RUSZNÁK MIKLÓS
RUSZNÁK MIKLÓS
RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ezt az önálló indítványt megfogalmaztam, nagy bátorítást adott nekem a sport jelenlegi súlyos helyzete, valamint a kormányprogram sport és ifjúsági fejezete, amiben a kormány komoly szándékát fejezi ki ennek megoldására.
A bizottság felállítása mellett véleményem szerint számos érv, ellenérv is felsorolható. Az érvek közül csak néhányat.
A testnevelés és sport ügye az élet számos területével szoros kapcsolatban áll, akár az egészségvédelemmel, akár az oktatással, akár a művelődéssel, szórakoztatással, gazdasággal, honvédelemmel, de nemzetközi megítélésünk szempontjából sem közömbös. Ennek ellenére sem kezeljük, kezelik kellő súllyal a kérdést, a kormányprogram vitája során például sem az expozéban, sem a hozzászólásban nem történt említés különösebben erről a dologról.
Előttünk áll a sporttörvény megalkotásának feladata, amely járatlan út, hiszen 1921 óta ilyen törvényt nem alkottak Magyarországon. Négy év óta húzódik és mindig elutasításba ütközik az adótörvények sportbarát átalakításának az ügye.
Tisztelt Országgyűlés! A sport jelenlegi helyzete súlyos, a sportkörök egyharmada csődbe jutott, egyharmada pedig csődbe kerülhet ebben az évben. A bűnbakkeresés - úgy érzem - teljesen felesleges. Már régóta tudjuk, hogy mi a magyar sport betegsége. Az egyik újságíró cikkéből idéznék néhány gondolatot: "Az utánpótlás-nevelés elhanyagolása elsősorban nem az egyesületek vétke, hanem az állami sporthivatalé, akik nem tudták meggyőzni a kormányszerveket arról, hogy céltudatos és áldozatos nevelés nélkül nincs jövő. Van kiút a jelenlegi helyzetből - folytatódik az újságcikk - de úgy tűnik, ezt az OTSH nem képes tudatosítani, elfogadtatni a mindenkori kormánnyal, vagy ha egészen pontosan akarjuk nevezni, a pénzügyminiszter úrral. Pedig Békesi László még nem felejtette el, hogy ő az Atlétikai Szövetség elnöke volt, méghozzá sikeres korszakban. Tudnia kell, hogy a bajnokokat hogyan nevelik, s ami a leglényegesebb, mikor kezdik el és mikor folytatják ezt a munkát. A sportvilágban élenjáró nemzetek már kisgyermekkorban, 6-8 éves kortól céltudatosan foglalkoznak a gyermekekkel. Az általános iskolákban már bajnokságot rendeznek és tudományos módszerekkel, orvosi csapatokkal mérik fel a tehetségesnek tűnő gyerekek fejlődési adottságait. S azonnal kiszűrik azokat, kiemelik az erősebbeket, de persze, mindenki játszhat kedvére, sportolhat, csak a szakemberek számára lényegesek ezek az adatok. Az így megszerzett adatok, amelyek segítségével az élettani törvényszerűségek alapján tudják a tehetségeket kiválogatni és aztán megint csak hasonló szakszerű munkával és erre képzett edzőkkel továbbfejleszteni. Durva hasonlattal élve, először a fizikumot nézik, s aztán a megfelelő gyereket megtanítják például futballozni. De ehhez pénz kell és ha mi még mindezt általánosítva utánpótlás nevelés címén igényelnénk senki nem fogja a parlamentben megérteni és megszavazni, hogy mire is kérjük valójában az életmentő megoldást. Talán ez a pár sor eljut a Kossuth Lajos térig."
Eddig az újságcikk. Nos, ez az újságcikk-idézet Vándor Kálmán Vasárnapi Újságában megjelent írása volt, és nemhogy eljutott a parlamentbe, hanem már korábban megfogalmazódott az önök előtt lévő előterjesztésemben. A problémák feltárását, megoldását nagyon fontos dolognak tartom képviselőtársaimmal együtt egy közepes létszámú, hatékony állandó bizottság létrehozásával. Az európai országok egy részében, például Németországban önálló parlamenti bizottság működik a sporttörvény előkészítése és a sport fejlesztése érdekében.
Bár az oktatási, ifjúsági és sportbizottság nevében is hordja a sport ügyeinek felügyeletét, intézését, de ezen bizottság döntően nem a sport szempontjából szerveződött. A hat parlamenti párt képviselői között sokan vannak, akik a sport területén is dolgoznak, de jelenleg nem tagjai egy bizottságnak sem és szívesen részt vennének egy ilyen bizottságban. Az önkormányzati törvény tárgyalásánál magas szintű viták hangzottak el a szubszidiaritásról. Ha egy szervezet, egy egység alsó szinten nem tudja megszervezni saját gondját, baját, akkor a gondoskodó államnak mindig be kell lépni.
(16.10)
Politikamentes indítványommal ugy érzem, jó ügyet szolgálok és ehhez kívánom én ennek a parlamentnek, hogy fejezzék ki ez irányú elkötelezettségüket a képviselők.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
