul a ma hatályos jogi gyakorlat szerint a települések bármikor önként átvállalhatnak, illetőleg átadhatnak feladatokat, amelyek ellátásáról mint nem kötelezőről lemondanak. Ez utóbbi esetben a megye köteles a feladatot átvenni. Ez nemcsak pénzügyileg hozhatja lehetetlen helyzetbe a megyei közgyűlést, de a feladatot ellátó intézmény életében is komoly megrázkódtatásokat okozhat.
Csak jellemzőként mondom el, hogy a Nógrád megyei közgyűlésnek mind ez idáig az elmúlt évek során csak komoly pénzügyi nehézségekkel és szakmai perspektívagondokkal küzdő intézményeket adtak át a városok. És van itt még valami, tisztelt Ház! A települések által átvett és működtetett intézmények elsősorban a helyi igények kielégítésére törekszenek, és nem feltétlenül vesznek figyelembe térségi érdekeket.
(11.10)
Indokolt hát, sőt egyes intézményeknél elengedhetetlen, hogy a megyei önkormányzathoz kerüljenek, illetve hogy ott egyben maradjanak. Hogy másra ne utaljak, a megyei kórházra példának okáért, amelynek ma a fő gondja abban áll, hogy a tulajdonos, a pénzügyi és szakmai jogosítványok mind más helyre vannak telepítve - most ezt nem részletezném.
Javaslatom szerint a jövőben alapelvként kellene kimondani, hogy a térségi felvevő körű, vagy a megye egészére szolgáltató középfokú, avagy speciális feladatokat ellátó intézmény közvetlenül a legitimen választott megyei közgyűlés irányítása alá tartozzon. Mert egyébként például hogyan lásson el koordinációt a megyei közgyűlés a középfokú beiskolázás tekintetében? Meg kell mondani, hogy ma ugyanis, tisztelt Ház, források és intézmények híján a megyei közgyűlés többek közt ezt a feladatot sem képes ellátni. És tessenek csak körülnézni az országban, hogy milyen állapotok, milyen kaotikus viszonyok dúlnak például ma a középfokú intézményhálózat tekintetében, amikor is elemi feltételek híján indítanak települések különböző úgynevezett középiskolákat. E tekintetben a törvényjavaslat fontos előrelépést jelent, amennyiben a 70. § (1) bekezdése a megyei önkormányzat kötelező feladataként szabja a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátást.
Ugyancsak pozitív vonása a tervezetnek, hogy a székhely szerinti település körzeti közszolgáltatását biztosító intézmény átvételéhez a megyei önkormányzat egyetértése szükséges - ezt a 69. § (2) bekezdése tartalmazza -, illetve az átadás a település kérésére csak akkor kötelező, ha a megelőző négy év átlagában a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevők többsége - ezt a 69. § (3) bekezdése tartalmazza. E tekintetben fontos garanciális szabály az is, amely az intézmények biztonságát szolgálja, hogy tudniillik az átvétel minimálisan három évre szól, bár én személy szerint a magam részéről a szándék komolyságának biztosítékául javasolnám ezt az időt nyolc évre felemelni.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat megtartja a hatályos törvény azon elvét, miszerint a megyei önkormányzat - mint területi önkormányzat - köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető - ezt a 69. § (1) bekezdése írja. Ezt az alapelvet azonban érdemes lenne következetesen végigvinni a megyei önkormányzat mint középszint, valamint az állam központi intézményei viszonyában is, nevezetesen úgy, hogy megyei szinten kell megoldani mindent, amiben a döntéshez szükséges eszközök, információk és tudás ott áll rendelkezésre, és az állam központi szerveinek a területi kérdésekben decentralizálnia kellene döntéseit és vissza kellene vonulnia.
Költői a kérdés ugyanis, hogy vajon központi szinten mennyivel lehet alaposabban és igazságosabban megítélni, rangsorolni egy-egy konkrét település fejlesztési igényét vagy forrásigényét, mint a legitim, választott megyei közgyűlés szintjén; vagy hogy önmagában mitől lenne jobb és legitimebb a parlamenti szintű forráselosztás, újraelosztás, mint a megyei. Itt utalnék vissza Szabad György professzor előadására, amiben azt világította meg, hogy itt bizony a központ és a helyi felelősségmegosztás szküllái és kharübdiszai között kell lavíroznia a jogalkotónak.
Itt jutottam el, tisztelt Ház, a mondanivalóm végére: a területfejlesztés, a regionális kérdések ügye ismét csak érintőlegesen szerepel a megye feladatai között. A 70. § 1/c bekezdése célmeghatározásról, összehangolásról, információs rendszer kialakításáról szól, miközben a (2) bekezdés a területfejlesztési feladatok érdemi megoldását a később meghozandó területfejlesztési törvény által meghatározott, majdan '95 júniusáig megalakuló megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörébe utalja.
Égetően szükséges tehát a továbbfejlesztés, égetően szükséges a területfejlesztési törvény és a fenti intézmény mihamarabbi létrehozása, és ebben a megyei közgyűlésnek mint középszint szerepének a tisztázása minden előítélettől és korábbi sérelemtől mentesen; annál is inkább, hiszen ma Magyarországon belül legalább három, nagyon eltérő fejlettségű régió, térség különböztethető meg, és ma a társadalmi helyzetkülönbségek legfontosabb tényezőjévé vált, hogy ki milyen lakóhelyre születik. Ezt nemcsak egy leszakadófélben lévő Nógrád megye képviselőjeként mondom el, hanem azért is, hogy tekintetünket egy kicsit most Európára vessük. Hadd idézzem ide az Európai Régió Chartának az irányelveit, miszerint a középszintnek mely területeken szán fokozott szerepet ez a charta. Három nagy területen: egyrészt a helyi gazdaság fejlesztése területén, másrészt a szociális és egészségügyi, kulturális területeken és nem utolsósorban a területfejlesztés és környezetvédelem terén.
Az Európához való csatlakozás jegyében és az önkormányzati törvény továbbfejlesztése kapcsán is tehát jócskán van még feladatunk, nem áll meg ez a munka, ha célnak tekintjük a kormányprogram azon kívánalmát, hogy tudniillik "a középszintű igazgatás elsődlegesen a megyékre mint területi önkormányzatokra épüljön."
Köszönöm a szíves figyelmüket, türelmüket, és kérem, hogy szavazataikkal támogassák a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)
(A jegyzői székben dr. Semjén Zsoltot Sasvári zsilárd váltja fel.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
