DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon furcsa, de figyelemmel kísérem a vitát - olyannyira, hogy képviselőtársaim hivatkozási számait is megnézem, és egy nagyon furcsa dolog következett ebből. Attól tartok, hogy képviselőtársaim két különböző együttes jelentésről beszélnek: az egyik a szeptember 21-ei, ami szintén forgalomban van, és így két felszólaló által hivatkozott számok nem a mai tárgyalásra kiadott, 27-én kelttel azonosak. Így nagyon nehéz követni.
Ezek után engedtessék meg, hogy a dr. Latorcai János képviselőtársammal benyújtott három módosító indítványunk tárgyában szóljak.
A Fővárosi Közgyűléssel kapcsolatban terjesztettünk elő módosítást, aminek az egyik magyarázata az, hogy jómagam a jelen önkormányzati ciklusban fővárosi képviselő vagyok. A fővárosnak számtalan problémája volt valóban, és nehéz lépésekre volt kényszerítve azáltal, hogy a kerületekkel mindenben meg kellett egyezni - vagy legalábbis a dolgok többségében. Ezt a jelenlegi törvény részben és akként módosítja, hogy a fővárosi hatásköröket precízebben meghatározza, és a Fővárosi Közgyűlés nagyobb jogot kap a főváros irányításában.
Tökéletesen elfogadom azt az állítást, hogy a főváros egy egységes város, és így az egységes város irányításában a Fővárosi Közgyűlésnek nagyobb hatáskört kell adni, de azt elfogadhatatlannak tartom, hogy a precízebb és a nagyobb hatáskör biztosításával a kerületi önkormányzatok szinte teljes jogfosztásra kerüljenek.
A mai napra kiadott együttes jelentés 105., illetve 114. pontjára szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, ami - megítélésünk szerint - rendkívül szerencsétlen eredményhez vezet. A ma hatályos önkormányzati törvény szerint a kerületi önkormányzatok egy-egy képviselőt választanak, aki teljes joggal a Fővárosi Közgyűlés tagjává válik. Ez, azt hiszem, azt a kapcsolatot volt és van hivatva szolgálni, hogy a kerületi önkormányzatok a fővárosi önkormányzat munkájában aktívan és teljes joggal részt vegyenek. Erre irányult a 105. szám alatt előterjesztett módosító indítványunk, amely az eredeti, a jogfosztást tartalmazó szabály ellen szól.
A kormány előterjesztése szerint a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Fővárosi Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott küldött.
Ez a szabály azt jelenti, hogy gyakorlatilag akár a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja, akárki, aki nem választott képviselő, a kerületi képviselő-testület megbízásából, akár egy kívülálló, akár egy ügyvéd minden további nélkül elmehet, és érvelhet a Fővárosi Közgyűlés előtt. Ez így nagyon szerencsétlen, mert ennek a kapcsolatnak nem csak akkor kell meglennie a főváros felé, mikor a kerület adott problémáját tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. A jólinformáltságra való tekintettel, azt hiszem, a főváros minden egyes tevékenységével kapcsolatban valamennyi fővárosi kerületnek tökéletesen informáltnak kell lenni.
A mi módosító indítványunk tulajdonképpen a hatályos önkormányzati törvény - helyesebben a hatályos fővárosi törvény - rendelkezéseinek visszahozására irányul. Indítványozzuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagja teljes jogkörrel, szavazati joggal vegyen részt a kerületi önkormányzat, vagyis a kerületi képviselő-testület által választott - és így már teljes jogú - küldött.
Ezzel, a kerületek és főváros kérdésével összecseng a 114. sorszám alatt benyújtott módosító indítványunk. A kormány előterjesztésében az önkormányzati törvény 63. § (2) bekezdése taglalja a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét, és utal arra, hogy a hatásköri törvény ezt részletesebben fogja indokolni - helyesebben: felosztani. Itt, ezen pont alatt, mi olyan kiegészítést kívántunk előterjeszteni, hogy kérjük meghatározni azon rendeletalkotási kört, amelyben minden körülmények között a kerületi önkormányzatok többségének támogatása kelljen ahhoz, hogy a főváros azt az adott kérdést rendezhesse.
Ezzel kapcsolatban nem kívánom az indokolást megismételni; ezt tulajdonképpen a kerületek és a főváros kapcsolatával azonosan, az előző pontnak megfelelően tartom fenn.
Nagyon sajnálom, hogy dr. Dornbach Alajos nincs a teremben, mert a 106. szám alatt előterjesztett módosító indítványunkkal kapcsolatban én is szeretném aggályaimat kifejteni a bizottsági munka és az ellenzéki képviselők által előterjesztett módosító indítványok terén.
Az 1994. szeptember 21-ei együttes jelentésben szerepel az a módosító indítvány, amelyet szintén dr. Latorcai János képviselőtársammal nyújtottam be, és ez a módosító indítvány tulajdonképpen egy koncepcionális kérdés. Koncepcionális kérdés annyiban, hogy a kormány előterjesztése szerint a Fővárosi Közgyűlés a közgyűlési tagok körén kívülről főpolgármester-helyettest választhat. A főpolgármester-helyettesnek helye van a közgyűlésben - bár nem válik tagjává -, zárt ülésen és mindenhol részt vehet. Ez nyilvánvalóan abból a történetből fakad, amely a Fővárosi Közgyűlés életében a fővárosi főpolgármester-helyettesek választásával kapcsolatban a mostani ciklus ideje alatt előfordult. Mi ezt sérelmesnek tartottuk, és módosító indítványunk arra vonatkozott, hogy a Fővárosi Közgyűlés főpolgármester-helyettesét csak saját tagjai sorából választhassa meg.
(10.30)
Hangsúlyozom: ez egy koncepcionális kérdés. A koncepcionális kérdést az önkormányzati bizottság nem támogatta, az alkotmányügyi bizottság nem támogatta, és az előterjesztő sem értett vele egyet.
Szeptember 21-én, amikor a módosító indítványok leadásának a határideje már elmúlt, ez volt az állapot.
Ezt követi, tisztelt Országgyűlés, a szeptember 27-i 114. sorszám alatti együttes jelentés 107. pontja, ahol az önkormányzati bizottság ugyanezt a módosító indítványt előterjeszti azzal a kiegészítéssel, hogy ebben a személyi kérdésben a Fővárosi Közgyűlésnek titkos szavazással kell dönteni.
Attól tartok, hogy ugyanaz a helyzet a mi módosító indítványunkkal kapcsolatban, mint ami Selmeczi Gabriella képviselőtársam módosító indítványával kapcsolatosan volt, hogy vagy a bizottságok, vagy a koalícióhoz tartozó képviselők - szükséges vagy nem szükséges - sokszor rontó indítványt terjesztenek rá az ellenzéki képviselők indítványára, csak azzal a céllal, nehogy az ellenzéki képviselők módosító indítványa mehessen keresztül törvénymódosításként.
Az alábbi önkormányzati törvénymódosítás, hogy "A tagjai sorából titkos szavazással..." azért is nagyon furcsa, mert én itt az önkormányzati bizottság teljes következetlenségét vélem felfedezni. Ennek alátámasztására hadd hivatkozzak arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény 34. §-a rendelkezik a tárgyban, hogy a képviselő-testületek saját tagjaik közül polgármester javaslatára polgármester-helyetteseket választhatnak. Soha, sehol a törvény nem hivatkozik arra, hogy titkos szavazással. Ez számomra evidencia. Én mint fővárosi közgyűlési képviselő tudom azt, hogy 1990 óta, a megalakulás óta a Fővárosi Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzata a tisztségviselőkkel kapcsolatos személyi választásokat mindig is titkos szavazással bonyolította le. Tehát itt is arról van szó, ami Selmeczi Gabriella módosító indítványával kapcsolatos, hogy kizárólag azért történt egy kiegészítése a módosító indítványunknak, hogy az ellenzéknek a koncepcionális kérdésre irányuló módosító indítványát elutasíthassák.
Van egy hasonló kérdés is, de ez a polgármesteri jogállással és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjával kapcsolatos módosító indítványunkkal függ össze - most szeretném jelezni, hogy ott is szót fogok kérni -, ott is meg fogom kifogásolni. Köszönöm szépen a szót. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
