MIAKICH GÁBOR
MIAKICH GÁBOR
MIAKICH GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony.
Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítására benyújtott T/32. számú törvényjavaslat vitája során frakcióm vezérszónokai részletesen indokolták a módosítás szükségességét. Ehhez kapcsolódva a polgármester és a jegyző viszonyáról szólok.
E kérdéskör kapcsán többen felvetették, kár ehhez hozzányúlni, így is nagyon sok település hangos a polgármester és a jegyző torzsalkodásától.
Dr. Homoki János független kisgazdapárti képviselőtársam hozzászólásában feleslegesnek mondta azt a szabályt, hogy a jegyző által gyakorolt kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges. Véleménye szerint vagy minden kérdésben legyen egyetértési joga a polgármesternek, vagy a képviselőtestület által meghatározott körben legyen ilyen jogosítványa. Deutsch Tamás képviselőtársam egyáltalán nem látja értelmét az egyetértési konstrukciónak. Nézzük hát, mi is volt a jogalkotó szándéka:
Erősíteni a polgármestert irányítási és a jegyzőt vezetői funkciójában, miközben a feladatokat szétválasztja és az együttműködés kereteit is meghatározza. A polgármesterek közvetlen választása legitimációjukat erősíti. A hivatal szervezeti felépítésében, meghatározásában és személyi állományának összeállításában betöltött szerepe lehetőséget ad olyan hivatal létrehozására, amely megfelelő döntés-előkészítési hátteret jelent a település első számú vezetőjének. A jegyző munkáltatói jogköre, közvetlen vezetői jogosítványa erősítik abban, hogy a hivatal közvetlen vezetőjeként megfelelő befolyása legyen a hivatalban folyó munkavégzésre.
Dr. Homoki János képviselőtársam első megoldási javaslata szerint - mint már említettem - a törvényben kellene előírni, hogy minden hivatali dolgozó esetében legyen a polgármesternek egyetértési joga. Ez olyan felesleges kötelezettséget írna elő, amellyel a polgármesterek többsége nem is kívánna élni, s nem is segíti elő a hivatal jobb működését, hiszen nagyobb hivatalok esetén nincs értelme, nem szükséges beleszólni a polgármesternek minden hivatalos dolgozó munkáltatásába, míg a kisebb településeken nem adna lehetőséget arra, illetve ebben az esetben felesleges külön szabályozni, mert inkább előfordulhat, hogy a polgármester minden dolgozó alkalmazásában érdekelt.
Képviselőtársam második javaslata szerint a képviselőtestület határozná meg azt a kört, amelyben egyetértési jogköre lenne a polgármesternek. Ez azért nem jó javaslat és nem a probléma lényegét érinti, mert a hivatallal közvetlen munkakapcsolatban a polgármester van, a képviselőtestület határozatainak végrehajtásában, a döntések előkészítésében a polgármester van közvetlen kapcsolatban a hivatal dolgozóival. A képviselőtestület döntési jogosítványait nem sérti e jog elmaradása.
Deutsch Tamás képviselőtársam a Jegyzői Kamara álláspontját ismétli meg indoklás nélkül, amikor az egyetértési intézményt elveti. Gondolom, az "öszvér" minősítés nem tekinthető indoklásnak.
(11.40)
Engedjenek meg egy példát az egyetértési jog szabályozásának megfelelő volta mellett. Egy főépítész kinevezése nemcsak hivatali kérdés; egy város jellegéhez, a városfejlesztési elképzelésekhez is kapcsolódnia, igazodnia kell a kiválasztott személynek. E kérdéskörben pedig a település polgárai által megválasztott polgármester az illetékes, ezért a hivatal személyi összetételében meghatározó szerepe kell, hogy legyen a polgármesternek is.
Végezetül a személyi konfliktusok témaköréről szólnék, és engedjenek meg egy talán nem idevágó példát - amit a közlekedésből veszek -, de gondolom, a végén kiderül, hogy miért említem meg.
Egy gépkocsi vezetője vezeti az autóját, a közlekedési rendőr pedig irányítja a forgalmat. Kettőjük között a KRESZ teremt kapcsolatot, amely a szabályokat meghatározza, s amelyhez mindkettőjüknek igazodnia kell. Nem attól van rend az útkereszteződésben, mert a két félnek nincs hatása egymásra, hanem éppen attól, hogy a meghatározott szabályok szerint az irányító közlekedési rendőr - figyelembe véve a forgalmat is - meghatározza a járművek áramlását, végső soron a vezető dolgát. Az autó vezetője pedig - ismerve a szabályokat és a rendőri jelzéseket - teszi a dolgát, éppúgy, mint a polgármester és a jegyző viszonyában.
A jegyző a polgármester által meghatározott irányítás szerint végzi a dolgát a hivatalban. Bízzunk ebben az együttműködésben és ne várjuk a törvénytől, hogy helyi, személyi problémákat oldjon meg!
Végezetül még egy kérdésről szeretnék szólni. Több ellenzéki képviselőtársam felvetette azt a problémát, illetve szemünkre vetette, hogy becsapjuk a választóinkat. Ha önök a Szocialista Párt programját olvasták, akkor azt hiszem, ez a kérdés nem merülhet fel, hiszen mi nem terjesztünk elő olyat, amelyet nem ígértünk meg, és nem csinálunk olyat, hogy ezzel csapnánk be választóinkat.
Vitatkozni lehet és kell is hogy vitatkozzunk megoldásokon, de ne használjunk érvek helyett ilyen minősítéseket. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
