IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Beadott módosító javaslataimhoz szeretnék rövid kiegészítést tenni, és hivatkozni esetlegesen a kapcsolódó törvényekre.
A T/32. számú törvényjavaslatra vonatkozó együttes jelentés kapcsán, amelyet most frissen, melegen megkaptunk, már eleve gondot okozott számomra, új képviselőnek, hogy ebben a nagyon, mondhatnám erőszakosan diktált ütemben nem volt alkalmam a bizottság előtt, elsősorban az önkormányzati bizottság előtt kifejteni a módosító javaslataim lényegét és indoklását. Most itt megpróbálom ezt röviden megtenni, és kérem a bizottságot, hogy a csatlakozó módosító indítványoknál próbálja kiküszöbölni működéséből ezt az anomáliát, hogy olyan időpontban tartja az ülését, amikor a képviselők nem biztos, hogy lehetőséget tudnak találni arra, hogy részt vegyenek azon.
A 2. § módosításánál " a megyei közgyűlés elnöke" megjelölés elhagyását javaslom. Általános jellegű kérdés, hogy a megyei közgyűlés elnökét egy olyan feladatkörrel ruházza fel a törvény, amelynek a kibontása, a lehetőségei még nem láthatóak igazából.
Véleményem szerint nem szerencsés eleve beemelni a törvény szövegébe egy olyan nem létező hatáskört, amelyben nem tudjuk, hogy mire fog irányulni. Nem zárom ki ennek a lehetőségét természetesen a későbbiek folyamán, de jelen pillanatban semmiképpen nem indokolt, hogy a megyei közgyűlés elnökét egy olyan intézkedési jogkörrel ruházzuk fel, amely eddig csak a polgármestereket, illetve a főpolgármestert illette meg, tehát kvázi előlegezzünk neki egy olyan jogkört, amellyel még nem tudjuk, hogy hogyan fog élni és milyen feladatokban fog élni. Ez eleve feltételezi a megyei közgyűlés és azon belül az elnök feladatkörének az erőteljes bővítését. Ez véleményem szerint ellentétes egyben az önkormányzati törvény alapgondolatával, a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseivel.
Ezt Rapcsák Andrással együttesen terjesztettük be, és kérem, hogy a tisztelt bizottság fontolja meg. Később, amikor a hatásköri kérdések rendezésre kerülnek, úgy gondolom, hogy lehetősége van a kormánytöbbségnek ezt a törvényt megfelelő keretbe helyezni, de most előre, amikor erről még nem tudunk semmi komolyabb szándékot, úgy gondolom, hogy nem etikus így elhelyezni ezt a jogkört.
Ez áll a 9. pontra is, amely a 2. § és a 7. § (2) bekezdésének a módosítására vonatkozik.
Az együttes jelentés 25. pontjának a módosítása új feladatkör. Mint ahogy a részletes vitában jeleztem, kibővült most már hivatalosan is a helyi önkormányzatok lehetősége, hogy az elektronikus médiumokban szerepet kapjanak, a helyi tulajdonú rádió, televízió, esetlegesen helyi újság - önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati alapítású újság - műsorkészítői, vezetői kinevezésében úgy gondolom, hogy mindenképpen intézkedni kell vagy meg kell jelölni. Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos és mennyire a társadalom homlokterében áll ezeknek a kérdéseknek a szabályozása és valójában ezeknek a legdemokratikusabb módon való kezelése.
(10.40)
Ezért javaslom, hogy az önkormányzati alapítású, tulajdonú újság, rádiós és televíziós műsorkészítő felelős főszerkesztőjének kinevezése, felmentése felett a fegyelmi jogkör gyakorlása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozzék, tehát ne legyen átadható, alsóbb szintekre való leadására ne legyen lehetőség.
Az 52. pontban szintén ilyen hatásköri kérdés van, amely a polgármester és hozzátartozója kérdésében szabályozza, hogy az milyen társaságnak, szövetkezetnek, a helyi önkormányzattal összefüggésben milyen szervezetnek lehet tagja vagy vezetője. Itt mindössze azt a módosítást javaslom, hogy "a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet" szövegrészből - amely tehát arra vonatkozik, hogy ezeknek ne lehessen tagja polgármester és hozzátartozója - a "gazdálkodó szervezet" maradjon el. Ez annál is inkább indokolt, mert az önkormányzatok céltámogatási rendszerére vonatkozó törvénytervezet már megemlíti, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyon működtetésére hozhat létre gazdasági társaságot, nevezetesen mondjuk, részvénytársaságot. Egy ilyenben, amely esetlegesen kizárólag települések tulajdonában van, például egy vízművet üzemeltető részvénytársaságban, úgy gondolom, a polgármesterek részvétele semmiképpen sem szerencsés, ha kizárásra kerül. De a hozzátartozóira vonatkozó kérdés is megfontolandó. Hiszen az önkormányzatok a területeken működő vállalatoknak a privatizálásával, gazdasági társaságokba való vitelével egy nagyobb város esetében olyan bonyolult szerkezetet hoznak létre, ahol nagyszámú gazdasági társaságban lehet az önkormányzat tulajdonos, ha kis részben is.
Nem gondolom, hogy követhető, igazából kizárható az, hogy - teszem azt, egy megyei jogú város esetében, az önkormányzat 2 százalékos vagy esetleg 0,5 százalékos tulajdoni részaránya mellett - a hozzátartozó ne tudjon esetleg olyan cégben részt venni, amelynek az önkormányzat ilyen kis részben tulajdonosa; jóllehet az a hozzátartozó az adott cégben vagy annak elődjében már hosszú ideje vezető tevékenységet folytat, vagy bárminemű módon kapcsolódik ehhez a céghez, és az önkormányzati tulajdonlás itt végeredményben a valamikori önkormányzati területtel lépett be, szinte az önkormányzati akarattól függetlenül. Tehát ezért "a gazdálkodó szervezet"-et mindenképpen javaslom elhagyásra. Nagyon sajnálom, hogy ezt az illetékes bizottság nem bontotta ki részletesebben és nem figyelt a kapcsolódó törvényekre. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen anomáliákat fog okozni a működés kapcsán.
A 98. számú módosító indítványhoz: a megyei jogú város és a megyei közgyűlés közötti együttműködést biztosító bizottság létrehozásánál, úgy gondolom, az elvi kinyilatkoztatás megtörtént, de a törvényhozásnak a jelenlegi sebessége mellett nem volt idő arra, hogy igazából végiggondolja a tisztelt Országgyűlés, a törvényalkotó, a minisztérium részéről is az előkészítő, hogy hogyan fog tudni működni ez a bizottság. Hiszen ha csak létrehozunk egy bizottságot és nem határozzuk meg annak a működési jogosultságát, akkor kvázi egy gittegyletet hozunk létre, és nem hiszem, hogy ez volna a törvényalkotók célja. Én mindössze olyan szelíd módosítást javaslok itt elfogadni, hogy ha ez a testület közös nevezőre jut valamilyen feladat meghatározásában, akkor ezt lehessen a két közgyűlés elé közvetlenül beterjeszteni. Tehát ne kelljen bizottságok elé vinni, ne kelljen különböző alacsonyabb rangú testületek előtt megfuttatni azt a kérdést, hanem közgyűlési vitára lehessen bocsátani, közvetlen előterjesztés formájában. Ezt szolgálja ez az egy mondat, amely így szól, hogy "Az egyeztető bizottság által többségi szavazattal támogatott javaslatok közvetlenül a két érintett testület elé terjeszthetők".
Kérem ezek mérlegelését és ismételt megvitatását. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
